- Magazin
- Közélet
- Használt autó
- mobile.de
- autóhirdetés
- németország
- finnország
- mercedes
- mercedes ml
- átverés
- csalás
- kíberbűnözés
Péter átutalt 4400 eurót, Mercedest nem kapott, a csaló megúszta
A tökéletes autóhirdetési bűncselekmény létezik, a recept sem túl bonyolult. A csalók arra építenek, hogy a kelet-európai vevők milliói böngészik naponta a legnagyobb német hirdetési portálokat, hogy megtalálják a legjobb állapotú, felszereltségű autót. 2016. végén a Totalcar olvasója, Péter több mint 1,3 millió forintot utalt át egy hirdetés alapján egy Mercedesért. Akkor írtunk is erről, ám csak idén január 11-én született ügyészségi határozat, amelyben fény derül az eset néhány különös részletére. A napokban újabb nemzetközi csalásról kaptunk jelzést, ezért felidézzük a kitalált finn kardiológus karakterére épített korábbi esetet, illetve megosztjuk a nyomozás eredményeit.
1,5 millió eladó autó szerepel most a legnagyobb európai járműhirdetési portál, a mobile.de kínálatában. A hirdetések tíz százaléka, a cikk írásakor pontosan 159 ezer eladó autó Mercedes, közülük mintegy 2200 az ML terepjáró összes generációja. Miközben a hirdetéseket böngészem, eszembe jut olvasónk, Péter esete, akitől 2016. decemberében éppen egy ilyen autó, egy 180 ezer kilométert futott 2003-as ML 270 CDI hirdetésével csaltak ki 1 millió 369 ezer forintot, vagyis 4400 eurót.
Ő is a mobilét böngészte, amikor rábukkant a jól felszerelt, keveset futott, megkímélt állapotú autó képeire és leírására. Az ára nem volt alacsonyabb, mint a hasonló Mercedeseké. Olvasónk akkor sem kezdett gyanakodni, hogy nem a megfelelő példányt választotta, amikor nem talált telefonszámot a hirdetésben.
A mobile.de saját üzenetküldő rendszerén keresztül eljuttatott kérdésekre hamarosan válasz érkezett. Így tudta meg, hogy a Mercedest egy finn szívspecialista Dr. Larsson Markus Pekko kínálja eladásra, az illető sms-t írt Péternek egy német mobilszámról, így kezdődött az egyeztetés a továbbiakról.
A mindvégig az orvosok személyéhez társuló tekintéllyel manipuláló hirdető az ujja köré csavarta Pétert, aki megnézhette a Dr. Pekko által alapított finnországi magánklinika honlapját, fotókat kapott a hatvankét éves orvosról és családjáról, illetve a személyes okmányainak másolatait is elküldte olvasónknak.
A magyarázat szerint a Mercedest azért hirdette meg, mert hosszú németországi tartózkodás után visszaköltözött Finnországba, Ouluba, és bár magával vitte a német rendszámú autót, a felesége használta is egy darabig, végül mégis úgy döntöttek, eladják, szólt a magyarázat. Ez a város egyébként 2500 kilométerre található Budapesttől, a személyes vásárlás és utazás így nem lett volna logikus Péter számára, hiszen csak az odaút harminc óra.
A további levelezésben Dr. Pekko biztonságos próbalehetőséget ígért. Péternek az eBay licitoldal Worldpay nevű rendszere segítségével kellett letétbe helyeznie az autó árát, legalábbis az erről szóló levelek igazinak tűntek. Az eladó cserébe gyűjtőtréleres szállítást ígért Magyarországra, ahol Péter megnézhette és kipróbálhatta volna a Mercedest. Ha pedig kiderül, hogy az autó nem olyan, mint a hirdetésben ígérték, az eladó költségén vitték volna vissza, Péter pedig visszakapta volna az árát.
Olvasónk a 2016. december elején kezdett levelezést követő néhány héten belül szinte már kezében érezte a Mercedes kulcsait. Nem fogott gyanút, hogy a vásárlás részleteit taglaló levelekben elavultak voltak az online licitoldal arculati elemei. Nem tűnt fel neki, hogy nem kellett regisztrálnia és belépnie a rendszerbe, sőt, az sem, hogy az autó vételárát egy bizonyos B. Vivien nevére szóló dániai bankszámlára kellett átutalnia. Megtette, majd várt. A magyar nőt az eBay-es levelekben következetesen a cég megbízottjaként említették.
Az átutalás után két nappal újabb levelet kapott szintén az eBay nevében üzengető csalóktól. Azt írták, hogy a karácsony előtti vásárlási láz miatt túlterhelődött a nemzetközi pénzügyi rendszer, ezért az autóra átutalt összeget egyelőre nem tudták továbbítani az eladónak, ezért azt hamarosan visszatérítik olvasónknak.
Az eladó nevében levelező ismeretlen szintén írt, nyugtázta a történteket, elnézést kért a kellemetlenségért, 300 euró árengedmény kínált Péternek és azt javasolta, hogy utalja át a csökkentett vételárat egy másik, zágrábi bankszámlára. Ő ezt már nem tette meg, mert nem volt több pénze autóvásárlásra. Ezután egyetlen válasz érkezett az eladónak írott leveleire, amelyben ismét elnézést kért Pétertől kellemetlenségért, ígérte, hogy hamarosan visszaérkezik a 4400 euró, de többé nem válaszolt az üzenetekre.
