Nyugdíjas orvos autója (tényleg), amit NE vegyél meg

Így volt ezzel valószínűleg az az eladó is – bevallottan nem értett az autókhoz –, akihez a budai zöldövezetbe mentem átvizsgálni az autóját. Nyugdíjas orvos tulajdonos – mindenki hallotta már ezt a sztereotípiát, hát ez itt a valóság volt. Tényleg egy doktor úrhoz volt szerencsém, a nagy autó azért kellett neki, hogy beférjenek az unokák. Az autó egy Citroen Grand Picasso volt, enyhén karcos fényezéssel, és a jobb hátulján egy korábbi, de javított sérüléssel. Már szemre is látszott az illesztési hézagon, a rétegvastagságmérés csak megerősített ebben. A „C” oszlop egy része vastagon gittelve volt, 6-800 mikront is mértem néhol, a sárvédőíven pedig 700-1800 mikronos értékek váltogatták egymást.

Az utastérben is sok karc, egy meglehetősen csúnyán kopott kormány és kiült vezetőülés fogadott. A futásteljesítmény 200 000 km környékén volt. Egy dízelüzemű autónál mindig sokat árulkodik a diagnosztika arról, hogy milyen élete volt a járgánynak. Az élő adatok elemzésénél nagyon pontosan be lehet lőni a pillanatnyi állapotot. Ezen kívül egy meglehetősen nagy köteg szervizszámlát kaptam az átvizsgálás kezdetekor az autó mellé. Ledobtam az anyósülésre, majd átnézem a diagnosztika után.

Hibakód nem volt, viszont a járó motornál meglehetősen szúrós szagú volt a kipufogófüst. Ez egy elég jellegzetes szag, ha gond van a részecskeszűrővel, akkor lehet ilyet érezni. Az élő adatoknál a részecskeszűrő hátralévő élettartama 0 km, a hamutartalma 100%. Viszont hibakód nincsen. A nyomáskülönbség szenzor 0 értéket mutat minden fordulatszámon. Megkérdezem az eladót, mi történt a részecskeszűrővel?

Önérzetesen feleli, szinte kihúzva magát: ki lett iktatva, tessék itt a számla, hetvenezer forintot fizettem érte. Gratulálok, felelem. Ez illegális járműátalakításnak minősül, és nem mellesleg érezhető a környezetkárosító hatása az autó mögött állva. Gondolom az unokák is ezt szippantják be, de nem baj, mire felnőnek csak meglesz a rák ellenszere.

Egyszerűen nem érti a doktor úr, amit mondok neki. Üveges tekintettel ismételgeti, hogy hetvenezer volt a „javítás”. Ne mondjam már neki, hogy ez nem jó. Innen is gratulálok annak a 16. kerületi műhelynek, aki megcsinálta.

A porlasztócsúcsok frissen felújítva (erről is volt egy borsos összegű számla), ehhez képest elég szar értékeket láttam. Persze hiába újítják fel, ha a nagynyomású rendszer, üzemanyagrendszer nincs ellenőrizve, átmosva, kitakarítva. A motorháztetőt felnyitva nem volt folyadék a hűtő kiegyenlítőtartályában, ezt jeleztem a tulajdonosnak, aki gyorsan töltött bele úgy 2 liternyit, bőven a nívó fölé. Nem szoktam nézegetni – mentegetőzött. Pedig nem ártana – feleltem –, de legfőképpen az okát megtalálni, hogy miért is tűnik el. Ahhoz képest, hogy nem nézegeti, volt otthon egy ötliteres kannával...

A tulajdonos szent meggyőződése volt, hogy az autója kiváló állapotban van. Az ügyfelem is így gondolta, hiszen a jóval kétmillió forint feletti ár ezt sugallta. Direkt a felső árkategóriában nézelődött, hogy ne fussunk lyukra, de így is sikerült. Nem éreztem szándékosnak az átverést, itt a tudatlanság volt, ami ezt a helyzetet szülte. Reményeim szerint a buta sztereotípiák közül megint sikerült egyet cáfolni.