Biztos veled is előfordult már, hogy sietned kellett, ezért leparkoltál valahol a belvárosban, az autó fele a járdán volt, ahogy a többi autóé is, és mire visszaértél, ott volt a mikuláscsomag a szélvédőn. Miért büntetnek a járdára parkolásért, mit mondanak a szabályok, mire kell figyelned? Ezekről szól ez a cikk és a Kreszprofesszor új videócsatornájára, a KRESZ TV alapos videója, hogy téged ne bírságoljanak meg többé.
Aki elfelejt parkolódíjat fizetni a fizető övezetben, pótdíjra számíthat, aki viszont rossz helyen áll, azt megbírságolhatják. Ez utóbbi eset a leggyakrabban a járdán hagyott autók esetében fordul elő, ezért nem árt átvenni az erre vonatkozó szabályokat.
A legtöbb autós úgy reagál a hasonló büntetésekre, hogy „nem is tudtam, hogy ezért büntetés járhat”. És valóban, a közlekedők nagy része nincs pontosan tisztában a járdán történő parkolás szabályaival, amit onnan lehet tudni, hogy a legtöbb érvelés úgy kezdődik, hogy „de nem láttam járdán parkolni tilos táblát.”
A felvetés életszerű, hiszen a valóságban nem létezik olyan tábla, hogy járdán várakozni tilos. Azért nem, mert a KRESZ eleve pontosan meghatározza, hogyan és hol kell a forgalomból kiálló, azaz megálló vagy várakozó járművet elhelyeznünk a közúton. Egy biztos: nem hagyhatjuk akárhol ott az autónkat.
A szabály így fogalmaz: „Járművel megállni csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad.” Tehát csak az úttesten, és csak annak a jobb szélén. Semmiképpen nem a járdán, ami az útnak az úttest mellett egy teljesen pontosan szabályozott és körülhatárolt része.
Mindebből az következik, hogy amennyiben az autónkkal félig vagy egészen felállunk a járdára, ez a várakozási mód szabálytalan, hiszen nem az úttest jobb szélén parkol. Sőt, ha a szabályozás logikáját is megfigyeljük, már az is szabálytalan, ha az autó bármely része rálóg a járdára.
Ugyanakkor biztosan mindenki, aki járatos a szabályokban, ismeri azt a törvényszerűséget, hogy a leírt KRESZ-szabályokat adott esetben és helyen módosíthatják a közúti jelzések, azaz a táblák, és az útburkolati jelek. Azaz, ha a paragrafus azt határozza meg, hogy az úttesten kell megállni és várakozni, akkor egyetlen esetben lehet ez alól felmentés, ha a helyi közúti jelzés mást jelez.
És bár a bevezetőben említett „járdán tilos megállni tábla” valóban nem létezik, a „járdán a várakozás engedélyezett” jelzés már igen. Avagy, ahogyan a KRESZ írja:
„A járdán - részben vagy teljes terjedelemben - csak akkor szabad megállni, ha azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi.”
Ismerve Budapest felépítését és parkolási gondjait sokszor eltűnődöm azon, hogy talán érdemes lenne ezen a szabályon változtatni. Talán nagyobb szabadságot és döntési jogot lehetne adni az autósoknak, hogy ott is felállhassanak a járdára, ahol nincs külön közúti jelzés, amely ezt megengedi. Talán tudnánk élni ezzel a lehetőséggel, miközben gondosan mérlegeljük azt, hogy a gyalogosok biztonsága is megmarad-e így, illetve, hogy nem parkoljuk-e le a növényeket, ha a járdán állunk meg az autóval. Sajnos túl sok a „talán”, és a valóságban is azt látom, hogy rengeteg helyen állnak meg úgy az autósok, hogy ilyen szempontokat egyáltalán nem vesznek figyelembe.
Jó néhányszor még azt a vonalat sem vesszük figyelembe, amely megengedi, hogy a járdára felálljunk, de csakis a parkolható szakasz végét jelző vonalig. Így a gyalogosok alig, vagy egyáltalán nem tudnak elférni a számukra kijelölt helyen, esetleg egy utcasarkon kitakarjuk a közlekedő autósok látóterét az autónk belógó orrával.
Így egyelőre marad a szabály, és a tény, hogy sokszor olyan helyen állunk fel a járdára, ahol ezért évekig senki nem szólt, tegnaptól pedig végigbírságolták az összes ott tartózkodó járművet.
A járdán történő parkolás további feltételeit a KRESZ TV ehhez kapcsolódó videó anyagában ismerhetitek meg:
