Olvasónk legyőzte az AAA Autót

Amikor egy kereskedés mindenhol azt hirdeti, hogy a használt autókat hét napon belül indoklás és kérdés nélkül visszacseréli, az ember naivan azt gondolja, hogy semmit nem kockáztat, hiszen ennyi idő alatt simán kiderülhet, ha valami nincs rendben, és akkor átülhet egy másik autóba. Ez tulajdonképpen olyan, mint egy fizetős próba, amely egy hétig tarthat.

Amikor olvasónk 2014. nyarán 1,275 millió forintért vásárolt egy százezer kilométert futott, 2005-ös Suzuki Swiftet, aligha gondolt arra, hogy hamarosan személyesen tesztelheti az Autocentrum AAA Autó csereszolgáltatását. Pontosan hét nappal azután, hogy átvette az autót, végignézhette, ahogy a tréler felhúzza a Suzukit a hátára az esztergomi Tesco parkolójában, odáig tolták ugyanis el, miután megállt. Ágnesnek fogalma sem volt arról, hogy miért robbant le az autó, és miért nem indul újra.

Annyi lélekjelenléte volt viszont, hogy amikor felhívta az AAA-t, először elmondatta a leckét a telefonkezelővel a 107 pontos vásárlás előtti műszaki átvizsgálásról és a hétnapos cserelehetőségről. Végighallgatta a bármilyen ismeretlen érdeklődőnek szánt információkat és csak ezután fedte fel, hogy éppen most szeretné kicseréltetni AAA-nál vásárolt autóját. Erre állítása szerint percekig tartó tanakodással reagált a kereskedés munkatársa, majd azt javasolta, hogy szállíttassák vissza Fótra a lerobbant autót. 

Az eredeti adásvételi szerződést július 26-án írták alá a céggel, és a Swift augusztus 2-án már ismét ott állt a telepen, ahol szóban még azt ígérték, hogy a következő héten elintézik az ügyet. Bár Ágnes különösnek találta, hogy a panaszfelvételi jegyzőkönyvre utólag, kézzel és csak az ő kérésére írta rá az AAA munkatársa, hogy a hétnapos cserét kérik, nem gondolta, hogy az autót végül egyáltalán nem cserélik majd ki. 

Innen olyan vergődés kezdődött, amire talán még a tapasztaltabb autós ügyvédek sincsenek felkészülve. A következő hét keddjén hívták Ágnest a kereskedésből a szomorú hírrel, hogy erre az autóra nem vonatkozik a cseregarancia, mivel nem abban az állapotban vitték vissza, ahogy elhozták (ti. elromlott). Ez volt az első igazán megdöbbentő fordulat, hiszen valójában éppen a hiba miatt szállíttatták vissza a Suzukit az AAA-hoz, és nagyrészt azért éppen ott vették meg korábban, mert bíztak a cseregaranciában.

Ezután újabb két napig a füle botját sem mozgatta az AAA, majd Ágnes és édesapja ismét kiment a telepre. Pontosan ugyanott vesztegelt a Suzuki, ahol előzőleg letette az autómentő. Mint Ágnes bátyja, az autóvásárlásban végig közreműködő László meséli, ekkor arra hivatkoztak, hogy harminc napjuk van kivizsgálni az ügyet, de nem tudták megmondani, hogy melyik jogszabályban szerepel ez, és kérték, hogy Ágnes szombaton érdeklődjön ismét, mert akkor lesz bent a döntésképes főnök. 

Mivel azon a szombaton, vagyis egy héttel a lerobbanás után is csak annyi derült ki, hogy az AAA semmit nem ismer el, Ágnes az ügyvédje segítségével írt felszólítólevelet adta át nekik. Át is vették, de ráírták, hogy nem ismerik el a benne szereplő állításokat. 

Az innen kezdődő epikus egymásra mutogatás minden rendes magyarországi tyúkper esszenciája, tökéletesen modellezi mindazt, amiért itthon a béka seggét is csak távcsővel kémlelheti a fogyasztóvédelem színvonala.

A következő hétfőn márkaszervizbe szállíttatta Ágnes a Suzukit, hogy történjen végre valami. Itt kiderült, hogy azért állt meg az autó, mert leégett az önindító, ezért volt égett szag az utastérben az utolsó métereken. Több más hibája is volt a Suzukinak, melyek közül néhányat a félrevezetéshez tökéletes átvételi jegyzőkönyv sem említ. Ilyen például, hogy a jobb oldali gyári elektromos tükröt korábban valaki kézzel állíthatóra cserélte, illetve, hogy az ABS egyik jeladó-gyűrűje törött, ezért hibát tárolt a rendszer. 

A Suzukin cserélni kellett az egyik lambda-szondát is, mert tönkrement, ami miatt világítani kezdett a műszerfalon Check engine lámpa. A felsorolt hibák bármelyikére mondhatják, hogy csupán a szokásos, vásárlás utáni apróság, de Ágnes nem így gondolta. Mivel a cég a harc első évének végén, vagyis 2014. decemberében már nem reagált az ügyvédi felszólításra, közjegyzőnél fizetési meghagyást kezdeményeztek vele szemben és így szerettek volna hozzájutni ahhoz a 300 ezer forinthoz, amennyibe az autó javítása, a trélerezések, illetve a kényszerűségből bérelt autó került. 

A cég ügyvédje lekéste a fizetési meghagyással szembeni kifogás benyújtásának tíznapos határidejét, mert ahogy a peranyagban olvasom, időközben feltörték az autóját és ellopták belőle Ágnes suzukis ügyének dokumentumait. A közjegyző ezt a kifogást elfogadta, ezért Ágnes nem jutott hozzá a pénzéhez, és kénytelen volt bírósághoz fordulni. 

Bátyja, László azt mondta a telefonban, amit sejtettem: azért kezdtek fél évvel a Suzuki lerobbanása után pereskedni, mert ragaszkodnak az elveikhez: szerettek volna kiállni az igazukért, illetve azt is el akarták érni, hogy az AAA később senki mást ne verhessen át a mesés, hétnapos cseregarancia ígéretével. 

Ez utóbbit később elérték, de most ugorjunk egy nagyot az időben és az utóbbi években lezajlott első, majd másodfokú tárgyalásokon felhalmozódott iratanyagban. A vallomásokban és az igazságügyi műszaki szakértői vélemények segítségével az AAA megpróbálta bebizonyítani, hogy a vásárlás előtt mindenről tájékoztatták Ágnest, mivel ő aláírta a már többször emlegetett műszaki állapotlapot. E szerint az eladás előtt C-besorolást kapott az autó, ami az AAA értékskáláján egyebek mellett az átlagosnál jóval rosszabb állapotot jelent. Ágnes és családja, illetve ügyvédjük eközben azt akarta bizonyítani, hogy a kereskedés félrevezette őket a hétnapos, indoklás nélküli cseregarancia ígéretével és jogos az igényük az autójavítás árának megtérítésére. 

Szórakoztató részletekben gazdag a tárgyalások iratanyaga, mert az AAA nem csak a javítási összegek nagyságát vitatta, de a tíz napra Ágnesék szomszédjától bérelt Renault 19-esre elköltött 50 ezer forint jogosságát is. Az ügyvéd eleinte etikai problémát látott abban is, hogy Ágnesék ügyvédjének rokona a bérbeadó, majd kiderült, hogy a család szomszédjáról van szó, és a bíróság, illetve a műszaki szakértő reálisnak is találta az öreg Renault bérleti díját. 

A pert másodfokú ítélete idén májusban, vagyis közel négy évvel azután született meg, hogy Ágnes átvette a Suzukit a fóti telepen. Nem ismerek olyan esetet, amikor valaki képes ilyen hosszú időn át kitartani a pereskedés mellett és tény, hogy ezekben az autóvásárlás utáni minidrámákban mindig csak egy dolog biztos: a kereskedésnek sokkal több energiája van harcolni a vevője ellen, mint fordítva. 

Ágnesék ügyvédje felkészítette a családot, hogy még akkor sem lehet majd korlátlan az örömük, ha jogerősen megnyerik a pert. Igaza lett, hiszen hiába adott részben igazat nekik jogerősen a Dunakeszi járásbíróság, és kaptak 275 ezer forintot, az eljárási illetékek és az ügyvédi díjak jelentős részét nekik kellett kifizetniük, vagyis közel félmillió forintjukba került összesen, hogy érvényt szerezzenek az igazuknak az AAA-val szemben. 

