Téves jogértelmezésre alapozva szed pénzt évek óta a Zuglói Közbiztonsági Non-profit Kft. a tilosban parkolóktól. A békéltető testület fogyasztóvédelmi döntéseire egységes bírói joggyakorlatként hivatkozik, és szerintük zónán belül bárhol adhat pótjegyet a parkolóőr - tévednek.
A belvárosi parkolás évtizedek óta szívás az autósoknak és a többi közlekedőnek is. A szabálytalanul várakozók jáművei belógnak a járdára, lelógnak az útra, nem fér el tőlük a villamos, a rolleres, a biciklis, a gyalogos, a babakocsis. De nem segít a helyzeten az emelkedő üzemanyagár sem, hiszen így még több a pihentetett autó, és még kevesebb az élettér az embereknek.
Ezt próbálja közös erővel – és mérsékelt sikerrel – szabályozni a KRESZ és a parkolásból némi bevételt remélő budapesti önkormányzatok. Viszont mindenki hallott már a kétezres évek egyik legnagyobb port kavaró botrányáról, vagyis a Centrum Parkoló Kft. kétes ügyviteléről, a sorszám nélküli jegyekről, a sorozatos nyomozásokról és a beszedett, majd tovatűnt pénzekről. Habár ezen ügyek látszólag megoldódtak az idők során, mégis úgy tűnik, hogy maradtak még csontvázak a szekrényben.
A kialakult helyzetet tovább rontja, hogy a budapesti autók száma is folyamatosan emelkedik. A „túlautósodás” mára globális rejtvénnyé nőtte ki magát, amire megoldandó feladat helyett sokszor csak jövedelmező bevételi lehetőségként tekintenek az illetékesek.
Hiszen akinek kocsija van, annak pénze is, ergo fizessen – ismerős, ugye?
A járműpark bővül, a parkolóhelyek száma csökken, ráadásul az autók életük túlnyomó részében használaton kívül dekkolnak a kijelölt helyeken, vagy – ha nincs más opció – a tiltottakon. Ez utóbbit láthatta jól jövedelmező bevételi forrásnak a Zuglói Közbiztonsági Non-profit Kft., amikor helyesnek gondolták azon megállni és várakozni tilosban parkolók büntetését is, akik nem váltottak jegyet.
A néhány héttel ezelőtt megjelent „János épp az utánfutóra pakolt, amikor a parkolóőr kíméletlenül megbüntette” és a „Már tilosban parkolni sem olyan, mint régen” c. publikációinkra rövidesen üzenet érkezett. A feladó a ZKNP, vagyis a Zuglói Közbiztonsági Non-profit Kft.
Levelében egyebek között sérelmezte azon álláspontunkat, miszerint a tilosban parkoló autót nem pótdíjazhatja a parkolóőr, hiszen ahol tilos megállni, ott nem jöhet létre az autós és a parkolási cég között érvényes polgárjogi szerződés sem. Alapesetben parkoláskor ráutalásos magatartást tanúsít az autós, így polgári jogi szerződés jön létre közte és a társaság között, de az illegalitás talaján ilyen nem keletkezhet, tehát a megállni tilos helyeken sem.
Vagyis
a parkolóőrök hatásköre csak a legálisan igénybe vehető parkolóhelyekre terjed ki,
miközben a tiltott területen álló autók büntetése a rendőrség, vagy a közterület-felügyelet hatáskörébe tartozik. Függetlenül attól, hogy utóbbiak rajtakapás híján csak szabálysértés miatt tehetnek feljelentést, ami alól könnyebb kibújni, mint a parkolási cégek pénzbehajtási módszerei alól. Erről egy másik, elrontott szabályozás tehet.
Az általunk megkérdezett Óbudán is így – azaz jogszabálykonform módon – működik a rendszer: a parkolóőr hívja a rendőröket vagy a köztereseket, és azok intézkednek.
