Hosszú várakozás+hülye rendszer = magyar műszaki vizsga

1. Elavult módszerek

A magyar Jármű Szolgáltatási Platform januári indulása, és a vele szerzett tapasztalatok felérnek egy megvilágosodással. Amikor a magyar rendszám alapján lekérdezel egy autót, mutatnak néhány használhatatlan fotót. Nem fényképezik le a lényegesebb szerkezeti elemeket, tulajdonképpen majdnem mindegy, mi szerepel a fotókon, mert érdemben nem ellenőrzi senki.

A vizsgálat jelentős része szemrevételezésből áll, ezen felül fékhatékonyságot mérnek, rázópadon vizsgálják a futóművet, és a megfelelő eszközzel a lengéscsillapítókat, illetve ellenőrzik a fényszórók beállítását. Emissziót is mérnek, ezt különösen a dízelek gazdái szeretik, ugyanis a motort felpörgetve járatják hosszú másodpercekig a kipufogócsőbe dugott szondával, ami semmilyen belső égésű motornak nem vitamin.

Hiába jelent meg 2000-ben minden új autóban az OBD, vagyis az egységes fedélzeti diagnosztikai csatlakozó, vizsgán most sincs teljes hibakódolvasás, az elektronikus diagnosztika csak az emisszómérést válthatja ki elméletileg, de azt is csak az Euro 5 és Euro 6 környezetvédelmi besorolású autókon, vagyis a magyar autópark zömén nem. Ha nem alszanak el a piros kontrollámpák a műszerfalon, miután a vizsgabiztos gyújtást ad, az autó megbukik, egyébként nem.

Az egyedi azonosítókat is lefotózzák, de a vizsgán csak azt ellenőrzik,  egyeznek-e az autó papírjaiban szereplő karaktersorral. Meg is van az eredmény: ha egy autót át tudsz csempészni az eredetiségvizsgálaton, a műszakin nem fog kibukni, hogy átütötték az alvázszámát, vagy kiköszörülték a motorszámot.

Akkor sem bukik meg, ha a korábbi műszakin többet mutatott a kilométer-számláló, vagyis minimum műszerfalcsere történt, de inkább óratekeréses csalás. A kintről hozott autók esetében még egyszerűbb: a származási papírokon nem szerepelnek óraállások, és nincs egyeztetés a kinti közlekedési hatóságokkal arról, milyen állapotban és futásteljesítménnyel vizsgázott az autó korábban. Esetleg nem vonták-e ki roncsként a forgalomból, mielőtt feltámadt és megérkezett Magyarországra. Bizonyos kinti vizsgapapírok eltűnésének hátterében is ez állhat, mert ezeken szerepel az ottani vizsga idején leolvasott számlálóállás.

2. Jelentkezés csak személyesen

1999. április vége óta a magánkézben lévő külső vizsgaállomások engedéllyel rendelkező munkatársai is foglalkoznak az itthon forgalomban lévő autók időszakos ellenőrzésével és 2016-óta már csak ezeken vizsgáztatják a magyar rendszámos autókat. Összesen mintegy ezernégyszáz ilyen magánvizsgaállomás üzemel itthon.

Az állami kézben lévő vizsgabázisokat sokáig a Nemzeti Közlekedési Hatóság üzemeltette, jelenleg a megyei kormányhivatalok felügyelete alá tartoznak. Itt álljunk is meg egy kicsit. Megyénként általában egy ilyen hatósági vizsgaállomás van, illetve Budapesten kettő: a Mozaik utcában és a Vas Gereben utcában. Pest megyében pedig öt: Szigetszentmiklóson, Vácon, Pomázon, Gödöllőn és Cegléden.

Hogy hol a többi, azt egyenként kell megkeresni, mert nincs átlátható központi keresőfelület. Amikor megtaláltad a megfelelőt, nem fogják felvenni a telefont, amikor pedig felveszik, csak annyit tudsz meg, hová kell menned az autó eredeti származási okmányaival, tehát a kinti forgalmival és törzskönyvvel, valamint a számlával, illetve az adásvételi szerződéssel. Logikusabb volna az autó származási papírjait feltölteni például az Ügyfélkapun keresztül, majd élőben megmutatni a vizsgán, de ez nem lehetséges. Oda kell menni személyesen a jelentkezésre, és később a vizsgára is. Az egyszerű ügyfelek többsége talán életében csak egyszer találkozik kinti autó papírjaival, ezért például ezen a linken érdemes átnézni egy gyűjteményt, amelyben a legtöbb releváns ország menetokmányaiból van minta. 

3. Két hónap várakozás

November 12-én telefonáltam a Mozaik utcai vizsgaállomásra, hogy időpontot kérjek egy kintről behozott autó forgalomba helyezéshez szükséges műszaki vizsgájára. A válasz egy készséges január 9. volt, ha a diszpécser szerint másnap telefonálok, a január 12-t kockáztatom, mert naponta több mint ötven autót jelentenek be csupán ezen a helyszínen. Budapest Főváros Kormányhivatalát is megkerestem az ügyben, ott egyrészt a megnövekedett ügyfélforgalommal, másrészt az ebben a cikkben is taglalt szabálymódosításokkal magyarázták a rendszer túlterheltségét. A hivatal november 6-i válasza szerint idén eddig 42 ezer járművet vizsgáltak meg összesen a magyar regisztráció előtt a Mozaik és a Vas Gereben utcában. Összehasonlításként a Datahouse kimutatása szerint 2019. október végéig összesen 132 ezer használt személyautó kapott magyar rendszámot.

