Zéró tolerancia enyhítése: megint előjött, de minek?

• Megint jött egy javaslatszerűség - ezúttal is a borászok környékéről -, hogy enyhíteni kellene a zéró toleranciára vonatkozó szabályozást Magyarországon. 
• Nemzetközi szinten van enyhébb szabályozás, pedig az adatok inkább az ittas vezetés veszélyeire utalnak. 
• Bár Magyarországon hosszabb távon csökkent az ittasan okozott személysérüléses balesetek száma, még mindig sok. Igaz, ebben az esetben is arról van szó, hogy egy is nagyon sok. 
• A Pulzus Kutató tavalyi, Totalcar kérésére készített felmérése pedig egyértelmű eredményt hozott. 

Újra előkerült az ittas vezetésre vonatkozó zéró tolerancia enyhítése. A borfogyasztást ösztönözné érthető módon Varga Máté, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnökségi tagja, illetve a szakmaközi ügyekért felelős alelnöke, a Móri borvidék küldötte. A Pénzcentrumnak a napokban azt nyilatkozta, hogy egyebek mellett érdemes lenne megfontolni a zéró tolerancia eltörlését. A lap munkatársa felvetette, hogy ez meglehetősen kényes kérdés. Erre Varga Máté azt mondta: 

Igen, nem biztos, hogy a magyar társadalom érett arra, hogy a zéró toleranciát eltöröljük, de én, mint borász, mint bortermelő azt gondolom, nem feltétlenül rossz irány az, ha mondjuk egy kiránduláson az ebéd mellé elfogyaszthatok egy pohár bort és utána még autóba ülhetek. Egyébként a HNT végzett is ez ügyben társadalmi felmérést, és azt kell mondjam, hogy nem egységes a társadalmi támogatottsága az ügynek, viszont biztos, hogy valamilyen szinten a borfogyasztást ez is befolyásolja. Míg Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban természetes az, hogy a hétvégi ebédnél, vacsoránál a családi asztalra felkerül egy palack bor, ez nálunk sajnos eléggé ritka. Azt, hogy a bor ismét a családi kultúránk része legyen, a borászatoknak, a szakmai szervezeteknek, mint amilyen a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa kőkemény munkával újra fel kell építenie.

Az ötlet nem újdonság. Bock József és Varga Zoltán borászok a Vinport.hu szakportál tavalyi beszámolója szerint azt javasolták, hogy legyen lazább a meglátásuk szerint túlságosan is szigorú jogi szabályozás, amely zéró toleranciát alkalmaz az ittas vezetőkkel szemben.  

Óberling József ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetője, a tűréshatár hiányára – azaz a zéró toleranciára – vonatkozó felvetésekre elmondta, hogy az önmérséklet vagy a hibahatár lehetőségének eszközei abban a formában léteznek, hogy 0,5 g/l érték alatt nem vonnak senkit büntetőeljárás alá. Nyilván ez megvalósulásában nem azonos a fejlett országok gyakorlataival, ám ha ott a megengedett szint alatti értékkel balesetbe keveredünk, akkor igen komoly elmarasztalásban lesz részünk. Az éremnek tehát itt is két oldala van, a magyar gyakorlat a megelőzésre fekteti a hangsúlyt.

Tavaly nyáron a 24.hu a saját értesülése alapján arról írt, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium foglalkozott a zéró tolerancia felülvizsgálatával. A szaktárca a lap kérdésre közölte: "A közlekedési tárca a hazai közlekedési kultúra, a közlekedési szabálykövetés növelését fontosnak tartja, ennek jegyében megkezdődött a közlekedési magatartást befolyásoló szabályok általános vizsgálata. A nemzetközi gyakorlat és szabályozás megismerése érdekében készülő felmérés érinti – a többi között – az ittas vezetéssel kapcsolatos szabályozási gyakorlatok összegyűjtését is."

Az alkoholfogyasztás teljes tilalmának esetleges lazítását ugyanakkor a Belügyminisztérium határozottan ellenzi. A lapnak akkor több forrás is megerősítette, hogy a kabineten belül a zéró tolerancia enyhítésének legnagyobb ellenzője a belügyminiszter.

 Azóta az új KRESZ-ről szóló egyeztetéseken - amelyek egy részére a sajtót, így a Totalcart is meghívták - tudomásunk szerint nem merült fel a zéró tolerancia lazítása. 

Mi a helyzet uniós szinten?

