Elkéstem: ezt a szemetet már megvette valaki

2017.08.17. 06:06

A magyar használtautó-vásárlók kötődése a szent kilométeróra-álláshoz nem új dolog. Világos, hogy itt mindenki a lehető legkisebb pénzből a legjobb autóba akar ülni, amelyben ráadásul nincs sok kilométer. A többség aztán jól bele is nyúl az ürülékbe, mi pedig hümmögünk szépen. Íme egy újabb eset, amelynek nem kellett volna megtörténnie, de ha ismerik az áldozatot, talán még tehetünk valamit érte.

Az olvasó, akit kérésére szokás szerint Lászlónak nevezek, már hónapokkal ezelőtt jelentkezett. Követi a használt autók óratekerése ellen indított romantikus kis harcomat és levelében egy egészen új problémára hívta fel a figyelmem. Röviden: mit tehet az a becsületes tulajdonos, aki alapos tájékoztatással továbbadja sokat futott, sokszor javított autóját, majd hónapokkal később viszontlátja azt egy netes hirdetésben, persze szépen lemosva, a hibák említése nélkül, ráadásul megfelezett futásteljesítménnyel. 

Ha nem akarja, hogy a csaló úr személyesen törje el az orrát, nem sokat, hiszen miközben az állami rendszerben kiválóan ellenőrizhető, hogy pontosan mikor manipulálták egy autó számlálóját, sőt, az adásvételi szerződéseket összenézve még egyértelműbbé válik, hogy pontosan ki tekert, a rendőrség nem hajlamos belenézni ebbe a nyilvántartásba. Így a következő tulaj pórul jár és lehet, hogy sokáig fogalma sem lesz arról, hogy becsapták. 

Szerintem a magyar használtautó-vásárlók zöme nem hülye, csupán gyerekkorú, naiv, tájékozatlan, hiszékeny, kiszolgáltatott. Nem tájékozódik, mielőtt fizet, sőt, nem használja a csekélyke lehetőségek egyikét a tájékozódásra és amikor mégis rájön, hogy átverték, nem fordul sem ügyvédhez, sem az eladóhoz, sem a rendőrséghez. 

László autójának teljes történetével eddig nem kezdtem semmit, pedig modellértékű. Ez a 2003-as évjáratú Volvo S40-es, kétezres benzinmotorral és rengeteg kilométerrel megérett a bontásra. 2015. decemberében, amikor megvette, pontosan 718496 volt benne és már akkor is voltak vele gondok. Így használta László az öreg Volvót áprilisig, amikor kisebb felújítást végzett rajta. Kicserélte az első sárvédőket, eltüntette a rozsdát az ajtók aljáról, illetve néhány további pontról. 

A Volvo nem hálálta meg a törődést, ezért amikor tulajdonosa nyár elején úgy döntött, eladja, már 2 és 3 ezer fordulat közt is meg-megcsúszott a kuplung, sőt, néha ötödikben, emelkedőn is. Nem csak ezt, de a kettős tömegű lendkereket is cserélni kellett volna, ami önmagában több százezer forintos kiadás, de László végül azért döntött az eladás mellett, mert a motor forralni kezdte a vizet, és a bejáratott szerelő azt javasolta, hogy a termosztát cseréje előtt/helyett inkább a hengerfej-felújítást célozza meg, mert egy nem hengerfejes autó tágulási tartályában nem áramlanak az ég felé folyamatosan a légbuborékok. Az autóban egyébként 2009-ben motort cseréltek, amiről számla is van, vagyis a hengerfejes cseremotorban most 290 ezer kilométer lehet.

Összesen 6-700 ezer forintot veszített László amikor olcsón, de hibásan 270 ezer forintért megvált a Volvótól. Bár a szerződésben nem látok részleteket, László állítja, részletesen elmesélte a vevőnek, hogy mi vár rá az autóval kapcsolatban, és a szerződésen szerepel, hogy az aktuális óraállás 738 ezer kilométer. 

