Totalcar Heritage: Renault Twingo Gordini RS - 2010

Az előző Totalcar Heritage epizódban 2003-as tesztautónk, egy Peugeot 807 2,2 HDI utóéletét tártuk fel. Az autó még a cikk írásakor sem volt tökéletes állapotban, pedig ekkor már két éve volt gazdájánál, Viktornál. Múlt héten viszont újból jelentkezett, hogy végre elvégezték a - remélhetőleg - utolsó beavatkozást, most már tényleg tökéletes a csapatszállító, így továbbra sem terveznek megválni tőle.

Ilyen előzmények után reméltük, hogy valami könnyedebb jön, amikor felbukkant a múltból a Renault Twingo II Gordini RS. A 0699-es sorszámú különkiadás 2010-ben volt nálunk porondon, akkor még 2260 kilométernél járt és az importőri tesztautók szélsőséges életét élte, sportautóként, akarom mondani sportos autóként. Azóta már több tulajdonosa volt, mostani gazdájához, Tamáshoz két éve került.

Olvasónk 2-2,5 millió forintot szánt a vásárlásra és remélte, hogy ebből az összegből valami izgalmasabb városi kisautóra tudja cserélni Suzuki Swiftjét. A nézelődés során az izgalmas tulajdonság különösen fontos szempont volt, ugyanis a Suzukit pont ennek hiányában nem használta. Sőt, igazából egyáltalán nem is kedvelte, cserébe a 300 lóerős Ford Focus ST-jét annál inkább, így hobbiautójában gyorsan gyűltek a kilométerek.

Eleinte 160 lóerős Fiat 500 Abarth-okat nézegetett, amik még a Focus ST-hez mérten is kellően szórakoztatók. Az Abarth-ról aztán Tamás gyorsan letett, ugyanis vagy borzasztó állapotúak, vagy nagyon drágák voltak, de továbbra is tartotta magát ahhoz, hogy hasonlóan pörgős kisautót szeretne. Végül a megcélzott árkategória alatt talált rá egykori tesztautónkra, az 1,89 millióért hirdetett a Gordinire.

Tamásnak korábban már volt két Clio RS-e, így nem idegenkedett a francia márkától. Sőt,  ésszerű választásnak tűnt a Twingo RS, hiszen pörgős, és városi rohangálásra is tökéletes bevásárlókocsi. Így a csábító hirdetés után elmélyült az internet bugyraiban, és különböző fórumokat, illetve véleményeket olvasgatott:

A kereskedésben aztán szembesült a ténnyel, hogy ez ugyanaz az autó, amiről a Totalcaron olvasott, csak azóta kissé lelakott állapotba került: a felnik és a gumik le voltak padkázva, a vezetőülés ki volt szakadva, illetve az első ülések ülőlapja és hátlapja is karcos volt, hasonlóan a csomagtartó fényezéséhez. Pár helyen elvétve még Tamás talált további karcokat az autón, illetve megtudta, hogy valamikor megtörték a kis Renault elejét, de nem komolyan. A futómű és a motor viszont teljesen rendben volt, így az előbbi problémák eltörpültek, a 60 ezer kilométeres futásteljesítmény, és az 1,89 millió forintos vételár mellett pedig még inkább.

Illetve akárhogy nézzük is, mégiscsak egy Gordini névvel fémjelzett autóról van szó, ami különösen ritka. A 2000-es évek után csak néhány Renault modellt gyártottak ilyen kivitelben: a Twingo RS, Clio RS, és Wind modelleket. Ennél viszont jóval régebbre, az 1900-as évek elejére-közepére nyúlik vissza a névadó, Amédée Gordini története, aki többek között dolgozott Alfieri Maseratinak, az olasz márka megalapítójának, készített fel Fiat versenyautókat Le Mans-i 24 órás versenyekre, és fejlesztett Simca motorokat is. Később aztán saját céget alapított, és miután megszakadt a kapcsolata a Simcával, szerződtette a Reanult, ahol több utcai modellből is sportváltozatot faragott: a Dauphine-ből, az R8-asból, az R12-esből és az R17-esből készült Gordini változat. Tehát a Gordini névnek története van, még ha ezúttal csak egy Twingón szerepel is.

Száz szónak is egy a vége, Tamás megvette az autót.

Olvasónk vásárlás utáni első dolga volt az imént említett hibák orvoslása, így az üléseket és kormányt újra bőröztette, a felniket kijavíttatta, az első gumiabroncsokat, a nyitott légszűrőt, a folyadékok, a hátsó fékbetétek és féktárcsákat pedig szintén lecseréltette. Ezen túl az autó kapott még Osram nappali menetfényt, új monitort, és a teljes kipufogórendszer is át lett alakítva, mivel Tamás szerint túl halk volt, Focus ST-jéhez képest biztosan. Mindennel együtt nagyjából 550 ezer forintot költött a karbantartásra és az átalakításra, így épphogy, de még belefért az eredetileg kitűzött 2,5 millió forintos keretbe. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy igazán költséges javításra ténylegesen nem szorult sem a futómű, sem a motor.

A motor a K-motorcsaládba tartozik, ez a verzió a K4M RS. A K4M különböző változatai mind 1,6 literes, tizenhat szelepes benzinesek, és számtalan Renault-ban, illetve Daciában találkozhatunk velük - nagyon jó hírű konstrukció. Erőmérőben is volt már Twingo RS ilyen motorral, íme:

Azóta Tamás 17 ezer kilométert tett meg a ritka Twingóval, és egyáltalán nem bánta meg, hogy a Gordini mellett döntött, teljesen meg van vele elégedve. Naponta használja a több mint 130 lóerős miniautót, mert tökéletesen betölti az izgalmas, városi rohangálós eszköz szerepét. Vezetni mégsem városban, hanem szerpentineken a legélvezetesebb az RS-t, Tamás szerint a szűk kanyarokkal tűzdelt osztrák hegyi utakon érzi magát igazán otthon.

Az egyetlen negatívum, hogy a Gordini futóműve az 1,6 literes, négyhengeres benzinmotornál erősebbet is elviselne, így „bármennyire taposod, a jogsid azért nem kerül nagy veszélybe”, mert a felfüggesztésben van tartalék. Ez mindenesetre nem olyan probléma, ami a Gordini lecserélésére ösztönözné Tamást. Épp ellenkezőleg, annyira megszerette, hogy sokáig tervezi megtartani.