Eddig szabadabban jöttek a lopott autók

A használtautók eredetiségvizsgálata minden vásárláskor kötelező, az autó motorméretétől függően 17-20 (teherautóknál 22) ezer forintba kerül. Mindenki hallott már a kötelező szolgáltatásról, aki az utóbbi tizenhét évben autót vásárolt, vagy adott el Magyarországon. Eddig kizárólag a belföldi piacon megforduló, illetve az Európai Gazdasági Térségen kívülről származó járműveket kellett megvizsgáltatni az átíratás előtt. December 30-án viszont egy kormányrendelettel megváltoztatták a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló rendeletet, így azóta már külföldről behozott használtautók is kivétel nélkül kizárólag a vizsgálat után kaphatnak magyar rendszámot.

Tavaly körülbelül 600 ezer használtautó kelt el belföldi piacon, és az utóbbi hat év óriási növekedésének eredménye, hogy további 144 ezret hoztak be kintről, főként Németországból és Ausztriából. Mivel a vizsgálat az importált autók esetében sokáig nem volt kötelező, a kintről származó autók eddig úgy kaptak magyar rendszámot, hogy sehol senki nem vizsgálta meg alaposan, eredeti-e a gyárilag beütött alváz- és motorszámuk, illetve az autókhoz tartozó dokumentumok. Ebből két dolog következett.

1. Most is rengeteg, még az első magyarországi tulajdonosánál lévő importautóról nem lehet tudni, korábban nem lopottként érkezett-e Magyarországra. Hiszen a forgalomba helyezéskor és a műszaki vizsgán csak a gyári azonosítószámok meglétét ellenőrzik, illetve hogy ugyanezek szerepelnek-e az autó papírjain.

2. Mostantól valóban nehezebb lesz kinti lopott autókra magyar rendszámot szerezni, de kortántsem lehetetlen, miközben sokan azt fogják hinni, hogy minden veszély elhárult. 

Hogy miért lesz csak nehezebb, de nem lehetetlen az orgazdák dolga? Ahhoz, hogy megértsük, miért nem tökéletes ötlet az import használtautókat is kötelező eredetiségvizsgálatra küldeni, érdemes megismerni a vizsgálat módszereit, illetve felidézni néhány katasztrofális esetet, amikor ártatlan autóvásárlók váltak áldozattá. 

A körülbelül félórás vizsgálatot végző szakemberen rengeteg múlik, hiszen nemcsak a lopott autós bűnözők módszerei változatosak, de az is, ahogyan az autógyártók az ilyen típusú csalások ellen védekezni próbálnak. Nincs minden autógyártóra vonatkozó egységes tipográfia, még az sincs nemzetközi szabályok közé szorítva, hogy az autógyárnak hol kell elhelyeznie ezeket a számokat egy-egy autótípusban, illetve ennek motorján.

A kétféle karaktersorból elvileg azonosítható az autó típusa, a gyártás időpontja, sokszor az autó felszereltsége és a motorváltozat is. Ezekhez komoly felkészültség, márka- és típusismeret szükséges, melyet nem írnak elő a magyar törvények a vizsgálók számára.

A vizsgálat módszertana elavult, mert elsősorban szemrevételezésen alapul, és rengeteg múlik a vizsgáló szakember rátermettségén és becsületességén. Jóllehet, az eredetiségvizsgálat során fotókat is készítenek az autók azonosítószámairól és magáról az autóról, melyek aztán bekerülnek a Belügyminisztérium nyilvántartásába. Az ott felgyülemlő adatokat utólag sem képelemző algoritmus nem ellenőrzi, sem a gyártók adatbázisaival nem vetik össze.

A vizsgálatot régebben a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKK KH) felügyelte, ma a Belügyminisztériumhoz tartozik, a hivatalok adják ki az eredményét összegző hatósági bizonyítványt, de a folyamatot már a kezdetekkor engedéllyel rendelkező magánvállalkozásokra, vagy ahogy hivatalosan nevezik őket, közreműködő partnerekre bízták.

A vizsgálóállomások fenntartását és a szakembereket állami tanfolyamokon képzik, de nem az állam fizeti a munkájukat, így ha a vizsgáló téved, például nem szúrja ki a hamis számokat, teljesen bizonytalanná válik az autóvásárló helyzete. Tavaly augusztusban ugyan végeztek egyfajta ráncfelvarrást a vizsgálók oktatásán, csak azóta bevett szokás, hogy a vizsgálat megrendelőjétől előre beleegyezést kérnek a festékroncsolásos karosszériavizsgálathoz. Előtte ezzel kapcsolatban sok volt a félreértés, de a vizsgálók nem akartak konfliktust, ezért nem kapargatták a vázszám környéki felületeket, az újrafestés nyomai után nyomozva. Az utóbbi félévben megbukik minden autó, amelynek gazdája nem egyezett bele a mélyebb vizsgálatba, és csak igazságügyi szakértői vizsgálat után engedték át, ha ott kiderült, hogy minden rendben, és nem hamisak a számok.

