Az elmúlt hónapokban sokszor lehetett hallani magyar miniszterektől, hogy néhány éven belül „a térség legütőképesebb hadserege” lesz a mienk, amely minden agresszort „elrettent” majd attól, hogy megtámadja hazánkat. Ezzel szemben az igazság az, hogy a jelenlegi, nagyívű fejlesztések ellenére a Magyar Honvédség pár év múlva, ugyanúgy, ahogy ma, a futottak még kategóriába fog tartozni, hiszen a szomszédos országok is erőteljes fegyverkezésbe kezdtek.
A lengyel hadsereg egy teljesen más ligában játszik hozzánk és a környező országokhoz képest is. Nem a térség, hanem Európa legerősebb hadserege kíván lenni, amihez minden esélye meg is van, ugyanis 2023-ban a lengyelek hadi kiadásai meghaladják az ország GDP-jének a négy százalékát. A NATO ajánlás szerint ez az érték két százalék, amit Magyarország a jövő év végére érhet el.
Miközben Magyarországon több város peremére is épül egy-egy harcjárműveket összeszerelő üzem - amelyekben egyébként eddig nem sok vizet zavartak -, a hazai gyártókat hagyjuk teljesen elsorvadni. Ehhez képest a lengyelek minden egyes katonai beszerzésbe bevonják a hazai cégeket, mi pedig amennyire csak lehet, inkább kizárjuk őket ezekből a lehetőségekből. Nagyszerűen példázza ezt, hogy a lengyel hadsereg hogyan mentette meg a Jelcz teherautógyárat, a magyar honvédség pedig hogyan érte el azt, hogy a Rába végleg felhagyjon a járműgyártással.
A Jelcz többször is csődbe ment...
A Jelcz járműgyár termékei hazánkban kevésbé ismertek, igazán csak akkor jött be a hazai köztudatba a lengyel gyártó, amikor a Csepel Autógyár elkezdte vásárolni a Jelcz 300-as sorozat fülkéit a Csepel teherautóihoz. Lengyelországban persze kultuszjárművekké váltak a Jelcz 70-es, 80-as években épített gyártmányai, azonban a KGST összeomlása után alaposan visszaesett a termelés a legnagyobb lengyel haszonjárműgyártó vállalatnál is. Míg 1991-ben 1110 teherautót gyártottak, addig 1994-ben már csak 640 darabot.
Az államkincstár 1995 elején részvénytársasággá (JZS SA) alakította az akkor még állami céget, felkészítve azt a privatizációra. A Jelcz iránt erősen érdeklődni kezdett a Volvo, ugyanis a magyar Ikarusnál nem jártak sikerrel, végül azonban a lengyel állam is kikosarazta a Volvót. (Igaz, a svédeknek nem szegte kedvét a sikertelenség. Egy évvel később megépült a wroclawi Volvo üzem.) A mindössze egy hónapig tartó huzavona után 1995. március 15-én a lengyel befektetőkből álló Zasada SA vásárolta fel. Az új tulajdonos úgy döntött, hogy az autóbuszok fejlesztését és gyártását helyezi előtérbe, de továbbfejlesztik az akkor gyártott teherautókat is.
A buszok fejlesztése és gyártása fellendült, az ezredfordulót követően azonban elfogytak a megrendelések a teherautókra. Amíg 2000-ben még 217 darab teherjárművet gyártott a Jelcz, ez a szám 2001-re már csak 86 darabra csökkent. Ebben az időszakban csak néhány tucat Jelcz teherautó került a lengyel hadsereghez, amelyek valójában polgári járművek voltak olívzöldre fényezve.
...a Rábának viszont sikerült elkerülnie a csődöt
A Rába az 1980-as évek elején megkezdte a H sorozatú, katonai terepjáró, teherautók fejlesztését. A katonai járművek prototípusai eleinte Kamaz, később pedig DAF fülkékkel készültek. A KGST piac összeomlása érzékenyen érintette a Rábát is. Mivel a Rábának spórolnia kellett, a katonai járművek fejlesztése lelassult, a gyár területének egy részét és az akkor teljesen új, még építés alatt álló teherautógyártó csarnokot eladták az Audi Hungáriának.
A cég 1992-ben részvénytársasággá alakult, majd 1997-ben a Rába részvényei megjelentek az értéktőzsdén is. A Rába bevételei újra emelkedni kezdtek, főként azért, mert újabb területeket tudtak eladni az Audinak. Így lett pénz fejlesztésekre, 1998-ban Jonckheere licensz alapján újrakezdték az autóbuszgyártást, és gőzerővel láttak neki a katonai H-sorozatú teherautócsalád továbbfejlesztésének is.
Főként azért, mert a Honvédelmi Minisztérium bejelentette, hogy a következő években több ezer terepjáró gépjárművet vásárol a honvédség. Bár a 2000-es C+D kiállításon a Rába újra bemutatta a H14-es katonai teherautót, amelynek alvázára ezúttal Mercedes fülkét építettek, a következő évre azonban újra veszteséges lett a cég. Az ekkorra már holdinggá alakult Rába, amely a további veszteségek minimalizálása miatt eladja a motorgyártó üzemet, a termékekkel együtt befejezi az autóbuszgyártást is.
