Üzemanyaglopás: dráguló literek, puha büntik, lóvé meg nyista

600 forint feletti benzinár mellett nem csak a bolti szarkák  döntögetnek rekordokat, az üzemanyaglopás reneszánszra kaphat. A tolvajok lebukása szinte csak a szerencsén múlik, ráadásul lebukás esetén sem kell komoly büntetésre készülniük. 

Nem túlzás azt állítani, hogy a törvények sokszor a bűnözők Magna Chartájaként („Nagy Szabadságlevél” - a szerk.) funkcionálnak a társadalom védelmezése helyett. Modern jogállami probléma ez, ugyanis a jogkövető állampolgárokat ezeregy szabály és tilalom köti, a bűnözőknek viszont semmire sem kell tekintettel lenniük, nekik csak a garanciális szabályokat kell kimazsolázniuk, azt is elég utólag. 

Kiváló példa erre a benzinkutakon tapasztalható, évtizedes hagyományokkal bíró üzemanyaglopás helyzete. 2012-ben a jogalkotó a szabálysértési értékhatárt ötvenezer forintra emelte, így aki ennél kisebb értékű naftával távozik a kútról fizetés nélkül, az nem követ el bűncselekményt. Egy átlagos autó 50 literes tankja pedig teletölthető harmincezer forintból (még).

Ilyen szabályozás mellett hiába minden vagyonvédelmi erőfeszítés a kutak részéről, 

Pedig a töltőállomások biztonsági rendszere komoly és akár hatékony is lehetne, ahhoz viszont a rendőrség aktív közreműködésére volna szükség. A kecsegtető nyereség ezzel szemben viszont magas is lehet, akár elpöfögés, akár továbbértékesítés a cél. 

A kutakon kamerák figyelnek mindent, nem csak a járművek rendszáma, de még a kuncsaftok arca is felismerhető a felvételen. A rendszer pedig folyamatosan monitorozza, hogy melyik töltőfejen folyik éppen tankolás, ki nem fizetett még. 

Bár a szabálysértési törvény alapján erre lenne jogosultságuk ("A tulajdon elleni szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt bárki visszatarthatja."), életvédelmi- és biztonsági okokból a kútkezelők ezzel inkább nem próbálkoznak. Érthető, hiszen a munkáltató pár tízezer forintjáért egyetlen alkalmazott sem lenne hajlandó autó alá vetni magát. Így viszont a tolvajok akadálymentesen hajthatnak el fizetés nélkül, amikor épp ahhoz támad kedvük.  

A kutak éles helyzetben a 112-es segélyhívón kérhetnek segítséget a rendőrségtől, majd a feljelentés megtételét követően a kamerafelvételek átadásával segíthetik a nyomozást.

Mást nem tudnak tenni. Hogy végül előkerül-e a tolvaj, lopott volt-e az autó, vagy hamis volt-e a rendszám? Az csak a szerencsén múlik. A tapasztalat az, hogy a legtöbb ilyen szabálysértési nyomozás anélkül zárul, hogy az elkövető(k) kiléte megállapítható lenne. Természetesen a veszteséget ilyenkor a kút nyeli be, nem ritkán a kútkezelők fizetésének terhére.  

Öröm az ürömben, hogy nem mindenki tolvaj, aki fizetés nélkül távozik. Elsőre életszerűtlennek tűnhetnek ezek a magyarázatok, de a valóságban nagyon is megesik az ilyesmi.

Korábban egyik szerkesztőségi kollégánknak is sikerült bemutatnia egy ilyen attrakciót, egy sajtóút végén olyan szintű fáradtság lett rajta úrrá, hogy csak órákkal később észlelte a figyelmetlenségét: bizony fizetés nélkül távozott a kútról a tesztautóval. Amint észlelte a hibát, azonnal visszament a helyszínre és rendezte a számlát, ahol meg is nyugtatták: nem ő az első és biztosan nem is az utolsó, aki így járt. 

a figyelmetlen autós rendezi a számlát, a kút pedig eltekint a feljelentés megtételétől. Ezek azonban - sajnos - a kivételek, a legtöbb esetben sosem látják viszont a kútkezelők a delikvenst. Ilyenkor megteszik a feljelentést, aztán bíznak a legjobbakban. 

