Érdemes fejben tartani, hogy nincs kicsi vonatbaleset. Ha személyautó vonattal ütközik, akkor borítékolható a tragédia. És az elmúlt évtizedekben a statisztikák szerint egyre rosszabb a vasúti átkelők biztonsága.
Hétfő reggel hét óra előtt nem sokkal Mindszent belterületén a Déli úti vasúti útátjáróban egy duplafülkés Citroën Jumper kisteherautó a sínekre hajtott, ahol összeütközött a Szentesről Hódmezővásárhelyre tartó motorvonattal. Az egy egységből álló Bz motor (hétköznapi nevén sínbusz) az ütközés erejétől kisiklott, majd lefutott a vasúti töltés oldalára, ahol 180 fokban megfordulva, az oldalára borult. A balesetben a kisteherautó hét utasa közül öten a helyszínen meghaltak, ketten pedig életveszélyes sérüléseket szenvedtek. A vonaton 12 utas mellett a kalauz utazott, egyedül a mozdonyvezető úszta meg sérülés nélkül, a többieket kórházba szállították. A motorvonat körülbelül 80 km/h-s sebességgel haladt az ütközéskor, a kár meghaladja a 100 millió forintot, a balesetet szenvedett Bz motorkocsit le kell selejtezni, mert nem javítható.
Az ütközés során megpördülő kisteherautó két villanyoszlopot is kidöntött, valamint platójának hátsó részével lökte le a sínről a Bz motorkocsit, ami a pályáról lefutva a vasúti töltés oldalára dőlt, ezzel is súlyosbítva a baleset végkifejletét. A MÁV tájékoztatása szerint a kereszteződésben elhelyezett fénysorompók, amiből összesen négy van az átjáróban, jól működtek, tehát feltehetően a Citroën Jumper vezetőjének figyelmetlensége okozhatta a tragédiát.
Mit jelez a fénysorompó?
A vasúti kereszteződéseknél lévő fénysorompó kapcsán érdekesség, hogy tulajdonképpen nincs szabad jelzés: amikor fehéren világít, az önmagában annyit jelent, hogy a jelzőfény működik, de áthaladás előtt meg kell győződni arról, hogy nem jön vonat. Ez azért fontos, mert a jelzőfény kapcsolója alapvetően vonat súlyát érzékeli, tehát elképzelhető, hogy egy könnyű hajtányra nem vált piros jelzésre, sőt, akkor sem feltétlenül vált pirosra, ha a vonat nagyon lassan érkezik. Ha pedig nem világít, akkor kötelező megállni.
A hibás fénysorompóról a vonat vezetője egyébként írásos értesítést kap, és olyankor köteles alacsony sebességgel (5-10 km/h) megközelíteni az átkelőt. Ezt az előírást hagyta figyelmen kívül az 1993-as pörbölyi balesetért felelős mozdonyvezető, aki a késést behozandó nagy sebességgel közelítette meg a vasúti átjárót, ahol hetek óta nem működött a fénysorompó. A pörbölyi baleset volt az, amelyet valós intézkedések követtek.
Romló tendencia
A statisztikák szerint évről évre egyre több baleset történik vasúti útátjárókban, tavaly például 24-gyel több átjáróban bekövetkezett baleset történt, mint 2020-ban. Az áldozatok száma és az anyagi kár is évről évre növekszik. Ahogy egy korábbi cikkünkben írtuk, a legtöbb halálos áldozattal járó buszbalesetek is vasúti útátjárókban történtek, amelyeknek hatására sokat fejlesztettek a vasúti átjárók biztonságán, és a 2000-es évek elejére látványosan sikerült visszaszorítani az ilyen tragédiák számát.
Az elmúlt tíz évben azonban ugrásszerűen megnövekedett az ilyen balesetek aránya, ami valószínűleg nem csak az egyre figyelmetlenebb sofőröknek köszönhető, hanem annak is, hogy az elmúlt években nincs központi felügyelete a közlekedésbiztonsági szerveknek. A 90-es években, leginkább a már említett pörbölyi tragédia után hatalmas kampány indult a vasúti átkelők biztonságának javítására - abban az időszakban rengeteg helyre szereltek a fénysorompó mellé félsorompót is, illetve a tévében is számos közlekedésbiztonsági szpot futott. A mostani romló tendencia viszont jelzi, hogy újra szükség lenne egy hasonló kampányra, ami felhívja a figyelmet arra, hogy nincs enyhe vonatbaleset. Emellett veszélyes, hogy továbbra is vannak belterületen félsorompóval nem biztosított vasúti átkelők.
Mindig csúnya a vége
Érdemes fejben tartani, hogy nincs kicsi vonatbaleset: ha vonat ütközik személyautóval, ott lényegében garantált a tragédia. A vonatok nehezek, emiatt hatalmas a mozgási energiájuk, a fékútjuk pedig rendkívül hosszú. A mindszenti balesetben résztvevő Bz motorvonat pedig sok szempontból hátrányos helyzetben is van egy ilyen helyzetben, a viszonylag magas súlypont és a kis tengelyterhelés miatt (a Bz 10-11 tonna tengelyterheléssel dolgozik, egy átlag vonat inkább 18 tonnával) már egy személyautóval ütközve is képes leesni a sínről.
A hétfői eset kapcsán a másik megjegyzendő, hogy a haszongépjárműveknek biztonsági szempontból alacsonyabb elvárásoknak kell megfelelniük, mint egy személyautónak, a duplafülkés Jumperben pedig balesetnél különösen szerencsétlen, hogy a második üléssorban igen szűken, négyen ülhetnek egymás mellett.