A Jelczet megmenti a lengyel állam...
A 2000-es évek első éveire teljesen elfogyott a polgári Jelcz teherautók megrendelés-állománya, ezért a Zasada SA már csak autóbuszgyártásra összpontosított. A Jelcz mérnöki csapata viszont a tulajdonos tudta nélkül elkezdett kifejleszteni egy teljesen új katonai járműcsaládot.
Végül a Zasada SA beadta a derekát, ugyanis a buszgyártás sem ért el fényes sikereket. Így a 2007-es kielcei MSPO katonai kiállításon a Jelcz bemutathatta a 400-as teherautócsaládból kifejlesztett, 4x4-es kerékképletű, saját fejlesztésű és gyártású vezetőfülkével épített, katonai 442-est. Az új jármű felkeltette a lengyel védelmi minisztérium figyelmét, a típusból egy négy darabos nullszériát rendeltek, hogy a járműveket csapatpróbára bocsájthassák. A lengyel hadsereg kérése az volt, hogy a 442-est fejlessze tovább a cég, alakítson ki az új típusból egy teljes járműcsaládot, amely a katonaság minden igényét kielégíti. Mielőtt azonban csak papíron elkészült volna az új katonai teherautó-család, a Jelcz 2008 végén átadta az utolsó autóbuszt a megrendelőjének.
A cég ekkor gyakorlatilag csődbe ment, azonban a Jelczet nem szántották be teljesen, a katonai vonal - igaz, csak takaréklángon - folytatódott. Ezért 2010-ben az egykori gyári munkások, lengyel befektetők és bankok segítségével megmentették a gyárat és megalakították a Jelcz Komponentyt, amely kizárólag katonai teherautókat fejlesztett és gyártott. Még ebben az évben bemutatja a cég a katonai terepjáró-járműcsalád következő, 8x8-as kerékképletű 882-est, amelyet radar- és rakétakomplemuxomok szállítására fejlesztettek ki.
Ekkor már nyilvánvalóvá vált, hogy a cég további fejlődésének gátja a kevésbé átlátható, szétdarabolt tulajdonosi kör. Ezért 2011-ben az egész céget felvásárolta a lengyel Honvédelmi Minisztérium, amelyet 2013-ban betagoztak Európa egyik legnagyobb védelemipari gyártószövetségébe a Polska Grupa Zbrojeniowa SA-ba, vagyis a PGZ-be.
...a Rábát pedig a magyar állam menti meg
A 2003-as évben a Honvédelmi Minisztérium végre eredményt hirdetett a Honvédség nagy járműtenderén. Az összesen több mint 10 000 katonai gépjárműre kiírt közbeszerzésnek négy kategóriáját is megnyerte a Rába Holding, ami több mint négyezer darab járművet jelentett a következő tíz évben.
Ezen a tenderen a Rába már az MAN fülkés és motoros H sorozatú teherautókkal indult. Mivel a teherautók legdrágább elemei (fülke és hajtás) Németországból érkeztek, a magyar cég kevésbé rugalmasan tudta kezelni a hektikus katonai megrendeléseket, hiszen pont a legdrágább elemeket importálták nyugatról.
Az elkövetkező években még kiszámíthatatlanabbá váltak a honvédségi megrendelések. Amikor volt fejlesztésre költhető pénz a honvédségi büdzsében, akkor rendelt néhány Rábát, de ha a következő évben nem volt lóvé, akkor egy darabot sem kértek. Ez a kiszámíthatatlanság a 2000-es évek végére egyre nehezebb helyzetbe hozta a Rába Járműgyártó Kft.-t, ami érthető is.
Végül 2011 novemberében a magyar állam felvásárolta a Rába részvényeket, azzal a céllal, hogy a részvények megszerzésével növekszik a mindenkori kormányzat mozgástere egy, a nemzetgazdaságban vezető szerepet betöltő stratégiai ágazatban.
Ekkor a Rába prioritása a katonai jármű-, a hazai tűzoltóautó- és az autóbuszgyártás lett. Az állami kézbe kerülés első fontos állomása a Volvo-Rába együttműködés volt, amelynek a katonai H család szempontjából semmilyen hozadéka sem lett, hiszen továbbra is a 90-es évek végén kifejlesztett, MAN-fülkés és motoros katonai teherautókat gyártotta volna a Rába, ha lett volna megrendelés. De nem volt.
Rengeteg megrendelést kap a Jelcz...
A Rábával ellentétben a Jelcznek jót tett az, hogy felvásárolta a lengyel állam. A cég tőkeinjekciót kapott, és az állami banktól is felvettek kétszázmillió zlotyi fejlesztési hitelt. Mindezek megalapozták azt, hogy a lengyel fegyveres erők 2013-as nagy beszerzésén a már MTU motoros, 442.32-es, 4x4-es típussal győzedelmeskedjen a Jelcz. E tender keretében a Jelcz 910 darab 442.32-est szállított le 2016 végéig.
