Ezért olcsó a használt autó?
Negyedéves működéssel 45 millió forintot keresni autókereskedőként? Lehetséges, sőt, akár a 650 millió is elérhető, ha megtanuljuk ellopni az áfát a használt autó árából. Dupla adás-vételi, strómanok és fantomcégek, illetve a lelkes vevő, aki futhat a pénze után, ha kiderül, hogy az autó hulladék. Több mint hetven autókereskedő ellen nyomoznak most is.
Miután három éve jelentősen csökkentették az autók regisztrációs adóját, és új autóra szinte senkinek nincs pénze, ma szinte minden a használtautó-vásárlásról szól Magyarországon. 2012-ben 53,5 ezer, főként tíz évnél idősebb kocsit honosítottak, tavaly már 97 ezret, idén bőven százezer főlé megyünk. Ha egy kereskedő minden közterhet befizet a cége és a behozott autók után, és még javításokra is költ, két választása marad. Az egyik a csekély haszon, a másik, hogy valamilyen trükkel szed ki több pénzt az autóból. Az óratekerésről és a törött autók feltámasztásáról korábban írtunk, de van egy harmadik, sokkal jobban jövedelmező módszer: az adócsalás.
Ha ismert óriáscég volnék, biztosan árgus szemekkel figyelném, hogy mindenki tiszta lapokkal játszik-e körülöttem. Ha nem, írnék egy közleményt, hogy egyesek csalnak. Ezt tette december 4-én a Das Weltauto, a Porsche Hungária használtautós üzletága, amikor egy MTI-nek küldött közleményben azt írta, néhány hivatalos kereskedő nettó áron vásárol kint használt autót, majd itthon a bruttó árnak megfelelő összegért adja el, de nem fizeti be az adót. Ennél többet nem sikerült megtudnom Frank Györgytől, a Weltauto vezetőjétől, ezért kutatni kezdtem, mielőtt eldöntöm, egyszerű blöff-e, ami legalább öt helyen megjelent a sajtóban.
A témában alapolvasmány egy három évvel ezelőtti cikk. Somoskövi Melinda adóellenőr írta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóiratában, az Adóvilágban. Kőkemény szakszöveg, és adóellenőrökkel nem lehet közvetlenü beszélgetni, de a lényeg átjön, ha elolvassuk a napi.hu-s kivonatot. Akkoriban volt egy 536 milliós és egy 650 milliós NAV-os fogás, illetve egy harmadik, potom 45 millió forintos ügy. Azt szűk negyedévnyi áfázással hozta össze egy csongrádi vállalkozó, aki szintén használt autókat hozott be. Most kétszer annyi jön be évente, mint amikor az ügyek kipattantak.
A Magyarországra kerülő használt autók zöme német, de a nepperek gyakran mennek Ausztriába, Franciaországba, Olaszországba, Hollandiába és Belgiumba is. Az egy-ötéves fiatal használt autóknak körülbelül felét valamilyen cég kínálja a mobile.de-n. Kint sem olcsók, többségük újszerű, nem korlátozzák a használatukat, mint a tizenéveseknek, és bennük a haszon lehetősége, mert itthon kevés a fiatal használt a piacon.
Ha egy magyar kereskedő ezektől a kereskedőktől vásárol, adómentesen hozhatja el a kocsit. A bruttó árnál 15,9 százalékkal, vagyis a német áfa összegével költ kevesebbet euróban, ez a netto árból felfelé számolva amúgy 19 százalék. Ennek feltétele, hogy a kinti eladó maga is jogosult legyen az adóvisszaigénylésre (ezt jelzik a hirdetésekben – Mehrwertsteuer ausweisbar), és az autó előző tulajdonosa is cég legyen. Vegyünk egy 2011-es Audi A6 2.0 TDI Avantot sok extrával 15 845 euróért. Ebből jön le 2530 euró, ami mai árfolyamon körülbelül 780 ezer forint. Ennyit biztosan zsebre tudnak tenni a csalással. Nézzük a trükköt.