Egyrészt bár a megyei vizsgaállomások általános illetékességgel rendelkeznek, Pest megyében, Békésben és más megyékben egy ideje csak az ott bejegyzett kereskedések, illetve vevők kintről hozott autóit vállalják el, ezért mindenki más a két budapesti vizsgaállomásra áramlik. 

4. Régi eszközök, akadozó KÖKIR rendszer

A teljes vizsgafolyamat összefogó Közúti Központi Információs Rendszer a magán- és állami vizsgabiztosok közös kedvence. Sokszor nem az autó átvizsgálása és nem is az ehhez tartozó mérések lassítják a vizsgákat, hanem az informatikai rendszer akadozása. A vizsgabiztosoknak autónként kell feltölteniük az állami adatbázisba a vizsgafolyamat során keletkező adatokat, nem a nap végén a kész adatcsomagokat, egyben.

A fékmérések során keletkező adatok egy részét kézzel pötyögi be a KÖKIR-be a vizsgabiztos, vagyis akár elírja a számokat, akár szándékosan csal, nincs informatikai védelem és utólag nem is derül ki, hogy az autón mondjuk nem volt fék. A problémát fokozza az úgynevezett kódszótár-ügy, vagyis a magyar járműnyilvántartás hibája is. Ebben az adatbázisban rengeteg elírás szerepel, például a Mercedes-Benz gyártói név néha egyszerűen Mercedes, máskor Daimler-Benz. A kereskedelmi nevek nem egyeznek a gyártói elnevezésekkel, ami szintén sokáig össze-vissza került be. Ezek mindig akkor buknak ki, amikor itthon forgalomba helyeznek egy autót, vagy valamiért forgalmi engedélyt kell cserélni, mert betelt, esetleg eladták az autót.   

5. Ha nincs kinti vizsgapapírod, nincs honosítás

Egy külföldről származó használt autó kétféle módon kaphat itthon forgalmi engedélyt. Az egyik, hogy honosítják az Európai Unió bármely tagországában legalább egy hónapig érvényes műszaki vizsgáját, az úgynevezett honosítási eljárás keretében. Ekkor a vizsgaállomáson csak szemlézik az autót, ami a valóságban egy rövidített műszaki vizsgának felel meg emisszió- és fékmérés nélkül, a műszerfali hibajelzés ellenőrzésével, a világító és jelzőberendezések próbájával, illetve a futómű szemrevételezéses és rángatópados vizsgálatával. A műszaki érvényesség honosítása 8 ezer forintba kerül, ha viszont az autó kinti műszakija már lejárt, vagy kevesebb mint egy hónapig érvényes, egyedi forgalomba helyezési eljárás és teljes műszaki vizsga következik, amelynek költsége összesen 39 ezer forint. Összehasonlításként egy sima, időszaki műszaki vizsga 16290 forint, és hogy miért éri meg sokszor mégis elkeverni a kinti vizsgapapírt, arról fentebb írtam.

2018. májusa óta nem elég bemutatni a forgalmit a vizsgahonosításhoz, hiába szerepel rajta a vizsga lejárati ideje, elkérik a kinti vizsgapapírt is. Ez a sokszor általánosítva TÜV-papírnak nevezett A4-es oldal, amelyet a vizsgaállomás állít ki, és bár érthetetlen, hogy mennyivel erősebb bizonyíték a kinti vizsgára, mint a hivatalos okirat, Magyarországon vizsgára küldik az autódat, ha ezt nem tudod felmutatni. A kétféle eljárást nem választják külön napokra az állami vizsgahelyeken, ezért akinek rövidebb eljárásra lenne csak szüksége, ugyanabban a sorban áll, mint akinek a teljes procedúra jutott.

6. Káosz a vizsgaállomásokon 

Több állami vizsgaállomás környékén mozognak olyan nepperek, akiktől időpontot lehet venni. Egy a problémát jól ismerő, neve elhallgatását kérő forrásom szerint a fenti okok miatt nagy lett a kereslet a kéz alatt vásárolható vizsgaidőpontokra. Egy ilyen időpont egy autókereskedő esetében eldöntheti, hogy el tud-e adni egy kintről érkezett autót az itteni érdeklődőnek, vagy az illető keres másikat, máshol, amelynek van magyar rendszáma, esetleg korábbi vizsgaidőpont tartozik hozzá. A fővárosi vizsgaállomásokon új időpontot kell kérni, ha az eredetileg vizsgára jelentett autó helyett egy másikat szeretnénk bejelenteni, vagyis elvileg ilyen módon már nem lehet trükközni a vizsgaidőpontokkal. 

A fentiekből látszik, hogy a műszaki vizsgáztatás rendszere hasonlóan súlyos gondokkal küzd, mint például az egészségügy. A rendszert működtető elvek rég elavultak, az eszközök nem követik az autóipar fejlődését, a vizsgaállomások túlterheltek, és az egész nem valódi, kulturált szolgáltatás, hanem egyetlen nagy állami szerencsétlenkedés, amely ráadásul sokba kerül az ügyfeleknek. 

További adalék az ügyhöz, hogy a kormányhivatalok által üzemeltetett vizsgaállomások dolgozói 2019. eleje óta ismét kormánytisztviselők lettek két olyan év után, amikor állami tisztviselők voltak. Aki nem fogadta el a jogállás-változást, a nyugdíjba ment, vagy végkielégítéssel távozhatott, és főként vidéken ez több vizsgaállomás működését veszélyeztette. Akik maradtak, elvesztettek évi öt nap alapszabadságot és az ebédszünet sem számít már bele a munkaidejükbe, vagyis gyakorlatilag tizenhárom hónapnyi munkát végeznek el tizenkét havi fizetésért. 

Az ügyben november 4-én, majd november 8-án ismételten elküldtem kérdéseimet az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak. Nem kaptam választ.