Alapjaiban változott meg a budapesti parkolási rendszer szeptember elején: új zónákra osztották a várost, és az óránkénti parkolási díjak jelentősen megemelkedtek. Egy dologhoz azonban nem nyúltak: a kerületek lakosai szinte ingyen kaptak parkolási engedélyt - már ha találtak egyáltalán helyet a zsúfolt, többnyire belső kerületekben. Igaz, Józsefvárosban például januártól számukra is megszűnik az ingyenes lehetőség.
Kinek jár az engedély?
A jelenleg is érvényes jogszabály (Budapest Főváros Közgyűlésének 30/2010. (VI. 4.) önkormányzati rendelete) szerint
"10. § (1) * Lakossági várakozási hozzájárulás - kérelemre - annak a lakosnak adható, akinek állandó lakóhelye a várakozási övezet területén van"
Ez a tömör megfogalmazás szinte minden kerületben az állandó lakcímmel rendelkező lakosok számára egy, máshol lakásonként két autó parkolását teszi lehetővé évi néhány ezer forint ügyintézési díjért. Lehet róla vitatkozni, sőt folyik is ilyen vita, hogy mennyire tesz jót a város élhetőségének a közterületek zsúfolásig foglalása autókkal, ami ezért az évi néhány ezer forintért könnyedén megtehető, illetve sok helyben lakó autós érvel azzal: már így is épp eleget fizetünk üzemanyag és teljesítményadó formájában - valamint akkor is, ha máshová látogatunk, és parkolni akarunk.
Mi van az albérletesekkel?
Egy népes - és egyre népesebb - csoport azonban többnyire kimarad az állandó lakcímmel rendelkezők kedvezményéből: az albérlők. Régi sztereotípia, hogy albérletben csak az egyetemisták laknak, mára az égig emelkedő ingatlanárak miatt a stabil jövedelemmel rendelkezőknek is egyre nehezebb, gyakran kilátástalan saját lakáshoz jutni Budapesten, így sokan kényszerből, mások meggyőződésből bérelt lakásban laknak a fővárosban. Egy gyors keresés az ingatlan.com weboldalon azt mutatja, hogy jelenleg a város fizetőövezeteiben körülbelül 6500 kiadó albérlet van, a Jófogáson nagyjából ezret kínálnak.
Ez elég tekintélyes szám ahhoz, hogy felmerüljön a kérdés: ennyi ember, aki az adott, többnyire belső kerületekben nem tulajdonos, de viszonylag tartós lakos, hol tárolja az autóját? Hiszen a hivatalosan tartózkodási hellyel bejelentett, teljesen legális és törvényes albérlőknek sem jár a parkolóhely. A fent idézett fővárosi rendelet egyértelműen fogalmaz: az ingyenes vagy majdnem ingyenes parkolóhelyet csak az állandó lakosok vehetik igénybe, akárcsak a körzeti általános iskolákat. A kerületek parkolási rendje nem egységes, gyakorlatilag ahány kerület, annyiféle rendszer, egy dolog azonban szinte mindenhol megoldatlan: a hivatalos, de nem állandó lakosoknak szinte semelyik nem kínál megoldást.
A legnagyobb fizetőövezetben, a XIII. kerület teljes területén például semmilyen kibúvó nincsen, tartózkodási hellyel bejelentett lakos nem igényelhet parkolási engedélyt, ugyanez a helyzet a VI. és a VIII. kerületekben is.
Ezzel ellentétben például a IX. kerület kínál kedvezményes parkolási lehetőséget honlapján, azonban érdeklődésemre kiderül, hogy a tartózkodási helyre bejelentett lakóknak jelentősen szűkösebbek a lehetőségeik:
"Ferencvárosban a hatályos parkolási rendelet értelmében ideiglenes lakcímmel rendelkező albérlők igényelhetnek bérlői várakozási engedélyt abban az esetben, ha a tartózkodási címük a 3 órás maximális várakozási övezeten (zónán) kívül esik. (...) Ez éves szinten 15.000 Ft és 50.000 Ft közötti összeg, ami a gépjármű környezetvédelmi besorolásának függvénye, és kizárólag a József Attila lakótelepen jogosítja fel az igénylőt (a bérlőt) a fizető zónában történő ingyenes várakozásra" - válaszolta a FEV IX Zrt Parkolási Igazgatósága kérdésünkre. Tehát a kerület egy igen kis részén, csak a József Attila lakótelepen lehetséges a kedvezményes parkolás.
Más városrészben ismét újabb megoldással találkozunk: a II. kerület fizetős részein a tartózkodási helyhez kapcsolódó engedély kérdését nem szabályozza a kerületi rendelet, ami viszont engedélyezi a fizetős parkolóhelyek 5%-ának méltányosság szerinti elosztását, így erre a töredékrészre kérvényt lehet benyújtani, amit a kerület bírál el.
Zuglóban elsőre nagyon bérlőbarátnak tűnik a helyzet: a zugloiparkolas.hu oldalon van lehetőség határozott idejű várakozási engedélyt igényelni, ami végre vonatkozik a tartózkodási helyre bejelentett lakókra is. A tájékoztatóból aztán kiderül, hogy a határozott idejű engedély évi 198.000 forintba kerül.