Az esetek többségében azonban hiába a várakozás, a benzintolvajok lopott autóval, hamis rendszámmal érkeznek, arcukat napszemüveggel és fejfedővel takarják. Emiatt a rendőrségi nyomozás eredménytelenül zárul, az eljárást lezárják, a kút meg így járt. 

Érdekes, hogy sem a rendőrség, sem a benzinkutak többsége nem vezet részletes statisztikát az ilyen lopásokról. Így pontosan azt sem tudni, hogy milyen gyakran és mekkora kárt okoznak a gyökerek. Lehet, hogy a magas felderítetlenség miatt kényelmesebb nem tudni a pontos számokat? - nem tudom, csak hangosan gondolkozom. 

A leghatékonyabb módszernek a sorompóval kombinált automata kutak (pl.: Auchan töltőállomások) rendszere mutatkozik az üzemanyagtolvajok elleni védekezésben, így valamivel komplikáltabb a fizetés nélküli távozás. 

Elgondolkodtató, hogy a gyorshajtások esetében nincs kibúvó az objektív felelősség rendszeréből, benzint - ötvenezer forint összeghatárig - viszont csak az nem tud lopni büntetlenül, aki eleve nem is akart. Ezzel arra szeretnék rávilágítani, hogy a karhatalom meg tudja kerülni a szabálysértési törvény garanciális rendelkezéseit, amikor a központi költségvetés az érintett. Amikor a gazdasági szereplők zsebére megy a játék, akkor úgy tűnik, hogy már nem tartja indokoltnak a jogtechnikai ugrást. 

Megkérdeztem a hét legnagyobb hazai töltőállomást a jelenséggel kapcsolatban. Érthető módon nem voltak túl közlékenyek. 

• A MOL válaszában kifejtette, miszerint vezetnek erre vonatkozó statisztikát, de konkrét számokkal - üzleti titok miatt - nem tudnak szolgálni. Annyit azért megosztottak, hogy az elmúlt években az átlagos "tartozás" mértéke csökkenő tendenciát mutat. A fizetés nélkül távozóknak van lehetősége a hatóság bevonása nélkül rendezni a tranzakciót. Azt javasolják, hogy véletlenül elkövetett fizetés nélküli távozás után érdemes azonnal visszamenni a töltőállomásra, vagy jelezni ügyfélszolgálatuknál a hibát. A MOL egyébként a gépjármű rendszáma, illetve a gépjárművezető személye alapján megpróbálja felvenni a kapcsolatot a sofőrrel. Siker esetében megvalósul a kár rendezése, máskülönben a hatósági eljárás a következő lépcső. 
• Az Auchan kútjain a benzinkúti szabálysértések elkerülése érdekében jelentős biztonságtechnikai fejlesztést hajtottak végre az elmúlt években. Rendszeresen elemzik az eseteket, képzik a pénztáros munkatársaikat, hogy ezekkel is csökkenthessék a kockázatot.
  

  Ez a módszer elég hatékony a bliccelés megelőzésére. Kép: googlemaps.com
• Az egyik diszkont kúthálózat kifejezetten közlékeny volt, cégnevének szerepeltetését azonban mellőzni kérte. Statisztikát ugyan nem vezetnek, az ilyen esetek gyakorisága töltőállomásaik elhelyezkedésétől és egyéb tényezőktől függően változik. A tolvajokat többnyire kézre keríti a rendőrség, viszont az okozott kár megtérülése ritka. A tévedésből vagy félreértésből távozó autósok többnyire visszatérnek, és amennyiben a feljelentés előtt rendezik a számlát, az ügyet lezárják.
  
  Ha viszont az utólagos fizetés is elmarad, rendőrségi eljárás lesz a dologból. Külön kiemelték, hogy - kollégáik biztonságát szem előtt tartva - a fizetés nélkül távozó autósokat nem akadályozzák az elhajtásban. Helyette a kamerafelvételek alapján, a rendőrség bevonásával törekszenek a helyzet jogi úton való rendezésére.