Az ő nevében csapják be az autóvásárlókat

Amikor egy autóhirdetésben szereplő telefonszám nem kapcsolható, nem fog gyanút azonnal az ember. Lehet egyszerű elírás is. Én sem gyanakodnék azoknak a helyében, akik a napokban megtalálták ennek a 2009-es Mazda 3-nak a hirdetését a Startapró nevű hirdetési oldalon. A képeken gondosan kitakarták a rendszámot, de az autó kifejezetten szép, sok extrával felszerelt, megkímélt állapotú, ahogy a szövegben írják.

Amikor valaki meglátja, hogy mindössze 1,1 millió forintot kérnek érte, talán fel sem teszi magának a kérdést, hogy miért adják a reális árnál 6-700 ezer forinttal olcsóbban a Mazdát. Csak meg akarja szerezni, mielőtt más csap le rá. 

Rosszul teszi, mert ez az egész egy közönséges csalási kísérlet. Ugyanúgy be akarnak vele csapni mindenkit, mint azokkal a korábbi autóhirdetésekkel, amelyekről először tavaly szeptemberben írtunk, majd novemberben ismét. A telefonszám ezúttal sem él, de amikor valaki üzen a feladónak (egy bizonyos Tom D-nek) a hirdetési oldal saját felületén, hamarosan kap egy tört magyarsággal megfogalmazott választ, ezt:

A második körben már angolul írt levelet kapnak az érdeklődők és a mese is ugyanaz. A tulajdonos eddig Magyarországon dolgozott, de visszaköltözött Manchesterbe, az autót a felesége használta korábban, de kint a baloldalon lévő kormány miatt már nem felel meg neki, ezért adják el és ezért ilyen olcsón. A hirdetés feladója egy bizonyos Paul John Stephenson, akiről sajnos korábban azt írtam, hogy kitalált karakter és/vagy csaló.

A Mazda hirdetésére február 7-én jelentkeztünk, miközben ezt a cikket írtam és egy órán belül meg is érkeztek a levelek, ezúttal is Paul nevében.

A legutóbbi cikkem után több olvasó is jelentkezett és ugyanilyen levélváltásokat küldtek. A Startapró letörölt legalább negyven hirdetést, sőt, most már figyelmeztető üzenetet dob fel az oldal, mielőtt felvesszük a kapcsolatot a hirdetések feladóival. Ennek örültem, ám történt még valami, amire nem számítottam. 

Kiderült, hogy Paul John Stephenson nem kitalált alak, hanem hús-vér személy. Egyik este találkoztunk egy budapesti étteremben, ahol egy órán át beszélgettünk. Ilyen előzmények után elég szürreális volt. Paul nem él Manchesterben, nem árusít használt autókat és sosem foglalkozott ilyesmivel. Egy filmes cégnél dolgozik, tizenegy éve lakik Magyarországon, és bár szeret itt lenni, nagyon felkavarják az utóbbi év történései. 

Mint meséli, barátnőjével 2016 márciusában találtak egy 2010-es évjáratú Dacia Duster 1.5 dCi-t a Startaprón, és szerették volna megvenni. Bár a hirdetés alján a Max Beike név szerepelt, magyar telefonszámot adtak meg. Miután beszéltek egy férfivel, aki ezen a számon jelentkezett, Paul magyar barátnője írt neki, a további levélváltásokban pedig már az Alan and Lisa Ruck aláírás szerepelt. Bárki legyen is az illető, akcentussal bár, de jól beszél angolul és jól is fogalmaz.

Az autót 1,5 millió forintért (vagyis a reális piaci ár alatt) hirdette, és a hívás után úgy tűnt, mindenben megfelel az igényeiknek, ezért Paul és barátnője sajnos elküldtek 450 ezer forint előleget annak a logisztikai cégnek a számlájára, amelyre hivatkozva az ismeretlen azt ígérte, hogy Magyarországra szállíttatja a Daciát, hogy Paul megnézze, kipróbálja, és ha tetszik, kifizesse a vételár maradékát. 

A Dacia természetesen nem érkezett meg, viszont Paul és barátnője hamarosan kapott egy újabb e-mailt, melyben már a szállítmányozó (egy bizonyos Fridenson Group) cég arra hivatkozik, hogy sajnos nem tudják Magyarországra küldeni az autót, mert biztosítójuk, az egyébként valóban létező Churchill Insurance Company megváltoztatta belső szabályzatát, és csak a teljes vételár letétbe helyezése esetén hajlandó jóváhagyni a szállítást.

