2013.07.01. 13:44

Július 1-én, vagyis ma lépett hatályba az új Büntető törvénykönyv. A kormányzati portál tájékoztatója szerint azért kellett átdolgozni a korábbi jogszabályt, mert az elmúlt harminc évben olyan új bűnelkövetési formák alakultak ki, melyeket a régi btk. alapján már nehéz volt elbírálni. Mi is tudunk egy ilyet.

Mostantól akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik, akire sikerül rábizonyítani, hogy meghamisította egy gépjármű kilométerszámlálójának állását. A törvény vonatkozó része így szól:

348. § Aki jogtalan haszonszerzés végett a közúti gépjármű kilométer-számláló műszere által jelzett értéket a műszerre gyakorolt behatással vagy a mérési folyamat befolyásolásával meghamisítja, illetve a műszer működését megakadályozza, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Időszerű változtatás, kérdés, mennyire lesz eredményes az óratekerések ellen folytatott harc, ha még érvényes becslés sincs arról, hogy a használt autók hány százalékának nyúltak a műszerfalába. Az eddigi szabályozás szerint az autók kilométerszámlálójának manipulálása csalásnak minősült. Ezért eddig is rács mögé kerülhetett aki ilyesmibe keveredett, de a bizonyítás nagyon nehéz volt, gyakorlatilag tettenérés kellett hozzá. Talán majd most.

Egyszerű kerületi lakosként felhívtam Újbuda okmányirodáját, hogy lekérdezzem egy autó rendszerben rögzített adatát a rendszáma alapján. Erre egy éve törvényi lehetőségem van, vagyis volt ideje felkészülni a hivataloknak.

2-38f3c9e

A fülük botját se

Bár korábban mindig elégedetten távoztam egy-egy autóátíratás vagy motorkerékpár forgalomba helyezése után, a mai napig nem sikerült rávennem az újbudaiakat, hogy javítsák ki a weblapjukon a hibás adásvételiszerződés-mintát a február óta érvényes változatra. Azért gond ez, mert a mostani változatnak kötelező tartalmi eleme például az eladó és a vevő állampolgársága, illetve hontalansága, valamint a személyi azonosságukat igazoló okmány típusának megnevezése. Ezek nélkül nem fogadják el a szerződést a hivatalok. Az érvényes verziót itt tudják letölteni, azon is fel kell tüntetni az óraállást.

Arra számítottam, hogy miután átverekszem magam az agysorvasztó telefonos menürendszeren, eljutok egy ügyintézőhöz, aki felvilágosítást ad, hogyan kérdezhetem le a kinézett használt autó korábban rögzített óraállását. Ez elvileg több mint egy éve okmányirodai feladat. Természetesen tudtam, hogy telefonon nem adnak majd információt, hiszen egyrészt ezért a szolgáltatásért elvileg járművenként 1250 forintot kérnek, másrészt csak személyesen megy az ilyesmi. A telefonban hallottam, ahogy az ügyintéző hölgy kolléganőjéhez fordul tanácsért, majd feláll az asztalától, hogy megkérdezzen valaki mást, hátha ő hallott már erről az óraállás-lekérdezés dologról. Nem hallott. A hivatalvezetőtől jött az újabb tipp: ne hozzájuk, hanem a Közigazgatási és Elektronikus Szolgáltatások Központi hivatalához forduljak a kérdésemmel.

Így is lett. A KEKKH-nál már újságíróként jelentkeztem, csakhogy elkerüljem a pénzpocsékoló menürendszert. A sajtóosztályon azt javasolták, forduljak a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz. Fordultam.

Amíg megkapjuk a választ a minisztériumtól, nézzük, mit remél a szigorítástól a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete. A szervezet tagjai közt világmárkák importőreit találjuk, akik komoly ügyviteli rendszert üzemeltetnek minden országban, melyek közt az átjárás sem lehetetlen. Ez az óratekerők ellen is hatékony védelmet nyújthatna, hiszen a szervizek minden beavatkozáskor a munkalapon rögzítik a kilométerszámlálój állását. A Mazdánál például évek óta elektronikus szervizkönyvet használnak, ez nehezebben hamisítható, bár megtekintéséhez szükségünk van a márkaszerviz segítségére.

A Mazda-importőrnél úgy igyekeznek segíteni a használtautó-vásárlókon, hogy alvázszám alapján  megnézik a nemzetközi rendszerben a kiszemelt példány előéletét, majd rákérdeznek, hogy most mennyit mutat a kilométerszámláló és elárulják, ha az aktuális állásnál magasabb érték van a rendszerben. Ha ennél részletesebb információra van szüksége a potenciális vevőnek, a jelenlegi tulajdonossal közösen kérhet állapotfelmérést. Ez a fővárosi szakszervizekben nagyjából tízezer forintba kerül, de tényleg át is nézik az autót.