Amikor itthon eladja valakinek a kereskedő, elvileg be kell fizetnie a huszonhét százalék magyar áfát, és környezetvédelmi termékdíjat is. Ez további 20-40 ezer forint, autónként. Csakhogy a fiatal import használt autók egy részének eredeti számlája, tehát ami a nettó árat tartalmazza, sosem jut el a majdani magyar vevőhöz. Kap helyette egy másikat. Azon nem az autót itthon hirdető cég az eladó, hanem például egy szlovák kereskedés. Ez néha valójában egyszerű strómancég, valódi szerepet nem játszik az adás-vétel során. Papíron ennek adja el a német kereskedő az autót, a magyar csak közvetít, lehetőleg nem is szerepel a neve.
A szlovák cégtől ugyan az áfás árnak megfelelő összegért kerül a magyar tulajdonoshoz az autó, de nem fizetik be utána az adót. Egyszerűbb megoldás, hogy az ügyeskedő nepper alapít egy magyar céget, amely a vevőnek bruttó áron adja el az adómentesen vett autóját, majd a céget néhány tucat ilyen üzlet után bedöntik, és sosem fizet áfát. A tulaj alapít egy másikat, és így tovább, természetesen nem a saját nevén, hanem valaki másén, például egy hajléktalanén, akit a hatóságok sem találnak meg olyan könnyen, és pár százezer forintért adja az adatait. És a trükk új autókkal is működik, csak ott milliókat lehet keresni minden egyes kanyarral.
A használtautós áfacsalásokkal önmagában az árverseny élére ugorhatnak az eladók még akkor is, ha az elcsalt adó összegének felét teszik csak zsebre. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden olcsón kínált használt autó így kerül az országba, és azt sem, hogy minden használtautós cég csal, de egy részük biztosan.
Ettől nyögnek a legális kereskedők
Fojt Attila, a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületének elnöke szerint a különbözeti áfával is sokan trükköznek, de kisebb összegekről van szó, mert az ebben érintett autók is idősebbek. Ha egy magyar kereskedő kint egymillió forintnyi euróért vásárol egy kocsit, majd itthon még rákölt kétszázezret, (szállítási költség, egyedi forgalomba helyezés, javítás) és végül másfél millióért akarja eladni, alapesetben, az autó környezetvédelmi besorolásától függően körülbelül 400 ezer forint után különbözeti áfát kell fizetnie, mivel csak a fizetendő regisztrációs adóval csökkentheti az adó alapját.
A beszállítási költséggel, egyéb ráfordításokkal , javítások összegével nem lehet csökkenteni az adó alapját, így a szabályosan kereskedők lényeges versenyhátrányban vannak az illegális szférában működőkkel szemben. Egy ilyen autón legfeljebb ötvenezret keres legálisan, a többit viszi az állam. Ha viszont magánszemélyként hozza be, itthon írhat egy kamu adásvételit, amelyen a kinti eladó és az itteni vevő szerződik. A kereskedő elintézi a forgalomba helyezés teendőit, majd erről ír magának egy megbízási szerződést, de ez sem feltétel. Ebben az esetben nem kell kifizetni a különbözeti áfát példánkban 85 ezer forintot, környezetvédelmi termékdíjat (35 ezer Ft) év végén a nyereségadót, illetve az iparűzési adót. Mivel az eladás után az esetek többségében az eladót nehezen vagy egyáltalán nem lehet elérni az ilyen autók műszaki állapota is rosszabb a szabályosan kereskedő vállalkozások által értékesített autókkal.
A NAV módszereit követik a csalók, ezért többnyire egy embernek sok ilyen papíron létező vállalkozása van, és lehetőleg az ügyintézés mint szolgáltatás egy elkülönülő cégen keresztül zajlik. A példában szereplő olcsó, általában idősebb autón nem ötvenezer forintot kereshet így a nepper, hanem kétszázezret, plusz az ügyintézési díjat. Ebben a konstrukcióban sok autó pörög, mert a magyar vásárlók többsége tényleg a példában szereplő egymilliós ársávban gondolkodik. Ha túl sok az összefüggés, akkor most gondoljanak a használtautós toplista helyezettjeire, a B5-ös Passatra, a tizenéves 3-as BMW-kre vagy amire tetszik.
