2018.05.30. 17:00 Módosítva: 2018-05-30 20:05:03

Hétfőn megírtuk, hogy egy München közelében működő használtautó-kereskedés néhány száztól több ezer euróig terjedő árcsökkentéssel tud csak megszabadulni a dízelmotoros autóktól. Hogy lássuk, itthon mennyire rettentek meg a vevők a nyugat-európai országokban várható dízelautós korlátozásokból, felhívtam néhány magyar kereskedést.

DSC03565

A folyamat másfél éve kezdődött. A tájékozottabb érdeklődők azóta húzódoznak az idősebb dízelektől, mert megtudták, hogy a kéttömegű lendkerék drága, a magasnyomású szivattyú még drágább, egy közös nyomócsöves turbódízel motor pedig kockázatok egész sorát hordozza, amikor legalább 200 ezer kilométert tettek meg vele. Krisztiánnal, az óbudai Autócentrum Római használtautó-kereskedés tulajdonosával beszélgetek, mert érdekel,  Magyarországon mi érzékelhető dízeldivat elmúlásából, amiről Gerencsér Róbert müncheni kereskedő ismerőse mesélt.

Hiába a két telep közti hétszáz kilométeres távolság, Krisztán tapasztalatai nagyon hasonlók, mert miután februárban befutottak a hírek a németországi behajtási korlátozások tervéről, összesen két-három dízelmotoros autót adtak el az óbudai kereskedésben, és mindegyik vidéki tulajdonoshoz került. Pontos adatokat nem írhatok, de míg korábban nagyjából kiegyenlített volt az érdeklődés, most tíz eladott benzinesre legfeljebb egy dízel jut. A vevők hetven százaléka az utcáról érkezik, és csak harmaduk netes hirdetésekből, ami nem csoda, mert a telep a Szentendrei úton található, ahol minden nap gigantikus a forgalom.

DSC03561

A magyarok nemcsak követik, de kicsit félre is értik a németországi eseményeket, miközben az ott, illetve más európai országokban zajló folyamat nem gyakorlati, inkább tudati változásokat okoz a magyar autósok körében. Többségük talán nem is jár külföldre autóval, mégis jó előre alkalmazkodni akar ahhoz, hogy a fejlett világban korlátozni készülnek a dízelek forgalmát, és várhatóan a piac is átrendeződik majd a következő években.

Ezek a jogi lehetőségek Magyarországon egyelőre nyomokban sem bukkantak fel, sőt, Tarlós István budapesti főpolgármester szerint nálunk tíz éven belül válik majd aktuálissá a kérdés. Ennek ellenére ahogy áramlanak a hírek Európa legnagyobb autópiacáról, a magyar vevők is reagálnak: az óbudai kereskedésből már nem viszik a Passat TDI-ket, nem kell a kis dízeles városi autó és Krisztián "ki sem nyitja" azt a 2006-os, Euro 4-es Ford Focus II 1.8 TDCI-t, melyet rendezett előélettel, összesen 155 ezer kilométerrel árusít.

A szürke Ford hirdetésében olvasom, hogy zörög a lendkerék és az EGR-szeleppel is foglalkozni kell, de az ár 699 ezer forint, vagyis annyiba kerül mint a mellette álló 2005-ös, benzines Ford Fiesta, melyben már 230 ezer kilométer van.

DSC03558

Aki végül megveszi és megjavíttatja majd a Focus TDCI-t, annak lesz egy megkímélt, sokáig tovább használható dízel kompaktja potom egymillióért, esetleg 1,1-ért. Egy azonos korú, hasonló futásteljesítményű, de benzines Focus II ugyanezen a telepen bármikor talál gazdát 1 millió 350 ezerért. 

A vevők jelentős része számára nem a márka, hanem a motorváltozat mérvadó a mostani helyzetben. Egy szintén egyhatos, benzinmotoros Kia C'eed-re három komoly érdeklődő is volt Krisztián telepén, hamar el is vitték. Manapság órákon belül el lehet adni olyan ritkaságokat is, mint a kétliteres, benzines Hyundai i40, amely régen kifejezetten nehéz ügy lett volna.

DSC03555

Két éve eszébe nem jutott volna megvásárolni egy 2.2-es, benzines Vectrát, Krisztián most éppen a nagy hengerűrtartalmú benzinesek felé bővít, mert a vevők is erre mozdulnak. Sokan beszámíttatnák a dízelt, és átülnének egy benzinmotoros autóba, de Krisztián nem megy bele.

