Bemutatkozik a Renault Laguna III

A harmadik generációval a francia tervezők visszatértek a gyökerekhez: a Laguna ismét kissé jellegtelen, de jól használható családi autónak ígérkezik.

Az előző generáció 2000-es bemutatásakor a merész formaterven volt a hangsúly. A nyúlánk, hosszú orrú modell nem hasonlított egyetlen vetélytársára sem; erős egyéniség volt, annak minden előnyével és hátrányával együtt. A Laguna II azonban nem lett olyan sikeres, ahogy a Renault-nál szerették volna, így a harmadik generációt láthatóan más elvek szerint tervezték.

Gömbölyded, sima karosszériát rajzoltak, igazán jellegzetes részletek nélkül, csupán az autó orrát igyekeztek feldobni néhány érdekesebb megoldással. A bumerángforma első lámpákkal és a lökhárítóig érő, hűtőrács nélküli motorháztetővel lényegében annyit sikerült elérni, hogy az autó elölről azonosítható, de meglepőnek elölnézetből sem neveznénk a látványt. Hátulról az új Laguna csak a lámpák miatt tűnhet ki a tömegből, de csak azért, mert az ötszögletű világítótestek furán magasra, az ötödik ajtó felső peremére kerültek, minimum szokatlan arányokat kölcsönözve a farrésznek. Az összkép olyannyira híján van az markáns stíluselemeknek, hogy azt mondanánk, még a visszafogottság mintaképeként ismert VW Passat is vérpezsdítőbb látvány.

A Renault marketingeseinek néhány félmondatából arra lehet következtetni, hogy az új Laguna a burkolólemezek alatt lényegében az elődje műszaki megoldásait hordozza. Más ugyan a formaterv, de az autó 4,69 méter hosszú, azaz csupán 9 centivel hosszabb, mint az elődje volt, és átlagosan mintegy 15 kilogrammal könnyebb is. Nem említik, hogy változtattak volna a futómű szerkezetén – az előző Lagunán hátul olcsó, csatolt felfüggesztést alkalmaztak –, csupán annyit tudunk biztosan, hogy a rugózás és a csillapítás hangolásán változtattak, vaskosabbra cserélték a kanyarstabilizátorokat, és más lett a lengéscsillapítók beállítása. A kormánymű is közvetlenebb áttételű lett, és a Renault az eddiginél precízebb, vezethetőségről beszél, de úgy tűnik, az igényesebb több lengőkaros hátsó futómű egyelőre a Vel Satis kiváltsága marad.

A motorválaszték sem tartogat nagy meglepetéseket. Egyelőre csak négyhengeres motorokkal hajtott változatokról tudunk: a kezdetekben négyféle dízel és kétféle benzinmotor alkotja a kínálatot. A benzines alapmodell kétliteres, 145 lóerős motorja a Renault és a Nissan közös fejlesztése, az erősebbik kivitelbe pedig ugyanennek a motornak az alacsony töltőnyomású turbós változatát szerelik majd. A Laguna is elérhető egy igazán kis hengerűrtartalmú motorral: a leggyengébb kivitelbe a jól ismert 1,5 literes turbódízel kerül, 110 lóerővel. Ezenkívül kétliteres, 130, 150 vagy 175 lovas dCi motorokkal lesz kapható a Renault családi autójának harmadik generációja. Olcsó, kis benzinmotoros változatok egyelőre nincsenek, és a V6-os presztízsváltozatokról is csupán pletykákat hallottunk.

Több konkrétumot egyelőre nem is árultak el az új Lagunáról, bár a sajtóközleményben sok szó esik a kiváló biztonságról, az elsőrangú fékrendszerről, a kényelemről és praktikumról. A csomagtér méretére, az utastér helykínálatára, vagy akár az autó menetteljesítményeire vonatkozó adatokat azonban még titokban tartják.

A Renault tervei szerint a Lagunának Európában a három legnépszerűbb középkategóriás modell közé kellene tartoznia, de korántsem biztos, hogy ez a cél reális. A konkurencia erős. A VW Passat még mindig listavezető, de nemrég mutatkozott be az új Ford Mondeo, sőt, hamarosan leváltják az Opel Vectrát is, és egyelőre nem látszik, hogy a Renault bármiben is a konkurensek előtt járna. Ugyanakkor a Lagunát a mai bejelentés alapján alig ismerhettük meg, így még semmi sem biztos. Igényesen kidolgozott részletekkel, megbízható működéssel és kedvező árképzéssel még ebből a modellből is lehet slágertermék.