Kerékbilincs: átok az autósoknak, pénz a hatóságnak – mit tehetsz ellene?

A parkolás mind az autósok, mind a hatóságok számára összetett és kihívásokkal teli feladat. A szabálytalan parkolás bárkivel megeshet, és nem mindegy, milyen következményekkel jár. A jog pedig ismer egy durván hatékony, de annál értelmetlenebb eszközt: a kerékbilincset.

Kezdjük egyből egy kifakadással: Ennél nagyobb ostobaságot még nem látott a világ. Rossz helyen parkolsz, barátom, és most ott is maradsz! – gondolhatta a jogalkotó, amikor a kerékbilincs bevezetésének ötlete felmerült. A logika mely ide vezetett egyszerre idióta, zseniális és páratlanul szigorú.

• Idióta. Vannak helyek, ahol nem kívánatos a járművek jelenléte, ezért a szabályok mindent megtesznek, hogy ott senki ne is parkoljon. Erre jön valaki, és kitalálja, hogy aki mégis ott parkol, azt bilincseljék is oda akár 48 órára még akkor is, ha útban lesz és feltart másokat. 
• Zseniális. Akinél kattan a bilincs, az nem fog többé próbálkozni. Helyette fizet majd, mint a katonatiszt, aztán talán betartja a szabályokat. Nincs kibúvó, fellebbezés vagy méltányosság: csak akkor veszik le a bilincset, ha kifizeti a "váltságdíjat". Hogy ki parkolt oda, miért és mikor? Senkit nem érdekel, csak a pénz. Ha nem perkálsz, elszállítjuk, és ha nem jössz érte, eladjuk. 
• Szigorú, hiszen nincs kibúvó, a bilincset saját magának erőszakkal leszedő autós pedig konkrétan bűncselekményt követ el, ráadásul a bíró sem lesz elnéző vele szemben. Ugyan ki akarna börtönbe menni egy kerékbilincs miatt? Mondjuk van az a szint, de ott azt sem értik, hogy mi az a börtön. 
  

  Ez nem csak amiatt lesz drága, hogy összekócolja a kerékjáratot. Ilyet soha ne csináljatok!

A kerékbilincselés körüli aggályok és problémák olyan komolyak voltak, hogy a FÖRI (Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatósága) 2019-ben teljesen leállította a bilincselést Budapesten. Ehelyett inkább elszállították a szabálytalanul parkoló autókat, a hivatalos kommunikáció szerint pedig a cél az volt, hogy a forgalmi zavart kiváltó állapotot minél előbb megszüntessék, és ne "konzerválják".

Az alapvető jogok biztosa 2019 elején világosan kijelentette: a rendszer úgy rossz, ahogy van, és ezt a gyakorlatot be kellene szüntetni. Na, be is szüntették. De csak a FÖRI-nél, és csak átmenetileg. Mikor rájöttek, hogy az ombudsman állásfoglalása csak ajánlás, és nincs kötelező ereje, szépen visszatértek a bilincseléshez. 

2020 óta újra dübörög a bilincsbiznisz, és ez bizony nem a véletlen műve. A bilincs helyett kiszabott bírságok ugyanis a központi költségvetésbe folynának, míg a bilincs leszedéséért fizetett díj az önkormányzatok kasszáját gyarapítja. Most pedig, hogy az önkormányzatok nem úszkálnak Dagobert bácsiként a lóvéban, minden lehetőséget kihasználnak a bevételszerzésre. 

Az, hogy legalább négy különböző jogszabály határozza meg a feltételeit és módját, ráadásul az egyes törvények között inkább a káosz, mint az összhang uralkodik. Mondjuk úgy, hogy a jogharmonizáció még nem ért ide, az EU itt még nem vetette meg a lábát.

1. A KRESZ csak eseti intézkedésként ismeri és csak akkor engedi alkalmazni, ha van kis kiegészítő tábla a megállni-várakozni tilos tábla alatt, általános felhatalmazást nem ad rá a hatóságoknak. 
2. Egy másik jogszabály általános felhatalmazást ad a kerékbilincselésre, mindenhol, ahol várakozni lehet, beleértve a fizetős parkolóhelyeket is. Az ombudsman szerint azonban bilincselni csak akkor szabadna, ha az autós túllépte a maximális várakozási időt; jegy hiányában csak pótdíjazni lehetne. 
3. A közteresek törvénye szerint a felügyelő kerékbilincset alkalmazhat a korlátozott várakozási övezetben díjfizetés nélkül parkoló, engedély nélkül elhelyezett, vagy szabálytalanul parkoló járművekre, ha azok nem jelentenek balesetveszélyt és nem akadályozzák a forgalmat.
4. Egy negyedik jogszabály szerint a rendőrség is alkalmazhat kerékbilincset a közterületen szabálytalanul parkoló járművekre. Azonban az ORFK megkeresésemre azt válaszolta, hogy "kérdéseinek megválaszolása nem a rendőrség hatásköre." Ezt úgy értelmeztem, hogy bár joguk van hozzá, valójában nem foglalkoznak vele. 
5. A bónusz pedig: a kerületi önkormányzatok közteresei saját hatáskörben is jogosultak bilincselni, egyesek élnek is a lehetőséggel. 