Magyarország madártávlatból: tartják magukat a dízelek, jönnek a hibridek

Egyre jobban izgatott, hogy a hangulatváltozás csak Óbuda környéken jellemző-e, esetleg az egész országban lejtőre került a használtdízel-piac. Róbert Gábor, a Datahouse adatelemző cég igazgatója szerint egyelőre nincs földcsuszamlás és az évi 6-700 ezer magyarországi ügylet harmadában változatlanul dízelmotoros autókat adnak-vesznek a magyarok. 2015-ben, '16-ban és tavaly is körülbelül 34-35 százaléknyi használt dízel fordult meg a piacon és mindhárom évben több mint 63 százalékot tett ki a benzinesek aránya. A piac folyamatosan élénkül, hiszen míg az első vizsgált évben 545 ezer ügylet zajlott le egy év alatt, addig ez a szám 2017 január elejétől november végéig ez a szám 622 ezerre emelkedett.

Róbert Gábor szerint a több mint félmilliós számok nem ennyi autót jelentenek, hanem valamivel kevesebbet, mert sok autó többször is gazdát cserél egy-egy évben. Jellemzően a kintről hozott példányokat sem az használja tovább, aki először forgalomba helyeztette őket. 

Budapestiként hajlamosak vagyunk azt gondolni, lassan mindent elborítanak a benzin-elektromos hibridek, és az alternatív hajtás az új dízel. Tény, hogy például a taxisok közt hatalmas sláger a Toyota Prius, ám még mindig egészen kicsi a hibridek részesedése. A három vizsgált évben ugyan érzékelhetően élénkült irántuk az érdeklődés, így a három éve körülbelül 1500 hibrid-adásvételből tavaly, tizenegy hónap alatt mintegy 3300 lett, ám ez utóbbi is csak a teljes piaci forgalom fél százaléka.

Mi a helyzet vidéken?

Akkor tehát minden maradt a régiben, és csupán elszigetelt jelenség amit az óbudai telepen tapasztalnak? A Globe Autó kereskedése Mezőkövesden, az ország keleti régiójában működik. Bár Tamás, a cégvezető úgy látja, valóban változik az érdeklődés, náluk nincsenek lejtőn a használt dízelek. Aki az internetről választ autót, vagyis pontosan tudja, hogy milyen típus passzol az elképzeléseihez, az most is lecsap a turbódízel slágermodellekre és ehhez jelentős árengedményekre sincs szükség. A használtautó-piac bizonytalan szavazói viszont, akik úgy sétálnak be a kereskedésbe, hogy egy-két-három millió forintért szeretnének venni valamit, az utóbbi hónapokban még egy paramétert emlegetnek gyakran: legyen benzines. 

A pécsi Eu Autónál féléve simán eladták azt a 441 ezer kilométerrel árult Peugeot 407 HDI-t, amelyről októberben írtam használttesztet, de a cég munkatársa, Zoltán szerint egyre több vevőnek kell pár perces továbbképzést tartani a dízelekkel kapcsolatos hiedelmek eloszlatására.

Az eladásokban egyelőre Pécsen sem tapasztalták azt, amivel a budapesti kereskedés nap mint nap találkozik, de érzékelhető, hogy sokan közvetlen kockázatnak tekintik a nyugat-európai változásokat és csak azután döntenek mégis a dízelautó mellett, hogy kiderül, ezeknek a fogyasztása városban nem ugrik olyan nagyot, mint a benzineseké, aki pedig valóban több mint 15 ezer kilométert tesz meg évente, ráadásul rendszeresen megy autópályán, annak még most is reális alternatíva lehet egy követhető előéletű, rendszeresen karbantartott, dízelmotoros használt autó.

Persze Zoli megjegyzi, hogy a cég 2010 előtti példányokkal általában nem foglalkozik és nagyon megnézik, hogy kitől vásárolnak, hiszen az eladott autókkal kapcsolatos szavatossági szabályokat nekik is be kell tartaniuk.

DSC03551

A Jóautók.hu-n, ahol jelenleg 11494 aktív hirdetés található, az esetek több mint kétharmadában benzineseket keresnek a látogatók, míg a dízelekre csak minden ötödik keresés jut, a fennmaradó hányadon osztoznak a hibridek, illetve a ma még ritka villanyautók. 

A fenti példákból számomra az rajzolódik ki, hogy a magyar vevők elkezdtek más szemmel nézni a használt dízelekre és teljesen bizonytalan, hogy ez a trend mit eredményez majd a kínálatban, az árakban, vagy akár az alkulehetőségek terén a következő hónapokban.

Bár Magyarországon egyelőre senkinek nem kell attól tartania, hogy holnaptól kiközösítik, csak mert gázolajat tankol a kúton, minden leendő autóvásárló jól teszi, ha mérlegeli az igényeit és a lehetőségeit, illetve a műszaki velejárókat, de ez mindig is így volt és független a nagy európai változásoktól. Aki rendszeresen megy autóval Németországba, vagy az Európai Unió más, szintén szigorításokat tervező tagállamába, középtávon valóban jobban jár, ha Euro 4-es, illetve alacsonyabb besorolású dízel helyett fiatalabb, tisztább üzemű autót választ.