Pikáns részlet, hogy mielőtt a Suzuki ügye a bíróságra került, Ágnes és családja a Gazdasági Versenyhivatalnál is bejelentést tett, hiszen addigra nyilvánvaló volt, hogy az AAA állítása, mely szerint a náluk vásárolt autókat hét napon belül indoklás és kérdések nélkül kicseréli egyszerűen nem igaz, mert az általános szerződési feltételek szerint nemcsak kilométerkorláthoz kötik a cserét, de azt is írták, hogy a csere feltétele, hogy "...az autó műszaki állapota nem változott, semmilyen hibája, vagy károsodása nem történt..."

A versenyhivatali eljárás 2015-ben részben valóban Ágnesék bejelentése miatt indult, de a 15 millió forintos büntetést nem csak ezért, és nem csak a mások által is kifogásolt hétnapos cseregarancia hülye feltételei miatt kapta az AAA hanem mert ezeket nem ugyanott sorolják fel, ahol a hétnapos lehetőséget említik és nem is utalnak arra, hogy amúgy a feltételek logikailag cáfolják a kérdés és féltétel nélküliség állítását.  

Amikor ez az ügy kipattant és mindenki megírta, is azzal haknizott az AAA, hogy a cég Magyarország, sőt, Közép-Kelet Európában is a legnagyobb használtautó-kereskedés, illetve az érdeklődők egy helyen a legtöbb autó közül választhatnak.

Mivel az Autocentrum AAA Auto honlapján a cikk írásakor is olvasható, hogy, idézem "7 napon belül kicseréljük autóját, kérdés nélkül." arra gyanakodtam, hogy a kereskedés a bírság befizetése után sem változtatott a kettős kommunikációs stratégián és ezt erősítette bennem az a tény is, hogy a "A Gépjármű Értékesítés Általános Szerződési Feltételei" című dokumentum hétnapos cserére vonatkozó részében is ugyanúgy a vásárláskori állapot megtartásához kötik a cserét. Vagyis továbbra sem veszik vissza az autót, ha azért viszi vissza a vásárló, mert elromlott. Ezeket a feltételeket egyébként nem ott közlik, ahol a 7 napos cseréről írnak, hanem egy másik menüpontban és a cserelehetőség közelében utalás sincs arra, hogy nem olyan egyszerű a dolog, mint első olvasatra tűnik.

Azonban a valóság ennél bonyolultabb. Megkerestem a Gazdasági Versenyhivatal sajtóosztályát és állásfoglalást kértem tőlük az ügyben. Kiderült, hogy az AAA az GVH elmarasztaló határozatának tartalmával nem értett egyet, az abban szereplő felszólítások és a 15 milliós bírság kifizetésének felfüggesztését kérte a bíróságtól. Ezt a kérést a hivatal tájékoztatása szerint első- és másodfokon is elutasították ezért a cég a Kúriához fordult, ahol még nem született döntés. A GVH legközelebb akkor léphet az ügyben, amikor ez megtörténik és nyilván akkor derül majd ki az is, hogy a kereskedésnek törölnie kell a reklámüzenetei közül a hétnapos csere ígéretét, illetve ki kell-e egészítenie a valódi feltételekkel, melyeket finoman szólva nem könnyű betartani.

Az AAA-t tavaly ismét megbírságolták egyebek mellett azért, mert reklámjaikban azt írták: 12 hónap szavatosságot vállalnak minden náluk vásárolt autóra, vagyis a polgári törvénykönyvben rögzített szavatossági joggal hakniztak, mintha az csak az AAA ügyfeleinek járna és nem bárkinek, aki Magyarországon használt autót vásárol. Mindez elvileg 30 millióba került az AAA-nak. A második bírság összege azért is ilyen magas, mert az előző bírságolás után rövid időn belül ismét hamis állításokkal próbált vevőket csalogatni a fóti kereskedés. Mivel a cég ezt a határozatot is megtámadta, most ez is a bírósági köröket futja, szintén a kúria előtt van. 

Ágnes és családja a saját költségen megjavíttatott Swiftet most is gond nélkül használja, de esetük kapcsán ismét érdemes bevésnünk, hogy egy használt autó vásárlásakor minden, de tényleg minden apró részlet és apró betűs megjegyzés számít, és sajnos érteni kell a gyanús jelekből is. Mindig lesznek olyan cégek, amelyek azokra fenik a fogukat, akik csak néhány évente vesznek autót, és akkor sem túl figyelmesen.