Érdemes még autót tartani? - ezt tudják és ennyiért a közösségi megosztók

Pro és kontra

Nem igazán érdemes ezzel foglalkozni, mert mindenkinek mások a közlekedési szokásai, így egyénre szabva lehet megmondani, mikor melyik a jobb. Ha van saját, és az műszakilag oké, akkor mindig kéznél van és használható. A közösségi autónál ez nincs így. Csak egy megadott zónában érhetőek el, de előfordulhat, hogy épp nincs 1-5 perces távolságra, hanem többet kell értük gyalogolni. Ez a sok szempont közül az egyik, ami a saját kocsi mellett szól.

Ami viszont a megosztott autókban jó, hogy nincs velük macera (gumicsere, biztosítás, szerviz stb.), és ami most még vonzóbbá teszi őket, hogy ingyen lehet velük parkolni. Budapest belvárosában szeptembertől a belső városrészben 600 forint lett egy óra, ennyiből 5-10 percet lehet közösségi autózni. A belvárosi parkolásnál maradva azonban egyáltalán nem biztos, hogy lesz szabad hely, amíg azt megtalálja az illető, addig nő a fizetendő összeg. Ha a másik szempontból nézzük, akkor a közösségi autók a tömegközlekedésnél jóval drágábbak, de jól kiegészíthetik azt, a taxizásnál viszont olcsóbb lehet ez a megoldás. Ezek csak kiragadott példák, számtalan egyéb tényezőt lehet még felsorolni, a lényeg, hogy a közösségi autók könnyen elérhetőek, korszerűek.

A közösségi autókra lehet úgy is tekinteni, mint annak idején a fapados járatokra. Olyanok is repülhettek velük, akik korábban a hagyományos légitársaságokkal nem. A megosztható autók miatt olyanok is autózhatnak modern autókkal, akik egyébként nem tudnának olyat venni. Csak a percdíjat vagy napidíjat kell kifizetni, nem kell kötelezőre és/vagy cascóra költeni, a szervizeléssel bajlódni.

Mennyiért?

Az autózás drágább lett a kiadásokat nézve hosszabb távon. Az üzemanyagárstoppal együtt is magasabb a benzin ára, mint az utóbbi években, az új és a használt autók jóval drágábbak, nem beszélve a gumiról, a szervizdíjakról vagy éppen a biztosításról. A megosztható autók közül a legolcsóbbak azonban nem lettek sokkal drágábbak, igaz, megjelentek újabb tételek, például a bérlésindítási díj vagy alapdíj, ami 100 forintos nagyságrend. Összességében azonban egyelőre nincs szó nagyon jelentős áremelésről. A legalacsonyabb díjaknál viszont azt is látni kell, hogy olyanok, mint a főként élelmiszereket forgalmazó boltláncoknál az úgynevezett első áras vagy behívó termékek, amelyek az adott termékcsoportban a legolcsóbbak, és miattuk választ valaki egy-egy láncot. Például azért, mert ott a legolcsóbb a tej vagy a kenyér.

Ha a legnagyobb egymással versengő szereplők (GreenGo; a Mol-leánya, a Limo; és a Share Now) legalacsonyabb árait nézzük, akkor alig van különbség. Az alkalmi bérlők magasabb, a cégtől és csomagtól függően 1000-2500 forintos havidíjat fizető sofőrök alacsonyabb percdíjat "kapnak". Leegyszerűsítve és a legolcsóbb autókkal számolva a legolcsóbb percdíj az előfizetősök esetében 70 forint alatt marad, az alkalmi sofőröknél pedig 90 forint alatt.

A napidíjak autótól függően 11-15 ezer forint körül mozognak, itt számolni kell azzal, hogy bizonyos távolság felett extra díjat kell fizetni kilométerenként. Az autómegosztóknak vannak furgonjaik is, ezek például egy ikeás bevásárlásnál akár jó alternatívát jelenthetnek a házhoz szállítással vagy a kisteherautó-bérléssel szemben. Persze ingyen ebéd nincs, az autómegosztóknál is növekedni fognak a díjak, ha a piaci árak emelkednek, csak könnyebben szétosztják a különböző tételekben a drágulást.

Ha valakinek azonnal kell egy autó, akkor komolyabb árkülönbségekkel nem kell számolni a szolgáltatók között. Itt az fog dönteni, hogy melyiküknek van közelebb kocsija az illetőhöz, vagy az, hogy a bérlőnek melyik autó tetszik jobban az azonos árkategórián belül. A legjobb persze az lenne, ha egy akár független appban tipikus utak árát lehetne összevetni, mint például azoknál a taxis alkalmazásoknál, amelyek előre megbecsülik az adott fuvarra szóló költséget.