Hiányzó villanyautók: ezt várta a magyar kormány, itt tartunk most

Megérkeztek a legújabb zöld rendszámos adatok, ez pedig jó apropót ad arra, hogy megnézzük, milyen tervekkel vágott bele a magyar piac a villanyautózásba. A 2010-es évek közepén a mostani tényadatokhoz képest elég ambiciózus terveket fogalmazott meg a magyar kormány a villanyautók elterjedésére: 2016-ban 50 ezer elektromos autót jósoltak 2020-ra; az előrejelzést később többek között Orbán Viktor miniszterelnök 2017 elején módosította, akkor 30 ezer darabos villanyautóflottáról beszélt. 

Miből mennyi van? 

A hivatalos adatok szerint csak a tisztán elektromos autókat nézve a 30 ezres darabszámot tavaly augusztusban sikerült csak elérni. Ha pedig az összes zöld rendszámos járművet (a villanyautók mellett a plug-in hibrideket, a nulla emissziós kocsikat, a furgonokat, buszokat és teherautókat is, akkor 2021 áprilisában megvolt a 30 ezer.  

Összességében a 2020-ra kitűzött tervekhez képest lemaradásban van Magyarország. Ebben szerepet játszik, hogy a járvány és a háborús hatás, az ellátási láncok akadozása, ezzel összefüggésben pedig az, hogy a globális piacon az elmúlt években teljesen felborultak a keresleti, kínálati viszonyok. Mindezek következtében elszabadultak az újautó-árak, így a villanyautók is egyre drágábbak lettek. 

Most jelent meg a legfrissebb statisztika, amelyből kiderül, hogyan áll össze a több mint 69 ezer járművet magában foglaló zöld rendszámos flotta: 

• Tisztán elektromos járműből 38 420 van a magyar utakon. Ebből 35 984 személyautó, ehhez jön még 156 busz, 2268 teherautó és 12 vontató. 
• Több mint 10 ezer plug in hibrid (konnektorról tölthető hibrid) jármű, ezen belül 10 412 autó és 21 teherautó.
• Növelt hatótávolságú külső töltésű elektromos hibridekből több mint 20 ezer van, ebből 20 249 személyautó és mindössze 4 teherautó. 
• Zéró emissziós autóból pedig mindössze 5 darab van. 

Tehát összesen 66 650 zöld rendszámos személyautót tartanak nyilván, amelyeknek alig több mint fele - 54 százaléka - tisztán elektromos hajtású. Ehhez képest a teljes személyautó-állomány több mint 4 milliós, vagyis a zöld rendszámos autók részesedése 1,6 százalékos, az elektromosoké pedig 0,9 százalékos, azaz marginális. 

Mire számít a kormányzati stratégia? 

A magyar elektromobilitási stratégia, a Jedlik Ányos Terv 2.0 az egyik olyan  - igaz, még a járvány előtt készített - előrejelzés, amely hosszabb időtávra szól. Az elektromos autók  térnyerésére akkor három forgatókönyvet vázoltak fel, az egyik alacsony, a következő reális, a harmadik pedig magas elterjedéssel számolt. 

A legpesszimistább - alacsony elterjedést valószínűsítő forgatókönyv - 2030-ra majdnem 60 ezer, a "reálisnak" mondott előrejelzés majdnem 182 ezer, a legderűlátóbb prognózis pedig több mint 450 ezer elektromos járműről szól. (Az egy másik cikk témája lesz, hogy elérhető-e és a Jedlik Ányos Terv 2.0 megszületése óta elkészült energiaistratégiáról szóló tervek szerint mi várható a villanyjárművek területén a jövőben.)