A ZKNP viszont ezt másképp látja,
és levelében kifejti, hogy ők bizony pótdíjazzák a tilosban várakozó járműveket is. Ennek jogalapjaként saját jogértelmezésüket, több éves háborítatlan gyakorlatukat és a Békéltető Testület előtti fogyasztói panaszok során született döntéseket jelölték meg. Utóbbira egyébként egységes bírói joggyakorlatként hivatkoznak. Csakhogy a Békéltető Testület nem bíróság, döntéseik pedig nem minősülnek egységes bírói gyakorlatnak.
A Zuglóiak tehát kifejtették, hogy szerintük a fizetős zónákon belül minden hely, így a várakozás szempontjából tiltott helyek is parkolójegy vásárlási kötelezettség alá esnek, és jegy hiányában pótdíjazzák is az ott várakozó járműveket. Leírták továbbá, hogy a vonatkozó jogszabályok – szerintük – csak abban az esetben tiltják a pótdíjazást, ha a járművet már kerékbilinccsel látta el egy másik hatóság. Legbelül talán sajnálják is, hogy megelőzték őket.
A témában megkerestük Dr. Herpy Miklós kollégáját Dr. Karkosák Balázst a Karkosák Ügyvédi Iroda vezető ügyvédjét. Dr. Karkosák számos hasonló esetet vitt már valódi bíróság elé, melyekben a bíró az autós javára döntött. Ebben a konkrét jogértelmezési témában született jogerős bírósági ítéleteket (ami már hivatkozható lenne egységes bírói gyakorlatként – a szerk.) mi is kértünk a ZKNP-től álláspontjuk alátámasztására, de ilyet a mai napig nem küldtek részünkre.
A Dr. Karosák Balázstól kapott ítéletekben a bírák egyöntetűen és következetesen azzal indokolják döntéseiket, hogy
a KRESZ szerint tiltott helyeken várakozó járművek tekintetében a parkolási cégek sem parkolódíj, sem pótdíj szedésére nem jogosultak, a tilosban parkoló járművekre kiszabott pótdíjak pedig jogszabálysértőek.
Tehát a mi meglátásainkat igazolják.
ZKNP:
“A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 17.§ (1) bekezdés e/2. „Várakozási övezet (zóna)” (112/d. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a várakozás megengedett vagy – 113. és 114. ábra szerinti kiegészítő táblán feltüntetett módon – a „Várakozási övezet (zóna) vége” (112/e. ábra) jelzőtábláig a várakozás feltételekhez kötött.
A Békéltető Testület előtti panaszok során e tárgykörben már az eljáró tanács osztotta társaságunk álláspontját a várakozási övezet fogalma, és a Zóna táblák által körülhatárolt terület kapcsán. A BT szerint a jogalkotónak sem lehet az a szándéka, hogy mindenkit a KRESZ szabálysértés irányába tereljen, ha ebben az esetben nem kellene parkolójegyet váltani. Tehát téves az a vélekedés, amely szerint csak az útburkolati jellel kijelölt várakozóhelyen kell várakozási díjat fizetni.
A megfizetett várakozási díj nem legalizálja a tiltott helyen várakozást, vagyis a szabálysértési, vagy közigazgatási eljárás független a várakozási díj megfizetésétől. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 15/C (4) bekezdés alapján nem szabható ki pótdíj a kerékbilinccsel rögzített járműre. A kerékbilinccsel nem rögzített jogsértően várakozó gépjárművekre a tiltás nem terjed ki.”
A ZKNP egyértelműen téved, jogértelmezésük hibás,
de ami ennél is szomorúbb, hogy emiatt jogtalanul szednek be pénzt évek óta a tilosban parkoló autósoktól.
A parkolótársaság valójában csak ott büntetheti meg a jegyvásárlást elmulasztó autósokat, ahol szabad parkolni.
Ahol tilos megállni vagy várakozni, ott viszont már nem ők az illetékesek, hanem a közteresek, vagy a rendőrök.
A téves jogértelmezésre alapozott, több éve háborítatlan gyakorlat tehát nem azt jelenti, hogy az elgondolás helyes.
Ellenben azt jelzi, hogy az ilyen csekély jelentőségű ügyeket általában nem viszik bíróság elé az autósok. Most őszintén, ki visz bíróság elé egy 3 900 forintos pótdíjat, mikor a legkisebb eljárási illeték is 15 000 forint a peres eljárásokban, és akár évekig is tarthat az érdemi elbírálás? Ugye, hogy ugye?