Ha egy használt autó megbukik az eredetiségvizsgálaton, nem lehet átíratni, ha pedig kiderül, hogy nem csupán enyhén sérült (például korrodált vagy karcos) a vázszám, illetve a motorszám környéke, hanem valóban lopott autót legalizálták a számcserékkel, az autót lefoglalja a rendőrség. 

Ha a vizsgáló téved, és átenged egy autót, melyről aztán kiderül, hogy lopott, akkor hivatalosan a vizsgálóállomás kötelező felelősségbiztosítása fedezi az kárt, de erre kicsi az esély. Korábban hosszú cikket írtam egy Volvo XC70 esetéről, melyben maga a tulajdonos kezdett gyanakodni, miután frissen vásárolt autója két eredetiségvizsgálaton is megfelelt. Végül kiderült, hogy mindkét helyen tévedtek, így nemcsak a Volvót foglalta le a rendőrség, de a tulajdonos az ügyben a vizsgálóállomással és az állammal szemben indított pert is elveszítette.

Egy másik ügyben egy korábban használtként behozott Renault második itteni tulajdonosától foglalta le a rendőrség az autót, mert bár ő is elvitte a kötelező vizsgálatra a vásárláskor, ott sem vették észre a hamis számokat. Ez az ügy még folyamatban van, de mindkét esetben jól mutatja, hogy a rendszer lyukas.

A fenti esetek közös tanulsága, hogy az állam által kiadott bizonyítvány tartalmáért gyakorlatilag sem az állam, sem a vizsgálóállomás nem akar felelősséget vállalni, és ezen nem változtat a mostani rendeletmódosítás. 

Egy neve elhallgatását kérő, tizenhét éve működő vizsgálóállomás tulajdonosa egyetért, hogy ideje volna megújítani a vizsgálat módszertanát. Nehéz dolog, mert ha egy lopott autó vázszámának környezetét teljes egészében kivágják a karosszériából, majd a helyére egy másik autó eredeti vázszámát hegesztik a teljes lemezterülettel együtt, még a felkészültebb vizsgálók sem fognak gyanakodni, hiszen maga karaktersor érintetlen marad, a környezetét (tehát a hegesztéseket, lemezillesztéseket) profi lakatos- és fényezőműhely szinte gyári minőségben képes reprodukálni. Ezen a problémán enyhített, hogy egyértelművé tették: az eredetiségvizsgálónak joga van a roncsolásos vizsgálathoz, ha szükségesnek tartja.

Sovány vígasz, hogy az eredetiségvizsgálat során most már a kintről hozott autó kísérőpapírjait, vagyis a kinti forgalmi engedélyét, a törzskönyvét és az adásvételi szerződést is megnézik. Aki sok német, osztrák, vagy olasz autópapírt látott már, és ismeri a bevett hamisítási módszereket, jó eséllyel rájön, ha hamisítványt tart a kezében. Azok az eredetiségvizsgálók viszont, akik csak nemrég váltották ki az engedélyüket, nem feltétlenül veszik majd észre a csalást. Az idén januártól hatályban lévő szabályozás szerint a Belügyminisztérium javasolja, hogy az eredetiségvizsgálatot a honosítási vizsgálat, vagy a műszaki vizsga után végezzék el a kintről hozott autókon. Így még azelőtt kiderülhetnek a kinti autók papírjaiban lévő elírások és más ártatlan hibák. A közlekedési hatóság nyilvántartása nem azonos belügyminisztérium autónyilvántartásával, ezzel magyarázható a sorrend fontossága. A műszaki vizsgának nem feltétele az eredetiségvizsgálat, csak az okmányirodai ügyintézéshez írják elő. 

A forgalomba helyezéskor végzett műszaki vizsga után kiállított műszaki adatlap hat hónapig érvényes, az eredetiségvizsgálat bizonyítványa pedig csak hatvan napig. Az import használtautók piaca hat évnyi töretlen növekedés után éppen 2017-ben tetőzött, pedig aki kintről vásárol autót, annak az átlagosan néhány százezer forintos regisztrációs adón felül két éve vagyonszerzési illetéket is kell fizetnie, ha a kinti lejárt, szüksége lesz itteni műszaki vizsgára (30-35 ezer forint), magyar forgalmi engedélyre és törzskönyvre, rendszámokra, valamint kötelező biztosításra is. 

A honosítást eddig is képtelenség volt három-négy sorban állásnál kevesebbel megúszni, a mostantól kötelező eredetiségvizsgálat az ötödik. Nagyon messze van ez az egyablakos ügyintézés ideájától, és mivel az autósoknak nem tudhatják, hogy az általuk kiválasztott vizsgálóállomáson mennyire felkészült szakemberek dolgoznak, vagy hogy hol, hányszor tévedtek az utóbbi években, a vizsgálatért befizetett 17-20 ezer forintért cserébe inkább csak a remény jár. Már ez is több a semminél, de nem sokkal.

Azt sem írja elő a jogszabály, hogy kinek kell megrendelnie az eredetiségvizsgálatot, de nagyon ajánlom, hogy azon az eladó és a vevő is legyen jelen, és az utóbbi csak akkor fizesse ki az autót, ha az eredetiségvizsgálaton minden rendben volt.