Felére csökkent a kátyúk száma - a Magyar Közút szerint

Eljött az idei kátyúszezon, ennek apropóján jöjjön egy kátyúkörkép a legdurvább vármegyékkel, elismert esetekkel, elutasításokkal. Fontos, hogy az útszakaszoknak nem mindig ugyanaz a kezelője, akihez fordulni lehet a kárigénnyel. Ez lehet az országos úthálózat legnagyobb részét menedzselő Magyar Közút mellett a fővárosi utak esetében a Budapest Közút, valamint az önkormányzatok, a hozzájuk tartozó utak vonatkozásában. 

 Károk, vármegyék, esetek

A Magyar Közút a múlt év során 458 kátyúkáresetet vizsgált  Ez annyiban kedvező, hogy jóval elmarad a 2021-es 964 esettől. Azaz megfeleződött a számuk. Igaz, 2021-ről még 100, 2022-ről pedig 63 eset elbírálása még folyamatban van - derül ki a Magyar Közút Totalcarnak elküldött részletes statisztikából. 

Ha a bejelentések számát nézzük, akkor a múlt évben Pest, Komárom-Esztergom, Borsod-Abaúj-Zemplén  és Nógrád vármegye eset (tavaly még megye) útjai okozták a legtöbb problémát, sorrendben 86, 44, 31-31 esetet jelentettek onnan az autósok. A legkíméletesebbek közé tartozik Baranya és Hajdú-Bihar (5-5 eset), Tolna (3 eset) és Csongrád-Csanád (2 eset).A sztrádákról pedig 25 kátyúkárbejelentés futott be tavaly a céghez. (A tavalyi fővárosi kátyústatisztikát elkértük a Budapest Közúttól, de cikkünk megjelenéséig nem kaptuk meg a számokat, ha megjönnek, frissítjük a cikket.)

Vármegye	Folyamatban	Elismert	Elutasítva - lezárva	Összesen
Bács-Kiskun	14	1	17	32
Baranya	4	1	4	9
Békés	1	5	10	16
Borsod-Abaúj-Zemplén	3	1	30	34
Csongrád-Csanád	0	0	2	2
Fejér	0	3	7	10
Győr-Moson-Sopron	2	6	12	20
Hajdú-Bihar	0	0	5	5
Heves	2	2	15	19
Jász-Nagykun-Szolnok	9	3	21	33
Komárom-Esztergom	4	12	32	48
Nógrád	6	13	18	37
Pest	6	15	71	92
Somogy	1	0	8	9
Szabolcs-Szatmár-Bereg	1	3	18	22
Tolna	0	0	3	3
Vas	6	3	3	12
Veszprém	0	3	14	17
Zala	0	2	7	9
Gyorsforgalmi utak	4	15	10	29
Öszesen	63	88	307	458

Arra a kérdésre, hogy az elutasított igényeknél mi a legfőbb indok Pécsi Norbert Sándor, a Magyar Közút kommunikációs osztályvezetője azt mondta:

 Az elutasítások leggyakoribb oka, hogy a károsult nem tudja egyértelműen bizonyítani a gépjárművében keletkezett kárát: a káresemény nem olyan módon történt, ahogy bejelentette, a kárt okozó kátyú nem azonosítható be, vagy a sérülés mértéke nincs arányban a kátyú által okozható sérüléssel stb.. Elismert jogalap esetén, amennyiben a károsult számlát nyújt be a kárigénye érvényesítése céljából, társaságunk független kárszakértő bevonásával dönthet úgy, hogy annak csak egy része reális a káresemény szempontjából, és csak az általa megajánlott összeg kifizetésére lát lehetőséget.

Ha úthiba rongálta meg az autót a Magyar Közúthoz tartó szakaszokon, akkor minden esetben a károsultnak kell igazolnia, hogy a kár ott és úgy következett be, ahogy ő bejelenti. 

Az érintett autósnak pontosan le kell írni, hol, mikor, mi történt, érdemes a helyszínen fényképet készítenie, mind a kárt okozó burkolathibáról, mind a sérült gépjárműről. Csatolhat tanúnyilatkozatot is, illetve rendőrségi helyszínelés esetén a rendőrségi iratot is - utóbbi azonban nem kötelező. A károsultnak kell bizonyítania azt is, hogy az érvényesíteni kívánt kárösszeg, miért annyi amennyit megjelölt (biztosítói kárfelméréssel, javítási számlával, stb.), valamint csatolnia kell a gépjármű forgalmi engedélyének másolatát is. 

Tanulságos eset

Van olyan konkrét példa, amikor egy önkormányzat nem igazán akarta elismerni a felelősségét. A DAS Jogszerviz által bemutatott tavalyelőtti esetben a következő történt.

 A károsult autós kátyúba hajtott egy fővárosi utcában és azonnal rendőrt hívott, fotókat készített, tehát tudta bizonyítani a káresemény helyét, idejét. Majd  bejelentette igényét az önkormányzatnak, amelynek illetékesei "gyenge" kifogással álltak elő.  Arra hivatkoztak, hogy az autós a kátyúba hajtás után körülbelül 2-300 méterrel később tudott csak félreállni, biztonságosan lehúzódni és a fotókat ott elkészíteni, így nem egyértelmű a káresemény helyszíne. Az autós kocsijában azonban volt menetrögzítő kamera, a felvételt pedig a károsult és a DAS elküldte az önkormányzatnak, tisztázva ezzel az autókár esemény helyét, idejét és módját. 

Az eset így már egyértelműbbnek tűnt, vagyis az, hogy az önkormányzat a felelős, de továbbra nem ment ilyen simán a dolog. Az önkormányzat azzal védekezett, hogy az utca elején tábla figyelmeztette az autósokat a kátyúveszélyre. Szerintük ezzel ők mindent megtettek, ami elvárható. Ugyanakkor a bírói gyakorlat egyértelműen kimondja, hogy egy tábla elhelyezése, ami általánosságban figyelmeztet a kátyúkra, nem menti fel az önkormányzatot attól, hogy a veszélyes, mély kátyúkat külön megjelölje, majd azt követően mielőbb kijavítsa. A DAS esettanulmány szerint több ítélet is kimondja, hogy a közút fenntartójának a leghatékonyabb, legcélszerűbb megoldást kell választania a káresemények elkerülése érdekében. Erről az autóst képviselő jogászok részletes elemzést küldtek az önkormányzatnak. 

Még ez sem volt elég,  az önkormányzat ekkor azzal jött elő, hogy az autós túl gyorsan ment, ezért mentesülnek a kár megtérítésének kötelezettsége alól. Arra a kérdésre, hogy mire alapozza az önkormányzat a gyorshajtásos védekezést, közölték, nekik nem kell bizonyítaniuk semmit. (Ez nem így van.) Ekkor az DAS pert helyezett kilátásba, amelyben az önkormányzatnak kell bizonyítania a feltételezett gyorshajtást. 

A károsult képviselői ezután fizetési meghagyásos eljárást indítottak, amelynek az önkormányzat jogászai ellentmondtak, de nem az előírt módon, így annak semmilyen következménye nem volt. Végül a fizetési meghagyás jogerőre emelkedett.

Ez persze csak egy történet a sok közül, de ami lényeges belőle, ha az autós a szabályokat és a sebességkorlátokat betartva közlekedett, amikor kátyúba hajtott és az esetet megfelelően dokumentálta és ezek alapján jogosnak gondolja a kártérítést akkor van lehetősége bizonyítania az igazát.