A szállítmányozó cég nevében küldött levélhez mellékelték a "biztosítótól származó" üzenetet is, ezért Paul átutalta a hiányzó 1 millió 50 ezer forintot a Barclay's Bank számlaszámára, majd várta, hogy megérkezzen az autó. 

Mivel újabb levelet nem kapott és a Dacia Duster sem érkezett meg, először kapcsolatba lépett a számlát vezető ipswichi bankfiókkal. Ott egy illető azt állította, hogy a számlaszám tulajdonosa után már nyomoz a rendőrség. Ide kívánkozik, hogy a Fridenson Groupnak nyomát sem találtam Európában. Ez egy izraeli cég, amelynek kizárólag héber posztokkal van teleszórva a Facebook-oldala. Az egyikben arra hívják fel a figyelmet, nem foglalkoznak autószállítással, de tudomásukra jutott, hogy csalók élnek vissza a cég nevével. 

Paul néhány hét után már sejtette, hogy valójában sem a biztosító nem küldött levelet a Daciáról a szállítmányozó cégnek, sem az nem üzent neki, hogy amíg nem utalja át az autó teljes vételárát, addig nem tudják elküldeni Magyarországra. 

A magyar rendőrség 2017 elején kereste meg először Paul John Stepehnsont, aki egy szegedi nyomózónál tett teljes tanúvallomást arról, hogy miként csaltak ki tőle 1,5 millió forintot egy autóért, melyet végül sosem kapott meg. Amikor a csalók e-mailben elküldték neki a Dacia állítólagos tulajdonosának útleveléről készült fényképet, amiért ő a saját okmányairól készült fotókat küldte vissza, tálcán nyújtotta át az adatait a bűnözőnek, aki most már több mint másfél éve rendszeresen hirdet velük nem létező autókat a Startapró.hu-n.

Azt hiszem, Paul már nem haragszik rám, amiért két korábbi cikkemben is a csalásokkal közös mondatban emlegettem a nevét. Ezúttal önök is megtudhatták, amit már hónapok óta tudok: Paul John Stephenson nem autókereskedő, nem árul használt autókat az interneten és állítja, soha nem csapott be senkit. 

Megpróbáltam részletes információkat kérni a Csongrád megyei rendőrfőkapitányságtól, és az ügyben eljáró Dr. Ádám Zoltán alezredestől. Ő telefonon csak annyit közölt, hogy bár indokoltnak látja a szélesebb nyilvánosság tájékoztatását, a sajtóosztály dönt arról, hogy nyilatkozhat-e nekem. A sajtóosztályról viszont lepattantam, mert mint írták, a nyomozás érdekeire való tekintettel nem közölhetik az ügy részleteit.

Nemcsak a Magyarországon élő brit filmes szakember okmányainak fotói keringenek, ki tudja hány példányban a leendő áldozatok közt, de Paul azt meséli, hogy tavaly többen is keresték Facebook Messengeren azok közül, akik átutalták egy autó árát, de nem kaptak semmit. Kétszer a budapesti rendőrök is becsöngettek hozzá, mert nekik ezek szerint nem szóltak Szegedről, hogy már rajta vannak az ügyön. A csetüzenetekre válaszként Paul mindig leírja a történet rövid kivonatát, a rendőröknek pedig megmutatta a Szegeden tett tanúvallomás egy példányát.

A cikkben szereplő gyanúsan olcsó Mazda 3-ra két hete egy olvasónk is felhívta a figyelmem. A csalók neki is küldtek levelet az akkor éppen a Használtautó.hu-n hirdetett autó kapcsán, ám olvasta a korábbi cikkeimet, ezért nem dőlt be a trükknek. Mindez a nagyon olcsó autókkal, a szállítmányozási céggel és az ingyenes próbalehetőség köré szőtt mesével együtt pontosan addig ismétlődik majd újra és újra, amíg lesz élő ember ebben az országban, aki hajlandó pénzt küldeni egy ismeretlennek egy autó reményében, melyet sosem látott élőben.

Paul John Stephenson igyekszik elfelejteni, hogy mennyire átverték, amikor autót akart vásárolni a magyar netről, én pedig biztosan megírom majd az ügy folytatását, ha lezárul a nyomozás Szegeden, vagy Nagy-Britanniában, ahol Paul feljelentést tett.