A Jelcznek 2016 végére már újra több mint 1200 dolgozója volt, utoljára ennyien csak 90-es évek végén dolgoztak a cégnél. Folyamatossá váltak a járműfejlesztések, a Honvédelmi Minisztérium erős támogatásának köszönhetően a legújabb lengyel gyártású fegyverrendszerek prototípusai is Jelcz alvázra kerültek, mint például a Narew radarrendszer, a Wisła program, a LMM rakétakomplexum és a Homar rakétasorozatvető rendszer.
A Jelcznek 2018-ra teljessé vált a katonai járműcsaládja, és még ebben az évben újabb megrendelést kaptak a 442.32-es típusra, ezúttal 888 darabot rendelt a lengyel hadsereg, amelyeket 2021-ig szállított le a cég. A hatalmas megrendelések miatt egy újabb összeszerelő sort állítottak fel és befutott négy darab hídvető tehergépkocsira is megrendelés Vietnamból. A cég 2018-ban újabb 400 dolgozót vett fel.
Tavaly a lengyel hadsereg újabb 230 darab 442.32-est, 512 darab páncélozott fülkés P és S 662-est, valamint 332 darab, páncélozott, nyerges nehézvontató 662-est rendelt a Jelcztől. Ez utóbbiakra, a négy év múlva már több mint 1300(!) darabos lengyel harckocsi flotta mozgatásához van szükség.
Idén újabb óriás megrendelést kapott a Jelcz.
A 288 darab, koreai K239 Chunmoo rakétasorozatvető platformja a Jelcz P882 8x8 lesz, de a 486 darab HIMARS sorozatvezető hordozójárműve is Jelcz lesz, mégpedig a P662 6x6-os.
Érdemes megjegyezni, hogy ezekkel a beszerzésekkel néhány év múlva Lengyelországé lesz a legütőképesebb és legnagyobb tüzérséggel rendelkező hadsereg Európában.
A Jelcz épp ezekben a napokban kezdte meg egy új gyártócsarnok építésének, amelyben a különleges katonai igényeket és az exportra szánt járműveket szerelnék össze. A tervek szerint a jövő év végéig újabb 800 dolgozót vennének fel és hamarosan megkezdik a polgári célra szánt teherautók fejlesztését is.
...a Rába járműgyártó Kft. csődbe megy
A Rába járműgyártó Kft. ezzel szemben egyáltalán nem tudja kiaknázni az állami tulajdonba kerülés előnyeit. A honvédség 2015-ig egyáltalán nem rendel a katonai H sorozatból, viszont a Rába-Volvo együttműködés hozományaként megkezdődik a tűzoltóautó gyártás. Igaz, nem Volvo, hanem Renault tűzoltókocsikat építenek Győrben, mivel a Renault Truck a Volvo tulajdonában van 2006 óta.
A Midlum tűzoltóautók alkatrészei ládákban (KD, SKD kitek) érkeznek Győrbe, ahol csak összeszerelik őket. Ezek a járművek nem arattak osztatlan sikert a lánglovagok között, és a mindössze 112 darab Rába Midlum legyártása után ennek az együttműködésnek vége szakadt. Pedig egy ilyen közepes teherbírású kategóriájú járműre is nagy szüksége lett volna a Honvédségnek.
Aztán a Rába 2016-tól újra megrendeléseket kap a Honvédségtől a H sorozatú teherautóira, de a Mercedes Unimogokat és az MAN HX-eket is a Rábától vásárolja a Honvédség, amiben amolyan közvetítő szerep hárul a győriekre. A Rába 2020 végére teljesen felszámolja a járműgyártást, és a legyártott körülbelül 230 darab H sorozatú teherautó után a katonai járműgyártást is, amelynek mára az írmagja is eltűnt a honlapjukról. A Rába vezetése a járműgyártás megszűntetését épp a honvédségi beszerzések megszűnésével magyarázza, így amivel kezdte a járműgyártását a cég, azzal is fejezte be.
Miközben a Jelcz és a Rába között a rendszerváltás utáni években sok párhuzam felfedezhető, addig az elmúlt években mi már a szokásos formánkat hoztuk, vagyis nem tudtuk pontosan, hogy mit kezdjünk a Rábával, mint járműgyártóval, és az államnak esze ágában sem volt feltőkésíteni a saját cégét és fejlesztésekre ösztökélni azt.
Onnantól kezdve, hogy az állam többségi tulajdonos lett a Rábában megállt a tudomány.
Pedig a honvédségnek nagy szüksége lenne új katonai teherautókra, hiszen számos URAL 4030-ast, KRaZ 255B-t és az immár több mint húsz éves, elsőként beszerzett Rába H-kat használnak a mai napig. Miközben többszáz harcjárművet szerez be a honvédség, a katonai teherautók cseréje még ötlet szintjén sem merült fel, pedig egy hadseregnek legalább olyan fontos eleme a logisztika, mint hogy hány harcjárműve van. Egyébként jelenleg arra sincs ötlet, hogy milyen járművekkel szállítsa a honvédség a hamarosan beérkező NASAMS légvédelmi rendszereket. Mindez már önmagában több mint 500 teherjárművet jelent, amelyeket illett volna egy hazai cégnek legyártania.