A VII. kerületben sem ismeretlen a bérlők parkolási engedélyének kérdése:
"Kerületünk jelenleg betartja Budapest Főváros Közgyűlésének 30/2010. (VI. 4.) önkormányzati rendelete II. fejezetének következő pontját:
10. § (1) * Lakossági várakozási hozzájárulás - kérelemre - annak a lakosnak adható, akinek állandó lakóhelye a várakozási övezet területén van."
Így kizárólag olyanoknak tudunk biztosítani lakossági várakozási hozzájárulást, akik állandó lakcímmel rendelkeznek.
Azonban mi is évről évre találkozunk az Ön által említett bérlői problémával, amire keressük a megoldást, pl. tartózkodási hely + bérleti szerződés + lemondó nyilatkozat a tulajdonos részéről. Mindeddig sikertelenül, ugyanis az Önkormányzati rendelettel szemben a Fővárosi magasabb jogszabály - írta megkeresésünkre Hajzer János, az EVIN Nonprofit Zrt. parkolási üzletágvezetője.
Közös alapok, eltérő részletek
Összességében az egész város majdnem minden kerületében egy kicsit mások a megoldások, az alapok azonban a fővárosi rendelet miatt közösek, kedvezményes parkolás csak az állandó lakóknak jár egyértelműen. Egyéni szinten mindenki próbálkozik különféle trükkös vagy hibrid megoldásokkal, körkérdésünkre számos üzenetet kaptunk:
- A XIII. kerületi, Újlipótvárosban élő Anna a szüleinél, a kertvárosban tartja a család autóját, mert az ingyenes övezet, így már csak komolyabb utazásokhoz használja, napi közlekedéshez nem.
- A VI. kerületben élő, dolgozni az agglomerációba ingázó Balázsnak jó ismerőse az albérletének tulajdonosa, ő bejelenthette magát állandó lakosként, így a parkolása megoldódott.
- A Zugló egyelőre ingyenes részén bérlő Vince reménykedik, hogy ha a lakóhelye fizetős lesz, még mindig állhat a szomszédos Tesco parkolójába, mert az évi kétszázezer forint a bérleti díjon felül igen húzós lenne (de persze vannak már olyan üzletek is, ahol sorompót szereltek fel, jelezve, hogy csak a vásárlóknak tartják fenn a parkolót - a szerk.).
- A budai II. kerületben élő István egyik közel lakó ismerőse nevére íratta az autóját (természetesen közös megegyezéssel, nem meglepetésként), így tud a lakhelyén parkolni.
- Eszter, aki a IX. kerületben bérel lakást, havi plusz harmincezer forintot fizet őrzött parkolóért, mert a tulajdonos nem szeretné állandóra bejelenteni.
Miért nem jelentik be állandóra a bérlőt?
Felmerül a kérdés, hogy az albérlők egyre népesebb csoportja miért nincs egyszerűen állandó lakosként bejelentve a bérelt lakásba, hiszen ez megoldhatná a parkolás problémáját. A legtöbb tulajdonos azonban nincs oda ezért, hiszen mindenki ismeri a kirakhatatlan bérlőkről keringő rémtörténeteket. Így többségüknek nincs lehetősége az állandó bejelentésre.
"Ennek egyszerűen a tudatlanság az oka - mondja Pintér András, lakáskiadásra szakosodott ingatlanközvetítő -, nagyon sok tulajdonos most is abban a tévhitben él, hogy az állandó lakcímre bejelentett bérlőket többet nem lehet kitenni, illetve a fekete kiadás esetén gondjuk lehet ezzel. Ez egyáltalán nem igaz - fogalmaz -, az állandó lakcím sem teremt semmilyen más jogviszonyt, mint a tartózkodási hely bejelentése. A nem állandóra bejelentett bérlők valóban csak az alternatív megoldásokkal tudnak élni, mint a más kerületben parkolás, a garázsbérlés, vagy a nem saját néven futó autó."
Érdekes, bár sokkal inkább szociális, mint közigazgatási kérdés, hogy az albérlők, akik bár persze egyáltalán nem feltétlenül szegény egyetemisták, mégiscsak egy fokkal hátrányosabb helyzetben vannak a tulajdonosokhoz képest ebben a kölcsönösen függő viszonyban. Mindenféle szabályozás nélkül, majdnem teljes mértékben kimaradnak a helyi lakosoknak járó kedvezményekből.
"Milyen jó - fejtegeti az egyik zuglói autós albérlő -, hogy így is épp ki tudja fizetni egy közepes jövedelmű ember a lakbért, akkor fizessen még évi százezreket parkolásra, vagy hát nem bánom én, csak akkor miért nem fizetnek a tulajdonosok is, ők is foglalják a közterületet. Ez teljesen egyenlőtlen így."
Igazságot tenni nyilván nem szeretnék bérlők és tulajdonosok csoportjának örökös szembenállásában. Mindenesetre tény, hogy egyetlen kerület sem kínál megoldást egy olyan problémára, ami egyre többeket érint, mivel mind kevésbé jellemző, hogy csak a legfiatalabbak és a legszegényebbek bérelnek lakást.
