Tudta, hogy megbízhatatlan, mégis megvette - 1,2 milliót dobott ki az ablakon

Kedves Péter!

A használt autókra vonatkozó szavatossági szabályok 2022-es változására több cikkben is próbáltam felhívni a figyelmet, ezek szerint mérsékelt sikerrel. A fogyasztói érdekek minél szélesebb védelme érdekében most - levelén felbuzdulva - külön cikkben térek ki a kérdésre. 

A szavatossági szabályok módosulása - különösen a fogyasztói szerződéseket szabályozó része - nagy publicitást kapott 2022 januárjában, a használt autókra vonatkozó vetületével azonban kevésbé találkozhattak az autósok. 

Egyszerre vezetett be könnyítéseket a fogyasztó (magánszemély autóvásárló) és a kereskedő oldaláról. Az pedig közismert, hogy ami az egyik félnek könnyítés, az a másiknak nettó szívás. 

A jogszabály felemelte a fogyasztói szerződések esetében irányadó szavatosság időkorlátját 2 évre, amely csak és kizárólag a felek megállapodása esetén rövidíthető, de 1 évnél nem lehet kevesebb. Emellett 12 hónapban határozta meg a bizonyítási teherhez kapcsolódó "vélelem" időtartamát.

Vagyis a vásárlástól számított 12 hónapban a fogyasztónak csak jeleznie kell a hibát a kereskedő részére, a hiba okának bizonyítása miatt már a kereskedőnek fájhat a feje. 

Hozzáteszem, hogy nem túl életszerű ez a szabályozás, hiszen egy használt autó 12 hónap alatt - átlagos magyar futásteljesítmény mellett - megtehet akár 16 ezer kilométert is, de ennél jóval több sem kizárt. Így annak eldöntése és bizonyítása, hogy a jármű "rejtett" hibája már az átadáskor is megvolt, vagy később keletkezett, hát enyhén szólva sem séta a parkban. 

Mivel ez a szabályozás kiemelten szigorú a kereskedőkkel szemben, a jogalkotó megpróbált részükre kedveskedni is valamivel. Ebből lett a levelében említett szabály. 

Első olvasatra kissé fura szabályozás ez, hiszen kizárólag magánszemély vásárló és kereskedő eladó közötti adásvételre (ún. fogyasztói szerződés) értelmezhető. Ha nem fogyasztói szerződésről van szó (magánszemély-magánszemély, cég-magánszemély, cég-cég) akkor ez a korlátozás nem él.

Második nekifutásra viszont belátható, hogy életszerű a jogalkotói gondolatmenet.

• A szavatosság kötelezettjének (kereskedő) joga van a bejelentett szavatossági igény elbírásláshoz megismerni és lehetőségei szerint kijavítani a hibát. Ettől a jogától nem fosztható meg azáltal, hogy másik szervizre bízza a vevő a hiba feltárását és orvoslását.
• Emellett célszerű is oda vinni a problémás autót, mert a kereskedőknek általában van saját műhelyük / szerződött partnerük, ahol a szavatossági igényeket gyorsan, költséghatékonyan orvosolni tudják. Ez mindkét fél érdeke ilyen esetben.  
• Ráadásul a visszaélések száma is csökkenthető ezzel a szabályozással, a kamu számlák és bemondásra kifizetett összegek ideje tehát lejárt. 

Könnyen belátható, hogy ennek a szabályozási logikának pragmatikus okai vannak. Önmagában már az is hatalmas érvágás a kereskedők oldaláról, hogy az első 12 hónapban nekik kell bizonyítani mindent és akkor is foglalkozniuk kell a szavatossági igényekkel, ha az autó az adásvétel óta háromszor megkerülte az egyenlítőt. 

Ha erre még rárakódna, hogy bemondásra el kellene fogadniuk minden rejtett hibával kapcsolatos összeget és számlát, a kereskedők többsége inkább ki sem nyitna többé. Nem igényel magyarázatot, hogy milyen visszaélésekre és jogi vitákra nyitna ajtót egy ilyen helyzet a leleményesség hazájában. 

Amennyiben az igény jogos és valóban rejtett hiba okozta a galibát, a kereskedőnek kötelessége lesz a szavatossági igény orvoslása (kijavítás, kicserélés, árleszállítás, elállás) iránt intézkedni. 

Viszont ha a kereskedő tájékoztatása és bevonása nélkül, egy másik szervizben kerül sor a hiba feltárására és kijavítására, akkor

Ilyenkor a kereskedő jóindulatán múlik, hogy lesz-e valami a dologból, vagy saját zsebre ment a mutatvány. 

Ez azonban nem azt jelenti, hogy eleve esélytelen a dolog, sokkal inkább azt, hogy jelentősen romlanak a fogyasztó alkupozíciói. A konkrét ügyben azt javasolnám, hogy vegye fel személyesen a kapcsolatot a kereskedéssel (az ügyvéden keresztüli megkeresés eleve más vágányra tereli a diskurzust), és próbáljon meg mindkét fél számára előnyös megoldási javaslatot tenni részére. 

A komolyabb múltra visszatekintő, jó nevű kereskedések elsődleges célja az elégedett és visszatérő ügyfélkör kialakítása, így nem feltétlenül igaz az ügyvéd azon megállapítása, hogy semmi esélye.

Fontos tudni, hogy a számla lobogtatása 2022. januárja előtt sem volt jó kezdő lépés. A korábbi szabályozás - és a mostani is - tartalmazza ugyanis azt az alapelvet, miszerint a szavatossági lépcsőfokok (kijavítás-kicserélés-árleszállítás-elállás) egymásra épülnek és nem nyithat a fogyasztó egyből azzal, hogy kéri vissza a számlán szereplő összeget (ez árleszállításnak felel meg). Először a sorban előrébb álló másik kettőt kell megpróbálni és azok eredménytelensége esetén jöhet szóba az árleszállítás (számla lobogtatása), vagy a pénzvisszafizetés (elállás).  

A szavatossággal kapcsolatos leggyakoribb tévhitekről itt olvashattok.