Omlásveszély - kiírják a roskadozó ház falára és azt hiszik minden oké

Sokakkal megesett már, hogy az utcán parkoló járműhöz érve betört szélvédő, horpadt tető, vagy más sérülések fogadták az épületről lehulló szirszarok miatt. Nem kell hozzá még vihar vagy hózápor sem, elég egy öregecske vakolat, egy elhanyagolt homlokzat vagy tető és a gravitáció hívószava: máris kész a kár.

Semmi baj, legyint ilyenkor a jobb esetben buddhista autós, az épületről lehulló tárgyak által okozott kárért az épület tulajdonosa felel, még tán' biztosítása is van a dologra. Sőt, a Ptk. szerint sincs ok az aggodalomra. 

Elkezd hát serényen helyszínelni a pórul járt autós, a kártérítéshez kellenek majd a fotók, a videók és a tanúvallomások - ezt tudja. Majd az egyik képen egyszer csak feltűnik valami tájidegen folt: dicsak Buksi, mi az a papírfecni a képen? - az autós közelebb merészkedik, hogy megnézze magának mi szerepel azon a falra szögelt sajtpapíron: 

Hoppácska, ezt eddig nem láttam, dörmögi az egyszeri autós. És most ilyenkor mi van? Az épület tulajdonosa kizárta a felelősségét ezzel a kis szerelmes üzenettel, a vakolattal megszórt autós meg mehet panaszra tudjukkihez? 

Autósunkban fortyog a düh, már megint ezek miatt a mocskos jogászok miatt nem lesz elég a havi fizu a törlesztőre, hogy szülnének sünt, de farfekvéseset...

Ha minden elhanyagolt belvárosi épület alatt tilos lenne a parkolás az omlásveszély miatt, a belvárosban meg sem lehetne állni sehol. Elkezdődne a visszaélés, a tulajdonosok egyszerre ragasztgatnák tele a falakat figyelmeztetésekkel, hiszen ilyen a magyar, leleményes! Szerencsére ezt a kását sem eszik ennyire forrón, az épületről lehulló tárgyak okozta károkért a tulajdonos felelősséggel tartozik, kimentési lehetőségei igen szűkösek.  

A  figyelmeztető felirat vonatkozásában annyit kell megvizsgálni, hogy az megfelel-e a kimentési feltételeknek, azaz jogszerűen jár-e el a károkozó épülettulajdonos a kármegelőzési kötelezettsége tekintetében, ha csupán kifüggeszt egy A/4-es lapot a homlokzatra.

Ettől függetlenül mindenképpen fennáll egyfajta baleset-megelőzési kötelezettsége az épület tulajdonosának. Például a bírói gyakorlat szerint szükséges és elvárható egy jól észlelhető, figyelemfelhívó jelzés kihelyezése, vagy bójákkal, szalaggal való körbekerítése a veszélyes területnek. Amennyiben ez nem történik meg, akkor a károkozó tulajdonos biztos, hogy nem tudja kimenteni a felelősségét.

Így ilyen esetben az épület tulajdonosa köteles lesz helytállni a károkért. Érthető jogi megközelítés ez, hiszen ha valódi veszélyre szeretnék az épülettulajdonosok felhívni a közlekedők figyelmét, akkor azt jól látható, össze nem téveszthető és meg nem kerülhető módon kell(ene) tenniük. 

Az egyetlen elfogadható módszer a veszélyes terület elkerítése (piros-fehér szalaggal, bójákkal) a hiba kijavításáig. Ez sem lehet azonban egy állandó megoldás, mert az épület tulajdonosának karbantartási kötelezettsége van. A tető rossz állapotának észlelése esetén az nem minősül ugyanis a karbantartási kötelesség teljesítésének, ha egy éven át a járda veszéllyel fenyegetett része el van kerítve. Ez csakis ideiglenes megoldásként szolgálhat, amíg a hibákat mihamarabb ki nem javítja a tulajdonos.

Mivel a károsultat kármegelőzési kötelezettség terheli, így nem mellőzhető az a kérdés sem, hogy vajon felróhatóan járt-e el a károsult. Ha igen, akkor a keletkezett károk tekintetében a károkozó épülettulajdonos nem felelős. 

A felelősség oldaláról nézve elég valószínűtlen, hogy egy ilyen papírfecnivel ki tudná zárni az épülettulajdonos a felelősségét. Viszont a kármegosztás tekintetében sajnos nem lehet egyértelmű választ adni, hiszen annak arányát minden esetben a bíróság mérlegeli, így az esetről esetre változik.

Ebben az esetben nagyon halvány szerepe van a papírlapnak, hiszen nem elvárható, hogy egy ilyen jelzés miatt minden autós menjen máshová parkolni. Ugyanakkor, ha a felirat észrevehető, de mégis figyelmen kívül hagyja az autós (pl.: oda parkol az autójával, ahol fel van tüntetve, hogy hullik a vakolat), akkor szóba jöhet a kármegosztás. 

Amennyiben azonban nem állapítható meg a felróhatóság aránya, akkor a közrehatás aránya lesz irányadó, és az vizsgálandó, hogy a kár bekövetkezéséhez hány százalékban járult hozzá a károsult magatartása.

Ilyenkor sem hagyható teljesen figyelmen kívül egy A/4-es papír a falon, de természetesen jóval kevesebbet számít, mintha megfelelő jelzést alkalmazott volna az épülettulajdonos.

Az épületkárokért való felelősség pont egy olyan terület, ahol a jogászok gyakran kénytelenek jóslásokba bocsátkozni a bíróságok döntéseit illetően a nem egyértelmű bírói gyakorlat és a sok esetben egyedi mérlegelést kívánó körülmények miatt.

Ameddig a jogalkotó nem talál ki valami jobbat, addig kössetek Casco-t a szeretett kocsira. Lényegesen egyszerűbb lesz, mint a bíróságon polemizálni éveket arról, hogy hány százalék az 50%.