A vevőnek kevés esélye van a megoldásra, ha a frissen vásárolt autójáról pár napon belül kiderül, hogy egy tekert órás vacak, netán letérdelt benne a nagynyomású gázolajadagoló-rendszer. Ha mégis reklamálni akar, a német eladót kell keresnie, de annak fogalma sem lesz, ki veri nála az asztalt, hiszen valójában nem az itteni vevőnek adta el az autót, hanem a kereskedőnek. Legalábbis a saját adásvételi-példánya szerint. Ez a dupla adásvételis módszer.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi szóvivője, Dr. Sárközi Alexandra szerint az utóbbi években kevesebb ilyen esettel találkoznak a nyomozók, de ezt úgy értsék, hogy most is hetven-nyolcvan autóskereskedő ellen folytatnak eljárást áfacsalás miatt. Az ügyek egy része hamarosan vádemelési javaslattal zárul, és ezek közt is van, amelyben milliárdos nagyságrendben talicskázták ki az áfát a vállalkozásból. Az egyik, már lekapcsolt kereskedő soha nem állított ki számlát az itthon eladott autókról, holott százával hozta a kocsikat kintről, éveken keresztül.
Cukor, autó? Egyre megy
A használtautós áfacsalás lehet a korábban papíron kristálycukrot utaztató, majd az áfát visszaigénylő bűnözők új nagy dobása. Az autóimport szállítási része kevésbé ellenőrizhető, mert míg a cukor nem tud a saját lábán közlekedni, a szállításhoz viszont nyilvántartás tartozik, addig megbízható sofőrökkel akárhány autót haza lehet hozni lábon és erről nem kell nyilvántartást vezetni, ha az ügyletben csak magánszemélyek vesznek részt. Amíg ilyen magas a magyar áfa, minden üzletágban ott lesznek majd az áfacsalók. Csökkenteni kéne.
A használtautós szervezet vezetője szerint az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer jó módszer lehet az áfacsalások csökkentésére, de nem az autókereskedelemben. Az átlagos nepperek darabonként, lábon, vagy kisebb trélereken hozzák be az autókat, tehát kiesnek az bejelentési kötelezettségből. Az autókereskedelemben az áru utaztatásával gyakorlatilag nem lehet áfát csalni, ahogy a kristálycukorral tették. Ha mégis a használtautó-importra szabnák az EKÁER-t, az adminisztratív terhek növekednének és egy sima tévedés után az áru értékének akár a 40 százalékát kitevő büntetést osztanának a vámosok. Egy átlagos tréleren 10-20 millió forint értékű autó jön az országba, lehet számolgatni.
Biztosan nem jó ötlet, ha az állam nehezíti a használtautós cégek működését, mert akkor még kevesebben akarnak majd tisztán játszani. Az első két hónapban a tavalyinál ötödével több használt autót helyeztek forgalomba és a szezon csak most kezdődik, tehát nemhogy lanyhul, inkább tovább nő a vásárlási láz. Magyarországon a költségek elszámolása is sokkal bonyolultabb, mint mondjuk Szlovákiában.
A fényezők, lakatosok és szerelők egy része sem ad számlát, de fizetni persze kell nekik, hogy eladható legyen az autó, ami költséget jelent a cégnek. Nagyon nem mindegy, hogyan nyúl hozzá az állam ehhez a rendszerhez, de előbb-utóbb hozzá fog, az biztos. Az ellenőrzés és a büntetgetés nem megoldás, az import korlátozásának ötlete meg őrültség és közösségi jogot sérthet.
Nagyon sokat lehet keresni a fenti módszerekkel. Inkább úgy kéne a legalitás felé terelni a használtautó-piacot, hogy akár az ezer eurós olcsó autók, akár a tízmilliós fiatal használtak vevői biztosra mehessenek, de a kereskedőknek is megérje legálisan működni. A valóságban még mindig ott tartunk, hogy a magyar nyilvántartásból nem lehet csak úgy kikérni egy kiszemelt használt autó futásteljesítményét, vagy bármit arról, ami a kocsival a korábbi tulajdonosoknál történt. A saját autónk adatát már lekérdezhetjük, levélben küldik el pár napon belül, illetékfizetés után. Szép kilátások, nem?