Olvasónk történetét azért idéztem fel, mert miután rájött, hogy becsapták, hogy a finn orvos történetét valaki szándékosan dolgozta ki alaposan, kifejezetten erre az autóhirdetési csalási formára, Péter 2017. január 8-án tett feljelentést a gárdonyi rendőrkapitányságon, csalás miatt. Azóta több levelet váltottunk, az ügyet egy ideig tologatták, nem láttam túl nagy esélyét annak, hogy bármilyen érdemi fejlemény lesz. Azt leszámítva persze, hogy attól az évtől kezdve számos hasonló esetről küldtek üzenetet az olvasók, sőt, ennek az átverési módszernek született egy alfaja is, amelyben a csaláshoz létrehozott honlapokon hirdetnek lízingből visszavett autókat, persze lopott fotókkal.
Az Index akkori fejlesztői hamar kiderítették, hogy a nem létező finn orvos sosem volt magánklinikájának honlapját 2016. december 3-án, Németországban regisztrálták, ekkor készült a róla szóló Wikipedia-szócikk is, természetesen lopott fotóval, egy amerikai üzletember életrajzának átírásával, a szintén december 3-án regisztrált "Winkipedia" oldal egyetlen bejegyzéseként.
Olyan ez az egész, mint a tökéletes bűncselekmény az autóvásárlókkal szemben, az összeset nagyon nehéz felderíteni, hiszen az elektronikus pénzátutalások manapság percek alatt megtörténnek, és ha valaki nem az eBay valóban megbízható, kipróbált PayPal szolgáltatását, vagy más biztonságos megoldást választ, a sötétbe ugrik.
Péter ügyében 2021. január 11-én, vagyis több mint négy évvel a történtek után határozatot hozott a Székesfehérvári Járási Ügyészség. A nyomozás során megtalálták B. Vivent, akit gyanúsítottként hallgattak ki. Vallomásából tudhatjuk, hogy valóban a nevében nyitották azt a bankszámlát a dán Nordea Bankban, amelyre Péternek át kellett utalnia a Mercedes ML 270 CDI vételárát.
B. Vivien a rendőrségen azt állította, hogy egy András nevű férfi takarítói munkát ajánlott neki a dániai Tonderben, ahol lakást is bérelt a nőnek, és egy magyar férfinak, Sz. Norbertnek, aki gyári munkalehetőség miatt utazott Dániába, szintén András hívására. A frissen nyitott számlákhoz tartozó bankkártyákat az ismeretlen elvette tőlük, majd eltűnt, és többé nem érték el telefonon sem. B. Vivenék pénz és munka nélkül maradtak Tonderben, nem fizették a lakbért, kilakoltatták őket, így tértek vissza Magyarországra.
B. Viven és Sz. Norbert a leírtakon kívül semmit nem tudott Andrásról. A Székesfehérvári Járási Ügyészség részben kettejük vallomásának egyezősége miatt nem látta bizonyítottnak, hogy B. Vivien tudott a nevében elkövetett csalásról, vagy akár szándékosan közreműködött benne. Az ellene nagyobb kárt okozó csalás bűntette miatt indított eljárást megszüntették.
A határozat ellen tizenöt napon belül lehetett volna panaszt benyújtani az ügyészségen, ezért Péter további lehetőségeiről megkérdeztem Dr. Vágány Tamást, a Totalcar állandó jogi szakértőjét, de az ügyvéd szerint a leírtak alapján nincs valódi lehetőség a nyomozás újraindítására, vagy a pénz visszaszerzésére.
Ennek ellenére felvetődik néhány kérdés. Vajon a rendőrség a dán társhatóságok segítségével próbált-e a mobiltelefon-beszélgetések után kutatni? Ellenőrizték-e B. Vivien híváslistáját, a cellainformációkat, vagy akár azt, hogy az egykori gyanúsítottnak lakást bérlő András kivel kötött bérleti szerződést, milyen néven, illetve okmányokkal?
A határozat szerint a nyomozók ugyanarra jutottak, mint amit az első cikkben leírtunk. Ők is megtalálták a Dr. Pekko kamu-Wikipédia szócikkéhez használt fotó eredetijét, a sosem létezett klinika honlapján az épületről közölt kép forrását és azt, hogy aki ezeket a honlapokat a csalás hónapjának elején Németországban bejegyeztette, más, szintén nem létező vállalkozások, például a cikkemben is szereplő építésziroda honlapját létrehozta. Vajon amikor a doménregisztrációt kifizették, milyen kártyát használtak az átutaláshoz? Mindez talán a nyomozati anyagok közt szerepel, de nagyon furcsa, hogy a határozatban nem is említik ezeket a szálakat egy nemzetközi jogsegély keretében végigvitt eljárás után.
A fentebb linkelt második cikkben egy Opel Vivaro árát lopták el a Péter kijátszásához hasonló módszerrel, szinte ugyanakkor. Érdekesség, hogy az abban a sztoriban említett, nem létező szállítmányozási cég, az Alon Autologistical Limited, még mindig szerepel a Facebookon, sőt valaki tavaly év végén posztolt is az oldalára.
Mivel a Péter ügyében hozott határozat éppen akkor jutott el szerkesztőségünkbe, amikor egy kilétét egyelőre titokban tartó olvasónk jelezte, tőle is nagyobb összeget csaltak ki egy netes autóvásárlás kapcsán, a témában hamarosan újabb cikkel jelentkezünk. Addig ajánljuk a Becsületesnepper Youtube-oldalán az efféle esetek hátterét bemutató videót.
Mielőtt bármilyen használt autót megvenne, kérdezze le kártörténetét a Totalcar kártörténeti adatbázisban.