A vevő hajthatatlan volt, vitte az autót, László pedig letette a gondot, és nagyon csodálkozott, hiszen már csak másfél hónap volt hátra a következő műszaki vizsgáig, amelyen a meglévő hibáival sem mehetett volna át az autó. De átment, ami akkor vált biztossá, amikor két hónnapal az eladás után László elindított egy lekérdezést a Magyarország.hu-n, vagyis a portálon, ahol 625 forintért hozzáférhetőek az itteni autók fontosabb adatai. Csak arra volt kíváncsi, hogy kivonták-e végleg a forgalomból az S40-est, de arra nem számított, hogy egyrészt májusban leműszakiztatták, másrészt ott 372 ezer kilométer került a rendszerbe. 

Aki rendszeresen olvassa az óratekeréses ügyekről írott cikkeimet, azt nem lepi meg, hogy sem a vizsgán nem buktatják meg automatikusan a tekert órás autókat, sem az okmányirodában nem tagadják meg az átíratást, mert ezt egyetlen törvény sem írja elő. Egyébként, ha egy tekert órás autót nem lehetne átíratni, már előrébb volnánk, hiszen akkor azonnal megakadna ezeknek a romoknak a kereskedelme és nem kaszálnának évente milliárdokat azokat kereskedők, illetve magáneladók, akik eleve kizárólag azért vesznek itthon és külföldön olcsón kínált, sokat futott autókat, mert a tekerés néhány mozdulat és utána hatalmas pénzeket lehet velük szakítani.

A széthajtott, roncstelep-pozitív Volvo S40 esetében több mint száz százalékos haszonkulccsal dolgozott a csaló, aki nyár elején 640 ezer forintért hirdette meg a tavasszal 270-ért eladott autót. Két év műszaki vizsga, négy új gumi és gyári alufelnik, illetve a műszaki vizsgára felkészítés kapcsán elvégzett teljes szerviz - ilyeneket olvasok a lementett hirdetésben, amellyel június végén ismét felkerült a Volvo a Használtautó.hu-ra. 

Mivel László a magyar volvós Facebook-csoportnak is tagja, valakit még időben sikerült lebeszélnie a vásárlásról. Ezután keresett meg a történetével. Bár kellett volna, nem léptem azonnal, mert éppen egy teljesen más témán dolgoztam. A Volvo hirdetését időközben törölték, és ha maradt egy pici remény, hogy nem azért, mert egy szerencsétlen megvette 294 ezer kilométerrel, amennyivel kínálták, az az lehet, hogy a cikk írásakor, vagyis augusztus 16-án általam indított újabb állami adatlekérdezés szerint nem íratták át az autót, hiszen a rendszerben még mindig a június eleji óraállás szerepel. Vélhetően akkor íratta a nevére a kedves óratekerő az autót, egyébként 374 ezer kilométerrel. 

Most azt gondolom, hogy amíg az állam ilyen magasról szarik az autópiacon teljesen hétköznapivá vált csalásokra, elsősorban azokon a becsületes eladókon (kereskedőkön, vagy magánembereken) múlik, hogy meddig áramlanak a szemünk előtt a tekert órás autók, akik megpróbálják követni az autójuk utóéletét az adatbázisban, és ha a László esetéhez hasonló pofátlansággal találkoznak, azonnal szétspriccelik az információt az összes releváns csatornán. Írnak az adott márkával foglalkozó Facebook-csoportokba, fórumokra vagy éppen nekünk.

Mindez nem fogja romba dönteni a száz százalékos haszonnal dolgozó csalók üzletét, de ha az autósok elkezdenek felelősséget érezni társaik iránt és egyénenként, tudatosan felveszik a kesztyűt, az talán lelassítja a csalók mozgását egy kicsit. Főként, ha hamarabb megírjuk a hasonló ügyeket, mint most én, esetleg létrehozunk egy nyitott Facebook-csoportot, ahol elkezjük gyűjteni a tekert autókat.

A cikkben szereplő Volvo rendszámát nem adhatjuk közre, de a csomagtérfedélen van egy ezüst denevérembléma. Ezt László ragasztotta rá mielőtt kiderült, hogy a motor hengerfejes. 

  • Ne kilométert, hanem autó állapotot vegyél! Hogyan? Dokumentált használtautó-hirdetések a JóAutók.hu-n!