A ZKNP-nek elküldött válaszlevelünkben kifejtettük – a valódi bíróságok által is követett – álláspontunkat, de erre válaszként újra csak a Békéltető Testület döntéseit és a saját – tévedésen alapuló, az egységes bírói gyakorlattal szembemenő – joggyakorlatát tudta megjelölni pótdíjazási szokásaik alapjaként a parkolási cég. Olyan jogerős bírósági ítéletet, mint amit nekünk küldött Dr. Karkosák Balázs, egyet sem.
ZKNP:
„Levelével kapcsolatosan az alábbiakról tájékoztatom: Álláspontunk szerint az ön által kifejtett jogi érvelés nem egyeztethető össze a jelenlegi bírói gyakorlattal. Előző levelünkben írt jogi álláspontunkat az Ön érveitől függetlenül, a kialakult bírói gyakorlatra tekintettel, a több éves szakmai tapasztalatunk alapján továbbra is fenntartjuk.”
Hát ez kár. Most Zuglóban vagy azt nem tudják, miként kell értelmezni egy jogszabályt, vagy azzal nincsenek tisztában, hogy mit jelent a bíróság, mint jogintézmény. Persze, aztán az is lehet, hogy csak keresik a kiskapukat, és tényleg úgy gondolják, hogy ez így védhető. Segítségképp felajánlottuk egy valódi bíróság előtti próbaper lehetőségét a ZKNP részére, de erre nem érkezett válasz.
Kérdéseinket feltettük az Óbudán illetékes parkolási cégnek. Válaszukban kifejtették, hogy zuglói kollégáikkal ellentétben az óbudai parkolóőrök nem pótdíjazzák a tilosban parkolókat, mert ahogy írják: ezekben az esetekben Óbuda-Békásmegyer Közterület-felügyelete jogosult eljárni. Tehát ők sem gondolják, hogy tilosban parkolás esetén – a parkolójegy hiányára hivatkozással – pótdíj lenne kiszabható.
Óbudai Parkolási Nonprofit Kft.:
Tisztelt Takács Krisztián Úr! Tájékoztatom, hogy Társaságunk gyakorlatában a pótdíjazás csak a díjfizetős várakozási övezetek területén valósulhat meg, és csakis abban az esetben, ha a várakozás a KRESZ szerint szabályosan történik, ám díjfizetés vagy parkolási engedély nélkül.
Amennyiben valamely KRESZ tábla vagy felfestés tiltó hatálya alatt, vagy például zöld területen várakozó autóra mégis pótdíjat szabnak ki parkolási ellenőreink, azok az ügyek lezárásra kerülnek, mert ezekben az esetekben Óbuda-Békásmegyer Közterület-felügyelete jogosult eljárni.
Vitás vagy problémás esetekben a döntést a helyszín forgalomtechnikai tervvel történő összevetése és helyszíni szemlén tapasztaltak alapján hozzuk meg.
A későbbiekben is készséggel állok rendelkezésére kérdései megválaszolásában.
A jogvita tehát egyértelműen eldőlt. Ráadásul a valódi bíróságok előtt évtizedek óta egységes a bírói gyakorlat a kérdésben. Csak épp nem úgy, ahogyan a zuglóiak eddig hitték.
A ZKNP jogértelmezése helytelen, az arra épített pótdíjazási gyakorlatuk pedig jogszabálysértő és megalapozatlan
Hiába tart már évek óta. A ZKNP jogértelmezését elfogadó Békéltető Testület vonatkozó döntései pedig jogilag megalapozatlanok, tévesek és szembemennek az egységes bírói jogértelmezéssel is.
Hogy a ZKNP-nél kialakított – téves jogértelmezésen alapuló – több éves helytelen pótdíjazási gyakorlat a véletlen szüleménye, vagy rosszhiszemű eljárás eredménye, azt az olvasók fantáziájára bízzuk. A legnagyobb probléma viszont az, hogy továbbra is fenntartják álláspontjukat ahelyett, hogy változtatnának a gyakorlaton.
