Biztosítást kötött a biztosításra, a biztosító mégsem fizet - kinek van igaza?

Mindenek előtt át kell futnunk, hogy mi is az a GAP biztosítás.

Eddig egyszerű lenne a történet, de a piaci torzulások és az infláció bezavart. Amikor Ákos autóját ellopták, akkor az többet ért a használt piacon, mint amennyiért vette. Vagyis a kárkori értéke meghaladta a beszerzéskorit. Emiatt már az is külön erőfeszítéseket igényelt Ákos részéről, hogy a casco terhére kifizettesse az autó tényleges lopáskori értékét. A casco biztosító viszont korrekt volt és teljesítette olvasónk követelését. 

Ezután jelezte a GAP biztosító felé, hogy tovább kifizetést szeretne. Azért, hogy tudjon vásárolni egy másik, az eredetivel azonos új autót. 

Csakhogy a GAP biztosító álláspontja szerint a GAP konstrukció jelen piaci környezetben nem pont erről szól.

A piaci viszonyok szocializmusra hajazó furcsa alakulása miatt ugyanis Ákos  számára a GAP biztosítás ellenére sem jön ki a matek. Leegyszerűsítve: 15 M-ért vásárolta az ellopott autót, a lopás napján a használt piaci értéke 21 M forint volt. A casco - külön kérésre - megtérítette a 21 milliót, de az új autó árak elszálltak és Ákos most csak 28 M forintos áron tudna egy ugyan olyan új autót vásárolni. Számításai szerint emiatt a neki járó GAP biztosítási összeg még további 7 M forint lenne.

Olvasónk álláspontja szerint a GAP biztosításnak a pótlásként vásárolni kívánt új autó értékéhez kellene igazodnia, nem az ellopott autó újkori értékéhez. A biztosító szerint ez nonszensz, a piac változásában rejlő kockázatok ilyen fajta vállalása elképzelhetetlen.

Ezen álláspontját arra alapozza, hogy a szerződést 2022-ben reaktiválta a biztosító, akkor pedig már mindenki számára nyilvánvaló volt az új piaci trend. Meglátása szerint a biztosítónak ekkor már pontosan tudnia kellett, hogy a reaktivált GAP biztosításnak ilyen feltételekkel semmi értelme.

Csakhogy a biztosító álláspontja szerint olvasónk felvetése megalapozatlan, hiszen a szerződésben vállaltakat a biztosító teljesítette (az ellopott autó beszerzéskori-újkori vételára és kárkori használt értéke közötti negatív különbözet megtérítése, de mivel ilyen nem volt, téríteniük sem kellett) és a piac szokatlan mozgásából eredő további veszélyek (15 M helyett 28 M lett az új vételár pár éven belül) nem tartoznak a biztosító felelősségi körébe. 

A GAP biztosító külön kiemeli, miszerint: "A szerződés és a tájékoztatók nem ígérnek gépjárműpótlást, mint a termék neve is mutatja, a biztosítás célja a szerződésben rögzített tényleges vételár védelme."

Olvasónk úgy gondolja, hogy az ÁSZF és a hirdetményi/promóciós anyagok azt a látszatot keltették a GAP biztosítással összefüggésben, hogy a "gépjármű vételára" kifejezés alatt a mindenkori új vételár értendő. 

Ez a jogértelmezés azonban könnyen a tárgyi tévedés talajára viheti. Ugyanis a GAP biztosítás ÁSZF-je úgy rendelkezik, hogy: "A vételár a biztosított gépjármű biztosított általi megvásárlásakor a gépjármű vételáraként kifizetett, számlával vagy adás-vételi szerződéssel igazolt összeg (...)." 

Ez pedig azt jelenti, hogy: 

1. A GAP biztosító arra vállalt kötelezettséget, hogy a jármű ellopása esetén azt az újkori értéket veszi origóként, amelyet Ákos kifizetett az autóért x éve és nem azt, amennyiért a lopás napján tudna ugyan olyan felszereltségű, másik új autót venni. Emiatt a megkötött GAP szerződés a kötés pillanatában érvényes és tisztességes volt.
2. Olvasónk az autó beszerzéskori-újkori vételárához a jármű lopáskori-újkori vételárát méri, miközben a GAP biztosítás a jármű lopáskori használt autó értékét viszonyítja hozzá. Persze az is magasabb a beszerzéskori új árnál a mai piaci viszonyok mellett, de a biztosító szerint ilyen esetben nem abszolút értékekben kell számolni, a különbség előjelét is figyelembe kell venni. Vagyis amennyiben a kárkori érték magasabb, akkor valójában nincs mit téríteni, hiszen olvasónkat kár sem érhette.
   
   

   A biztosító szerint ÁKOS a casco miatt már eleve többet kapott annál, amennyit kifizetett érte, a GAP biztosítás pedig csak addig terjed, hogy annyit kapjon, amennyiért vette. 

A végletekig leegyszerűsítve a biztosító érvelését:

Ha mínuszos az egyenleg (a jármű beszerzéskori-újkori vételára és a lopáskori használt értéke közötti eltérés - 5 M forint), akkor a GAP fizet.

Ha pluszos  (a jármű beszerzéskori-újkori vételára és a lopáskori használt értéke közötti eltérés + 5 M forint),  akkor nem jelentkezett kár az ügyfél oldalán. Sőt, vagyongyarapodás állt be. Így a biztosítási feltételek szerint nincs „kár”, amit meg kellene téríteni. A GAP biztosítás ugyanis azért szavatol, hogy a casco által kifizetett összeget kipótolja a beszerzési-újkori árig. Itt viszont nincs ilyen kipótolni való.

Analógiával élve: Ha valaki rendel egy új turbófeltöltőt 200 ezer Forintért az interneten, majd 14 napos múlva meggondolja magát és visszaküldi, akkor nem várhatja el alappal, hogy az eladó a visszaküldés napján érvényes vételárat (az infláció miatt ekkor már 250 ezer Forint) térítse vissza számára. A piac szereplői ilyen feltételek mellett rövid úton lehúzhatnák a rolót.

Ráadásul az olvasónk által követelt magasabb összeg kifizetése egy másik problémát is felvetne. Nagy valószínűséggel 

Azt pedig tiltja a Ptk.

Annyit mindenképpen vigyetek magatokkal tanulságként, hogy 

Címlapkép: shponline.co.uk