Nekem kellemetlen, hogy az ombudsman sem érti, ki-kivel van. Ezek után csoda, hogy a szerkesztőségünk sem ért egyet saját magával a témában? Aligha.

Az ORFK álláspontja világos: a kerékbilincseléssel kapcsolatos kérdéseim nem tartoznak a hatáskörükbe. Bár a jogszabály szerint igen, ők nyilván tudják, mit csinálnak és mit nem.

A FÖRI válaszának szó szerinti, változtatás nélküli közlését kérte: 

„Kerékbilincs alkalmazásáról a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény rendelkezik, a tevékenység részletszabályait az 55/2009. (X.16.) IRM rendelet tartalmazza.

Kerékbilincs alkalmazására azon, a közúti közlekedési szabályokat megsértő gépjárművekkel szemben kerül sor, amelyek a közúti közlekedést nem akadályozzák, a közlekedés biztonságát, tűzoltási felvonulási út megközelítését nem veszélyeztetik.

A kerékbilincs mellékintézkedés, amely csak akkor alkalmazható, amennyiben a jármű rögzítése az előző pont alapján nem veszélyezteti a forgalom biztonságát. A FÖRI az illetékességi területén forgalmat akadályozó, szabálytalan gépjárműveket elszállítja.

A kerékbilincs alkalmazásának feltételeit a fent hivatkozott jogszabályok határozzák meg. A kerékbilincs alkalmazása előtt az intézkedő ellenőrzi, hogy a jármű üzembentartójának elérhetősége a gépjármű-nyilvántartásban regisztrálásra került-e.

Amennyiben van elérhetőség, értesítés kerül megküldésre az üzembentartó részére, akinek 15 perc áll rendelkezésre, hogy a helyszínre érjen és a jogsértést megszüntesse. Ha nincs elérhetősége, vagy 15 percen belül nem érkezik a helyszínre, kerékbilincs kerül elhelyezésre a gépjárművön. Amennyiben a kerékbilincs levételét a felhelyezést követő 48 órán belül nem kezdeményezik, a gépjármű elszállításra kerül.”

A józsefvárosi közterület-felügyelet szerint a kerékbilincs alkalmazását a közterület-felügyeletről szóló törvény és az erre vonatkozó IRM rendelet szabályozza. Ők a bilincset olyan járműveken alkalmazzák, amelyek a korlátozott várakozási övezetben díjfizetés nélkül parkolnak, vagy amelyek engedély nélkül kerültek elhelyezésre kiemelten védett, védett vagy korlátozott várakozási övezetekben, illetve a közterületen szabálytalanul parkolnak anélkül, hogy balesetveszélyt jelentenének vagy akadályoznák a forgalmat.

Válaszukban azt is leírják, hogy az IRM rendelet tételesen felsorolja, mely esetekben nem alkalmazható a kerékbilincs, valamint hozzáteszik, hogy a kerékbilincs alkalmazása mérlegelési jogkörbe tartozik, mivel a törvény az „alkalmazhat” kifejezést használja. Az intézkedés során pedig az IRM rendeletben nevesített eljárásrend kerül alkalmazásra. Válaszuk végén azt is megjegyzik, hogy a Rendőrségről szóló törvény alapján a rendőrség is alkalmazhat kerékbilincset. - haha, lehet, hogy szólni kéne a rendőröknek? 

Az óbudai közterület-felügyelet szerint a kerékbilincs alkalmazása bizonyos mértékig mérlegelési jogkörbe tartozik. A közterület-felügyelő a helyszínen dönt arról, hogy a lehetséges intézkedések közül melyiket tartja indokoltnak.

Az eljárásrend szerint a felügyelők PDA készülékkel intézkednek, képfelvételeket készítenek, és ha a járműnyilvántartóban van elérhetősége az üzembentartónak, megkísérlik az értesítést. Sikeres értesítés esetén az üzembentartónak 15 perc áll rendelkezésére, hogy a helyszínre érjen és megszüntesse a szabálytalanságot, ekkor nem kell költséget fizetnie. Ha a bilincselés megkezdését követően érkezik meg, a szabálytalanság megszüntetése mellett a költség 50%-át kell megfizetnie. Ha a kerékbilincselés lezárul, az üzembentartónak 2 órája van kérnie a rögzítés megszüntetését, és ekkor az IRM rendeletben meghatározott teljes költséget köteles megfizetni.

Nem csak a szabálytalan parkolás mellőzésével, hanem mobilszámunk központi járműnyilvántartásba való regisztrációjával is. Bő egy évtizede él a lehetőség, mégsem alkalmazzák tömegesen az autósok. Sőt, múlt héten az okmányirodában az új hobbiautóm átírásakor az ügyintéző meg sem kérdezte, hogy kívánom-e. Mármint rögzíteni a mobilszámomat. Pedig kívántam!

Érdemes tudni, hogy a bilincs leszerelési díjának befizetése nem jelenti a szabályszegés elismerését. Az eljárás későbbi szakaszában lehetőség van érdemi védekezésre. Ha az sikeres, a hatóság köteles a befizetett költséget visszatéríteni. Erről bővebben a folytatásban olvashattok majd.