Mi ez a sok dátum az adásvételin?

A használtautó-vásárlás érzékeny folyamat, ráadásul az adásvételi szerződés hivatalos formátuma is rengetegszer változott az utóbbi években. Így került bele például az autó aktuális kilométerszámláló-állása, az eladó és a vevő állampolgársága, illetve hontalansága. És így lett négy az eredetileg egyetlen időpontadatból a szerződés végén. A négy példányban készülő szerződés minden egyenként aláírják a felek és tanúik, majd ráírják a teljes adásvételi folyamat egyes mozzanatainak időpontjait, de nem biztos, hogy mindenki tisztában van azzal, hogy miért fontosak ezek a dátumok. 

-A tulajdonjog-változás hatálybalépésének napja. A jog szempontjából ez a legfontosabb időpont, hiszen ekkortól többé nem az eladó, hanem a vevő az autó tulajdonosa. Ebben a rovatban szerepelhet a szerződés keltezésénél korábbi időpont is, hiszen a megállapodás szóban is hivatalos a törvény szerint. Fontos viszont, hogy ettől a naptól (illetve órától-perctől) kezdve 15 nap áll a vevő rendelkezésére, hogy átírassa az autót, az eladónak pedig 8 napja van bejelenteni az eladást az okmányirodában.

-A jármű a vevő birtokába kerülésének időpontja. Amikor megkapja kulcsokat és fizikailag is birtokba veszi az autót, amiért fizetett. Ez azért fontos, mert ettől az időponttól feltételezhető, hogy ő is használja az autót, így például neki kell intézkednie, ha rádől egy fa, vagy széthullik a váltó.

-Az okmányok átadás-átvételének napja. Amikor a vevő az eladótól megkapja a forgalmi engedélyt és a törzskönyvet, melyekre a szerződés egy-egy példányán felül szüksége lesz az eredetiségvizsgálon és az okmányirodában, az átíratáshoz. 

-A tulajdonjog-átruházási szerződés kelte. Bár szerződést a magyar jogszabályok szerint szóban is köthetünk, sőt, elvileg az okmányirodának is el kell fogadnia a szóban, az ügyintéző előtt kötött megállapodást, az autók adásvétele általában írásban, tanúk előtt zajlik és a szerződés kitöltésének időpontját külön rögzítenünk kell. 

A felsorolt négyféle dátum a szabályok szerint eltérhet egymástól, hiszen senki sem kötelez minket, a vevőt arra, hogy miután megállapodtunk az eladóval, rögtön birtokba is vegyük az autót, és erről azonnal szerződést kössünk. Az sem feltétel, hogy éppen a szerződés aláírásakor kapjuk kézhez az autó okmányait, tehát senkit nem küldhet el az okmányiroda arra hivatkozva, hogy nem egyeznek a felsorolt időpontok, mert ez sokszor nem életszerű.

Fontos viszont, hogy legkésőbb a autó tulajdonjog átruházásának időpontjáig az eladónak át kell adnia az autót és annak okmányait, tehát bár a felsorolt időpontoknak valóban nem kell megegyezniük a szerződésben, az időrendre figyelnünk kell. 

Azért is jó, hogy a polgári törvénykönyv néhány éve különválasztotta az adásvételi folyamat egyes mozzanatait, mert így pontosan eldönthető, hogy ki volt egy autó tulajdonosa, amikor azzal gyorshajtottak az autópályán, vagy nem fizettek a parkolásért. Ilyen esetekben mindig a bejegyzett tulajdonost, vagy üzembentartót keresik majd a pótdíjak és bírságok ügyében, feltéve, hogy az nem rendelkezik egy szerződéssel, mely szerint már nem ő volt a tulajdonos, amikor az eset történt.

Előfordulhat az is, hogy a vevő nem tudja a megállapodás után azonnal elvinni (értsd. birtokba venni) az autót, mert az mozgásképtelen, sőt, megeshet az is, hogy az eladó nem tudja átadni a törzskönyvet, mert az valahol elkeveredett. Ez utóbbi esetén persze nagyon meggondolandó, hogy megkössük-e az üzletet, de ez már egy másik történet. Ha a tulajdonjog-átszállás időpontja az okmányirodának benyújtott szerződés alapján nem egyértelmű vagy vitás, az eljáró közlekedési igazgatási hatóságnak lehetősége van a tényállás tisztázására, a feleknek pedig a szerződés módosítására, illetve külön nyilatkozattételre. 

Használják a Totalcar hivatalos adásvételi szerződését, mely on-line is kitölthető, ha pedig úgy érzik, nem téved, vagy indokolatlanul akadékoskodik az okmányiroda, írjanak a Belügyminisztériumnak, erre a címre és ügyüket ingyenesen kivizsgálják: kozlekedesi.foosztaly@bm.gov.hu