Erdélyi Péter MGE-elnök szerint egyelőre csak remény van arra, hogy a szervizekben rögzített óraállások is bekerüljenek egy úgynevezett közhiteles (vagyis a törvényesen garantált hitelességű) nyilvántartásba, pedig az lenne az igazi megoldás. Hozzátette, adatvédelmi aggályok miatt ezekhez az adatokhoz jelenleg csak az autó tulajdonosa férhet hozzá. Ezért javasolja az MGE, hogy akiben felmerül, hogy be akarják csapni, az eladóval menjen be a márkaszervizbe. Jó tipp lehet ez, hiszen önmagában az is fokozhatja a gyanút, ha az eladó nem hajlandó az együttműködésre. Az egyesület elnöke azt várja a mostani változástól, hogy a kilátásba helyezett szabadságvesztés miatt kevesebbeknek éri majd meg kockáztatni, bár a bátrabbak nyilván folytatni fogják. A lényeg egyébként nem ez, hanem a kilométeradat létezése a rendszerben.

digimaster-3-user-manual-instruction-112

Az, hogy az óratekerés bekerült a Büntető Törvénykönyvbe, csupán az első lépés az elnök szerint, aki emlékeztet, hogy az MGE és az Autós Nagykoalíció régi célja elérni egy központi járműtörténeti adatbázis létrehozását. Ebben az autók teljes előélete részletesen szerepelhetne. Így például, hogy az adott járművel okoztak-e korábban balesetet, vettek-e fel biztosítási kártérítést, illetve milyen javításokat végeztek az idők során legális, tehát a rendszer használatára jogosult szervizekben. (Ez  nem kizárólag márkaszervizeket jelentene.) A megoldás nem magyar találmány, elég egy kicsit olvasgatni az Egyesült Államokban régóta működő Carfax rendszerről, hogy lássuk, életszerű lehet egy ilyen adatbázis. Ehhez persze szükség lenne nálunk néhány további jogszabályi változásra.

Ezek az információk rengeteget változtathatnak a hazai autókereskedelem működésén. Nem csak több százezres vagy akár milliós árkülönbség múlhat rajtuk, de a kevésbé hozzáértő vásárlók egyszerűen eldönthetik majd, hogy egyáltalán megéri-e megnézni, vagy megvenni a kiszemelt példányt.

De mi lesz a műszaki vizsgán? A Nemzeti Közlekedési Hatóság vizsgaállomásain már most olyan számítógépes nyilvántartást használnak, melyben a teljes folyamatot, így az óraállást is rögzíteni kell az időszaki vizsgákon. Ezt a központban akár folyamatosan figyelhetik, így azonnal kiderülhet, ha valahol a korábbinál alacsonyabb kilométeradatot próbálnak felvinni a rendszerbe. A hatóságnak elvileg már mától büntető feljelentést kell tennie az ilyen esetekben, ha felmerül a gyanú, hogy tekert órával próbáltak levizsgáztatni egy használt autót.

A magyar vásárlók egy része igényli, hogy becsapják őket, mert a fejekben lévő elvárt futásteljesítményt szeretnék viszontlátni az autóban. Az használtautó-vásárlók önbecsapási hajlamáról szóló cikksorozat szerzője, a Becsületesnepper most is azt mondja, a lélektani határ a fiatalabb 3-4 éves autók esetén valahol százezer, az idősebbeknél kétszázezer kilométer környékén húzódik az emberek fejében. Háromszázezer kilométeres autó alig van, négyszázezres pedig szinte nem is létezik, még akkor sem, ha az adott autó huszonöt éves vagy öregebb.

Szinte egy telefonhívás sem érkezik azoknak az autóknak a hirdetésére, amelyekhez magas óraállást adnak meg az eladók. A piaci értékbeli különbségnél is fontosabb, hogy aki abban a tudatban vásárol például egy modern dízel autót, hogy abban csak száz- és nem kétszázezer kilométer van, az nem sokkal később meglepődhet, hogy tönkrement a kettős tömegű lendkerék, vagy gondok vannak a nagynyomású adagolórendszerrel. Ezeknek egyenként is kettő-négyszázezer forint lehet a javítása.

A fentiekből úgy tűnik, bár igény nagyon is volna rá, csak lassan tisztulhat a magyarországi használtautó piac, és nem kell máris más tevékenység után nézniük az óratekerőknek, vagy azoknak az autóműszer-javítóknak, akik most is ebből élnek. A csalókat lebuktatni nehéz, de nem lehetetlen. Segítőkész és felkészült hivatalok híján kell hozzá például egy a kilométerállás lekérdezésében együttműködő eladó. Ha együttműködik, valószínűleg nem csalt, lehet, hogy őt is becsapták korábban.

2012-ben ötvenháromezer használt autót helyeztek forgalomba Magyarországon. Ha még honosítást megelőzően tekerték vissza az órájukat, vagy ahogy sokszor hirdetik őket, cseréltek rajtuk műszerfalat, nagyon kevés az esélye, hogy ez egyszer kiderül.

Ez a csalási mód nem Nyugat-Európában is rendkívül sok gondot okoz, ezért a gyártók is küzdenek ellene. Bizonyos autókban nem csak a műszerfal modul tárolja a kilométeróra állását, hanem a kétirányú adatcserére felkészített elektronikus rendszer egyéb részegységei is. Amikor ezekben az autókban kicserélik a műszerfalat, a központi tároló érzékeli az eltérést és felülírja a kijelzett értéket a valóssal. Ez nem általános megoldás. Az egyszerűbb, olcsó konstrukciók esetében pedig egyáltalán nem alkalmazzák a gyártók. Így marad az örök tanács, ne a számlálót nézzük, hanem az autó állapotát. Az alapján könnyebb kideríteni, hogy mennyit mentek vele.

Most, hogy egy kicsit felszívtuk magunkat, megkértük a Becsületesneppert, hogy tegyen egy személyes próbát néhányunk autójának rendszámával egy okmányirodán. Tapasztalatairól hamarosan beszámolunk.