Az Európai Bizottság idén készült tanulmánya igyekszik bemutatni az ittas vezetés helyzetét Európában. A statisztikai adatok szerint a sofőr 0,5 g/l-es véralkohol-koncentrációjánál (ez a reflexek gyengülésének, az egy-két büntető kihagyásának szintje) 1,4-szer nagyobb a baleset veszélye ahhoz képest, mintha teljesen józan lett volna vezető. Látszólag nem sokkal nagyobb ennél az 1,0 g/l véralkohol-koncentráció (ez az alaptalan önbizalom szintje), ám a baleseti veszély ez esetben már ötször nagyobb. Az 1,5 g/l-es koncentrációnál 20-szoros a baleset kockázata a sofőr józan állapotához képest. A drogok esetén az illegálisan beszerezhetők okozzák a legnagyobb, legalább ötszörös balesetveszélyt. (A gramm/literes mértékegység nem feleltethető meg egy az egyben az ezrelékes mutatónak, de leegyszerűsítve lényegében azonos adatokról van szó az orvoslexikon.hu szerint.)  

Sok kicsi sokra megy az ittas vezetésben is

Az Európai Bizottság sok forrást használó tanulmánya szerint minden kilométernek, amit az európai polgárok levezetnek a kontinens útjain, 1,5-2,0 százalékát az országukban érvényes szabályokat megsértő alkoholos befolyásoltság alatt teszik. A halálos közlekedési balesetek 25 százalékában van szerepe az alkoholfogyasztásnak. A jó hír az, hogy az ilyen ütközések száma gyorsabban csökken, mint a más okokra visszavezethető baleseteké. A drogos állapotban okozott balesetek gyakorisága szerencsére nem nagyon mérhető.

Egy, az EU országaiban véletlenszerűen végzett vizsgálatban a menet közben megállított autók vezetőinek 0,3-2,7 százaléka ivott alkoholt, mielőtt a volán mögé ült, míg drogot 6-11 százalékuk fogyasztott. Ami az uniós tagországokat illeti ez a szúrópróbaszerű, útszéli megállításos módszer azt mutatta, hogy Belgium, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország Lettország, Litvánia, Luxembourg és Portugália autósainak 97 százaléka a megengedett alkoholszint alatt ül autóba. A legjobban a lengyelek (99,7 százalék) és a portugálok (99,2 százalék) teljesítettek. Éjszaka ezekben az országokban a sofőrök nagyobb aránya lépte át a megengedett limitet. A legrosszabbak ebből a szempontból a hét végén éjszaka vezető autósok voltak. A magas arányok ugyan jól mutatnak a statisztikában, ám azt jelentik, hogy több millió autós kilométer-milliárdokat vezet úgy, hogy nem színjózan. A drogos vezetés esetén 5-10 százalék a szabályszegők aránya Svájccal az élen.

Az európai országok szabályozása fittyet hány a veszélyekre

A legtöbb európai országban a maximum 0,5 g/l-es véralkohol-koncentrációval (a reflexek romlása) még lehet autót vezetni. Litvániában 0,4 g/l, Lengyelországban, Norvégiában és Svédországban 0,2 g/l a limit. Jó kérdés, hogy ezt milyen italfogyasztással lehet betartani. Magyarországhoz hasonlóan Csehországban, Romániában és Szlovákiában zéró tolerancia van érvényben az uniós összefoglaló szerint. 

Az EU 22 országában alacsonyabb (nulla vagy 0,2 g/l) a korlát a friss jogosítvánnyal rendelkezők, 19 államban a hivatásos autóvezetők esetén. Az ittas vezetéssel kapcsolatos törvények meghatározzák, hogyan kell bizonyítani a megengedett szint vagy a józanság átlépését. Az EU vezetési engedélyek megadásával kapcsolatos direktívája meghatározza a jogsi elvételének szabályait azok esetén, akik rendszeresen lebuknak ittas vezetéssel vagy a vezetést kizáró orvosságot (drogot) szednek. Emellett javasolják a friss vezetők esetén a zéró tolerancia bevezetését. Az Európai Parlament két szabályváltoztatásról tárgyal. Az egyik szerint a súlyos szabálysértőket, a gyorshajtókat és az ittas vezetőket egységesen el kellene tiltani az autóvezetéstől. A másik szerint ha egy sofőrtől az egyik tagállamban valamilyen ok miatt elveszik a jogosítványát, annak az összes uniós tagországban érvényesnek kellene lennie. Más szóval Európára szólóan kiszelektálnák az illetőt az autóvezetők közül.

Az elmúlt évek számtalan vizsgálatának, felmérésének és tesztjének van egy sajnálatos közös tapasztalata. E szerint az állami szabályozás szigorítása, beleértve ebbe a közlekedési szabályok megsértésének kriminalizálását is, nem sok hatása van a túlzott alkoholfogyasztásra visszavezethető balesetek számára, beleértve ebbe a halálos eseteket is.

A zéró tolerancia ellenére azért meglehetősen sok balesetben játszik szerepet az alkohol Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal hosszú távú adatai szerint 2003 és 2008 között évente átlagosan

• 2652 ittas vezető által okozott személysérüléses baleset történt. 
• A szigorítást követően 2009 és 2014 között 1794-re csökkent ez a szám. 
• 2015 és 2020 között 1462 volt az éves átlag. 
• 2021 és 2023 között pedig évente 1276 esetről szól a statisztika. 

 Mi a helyzet a gyakorlatban? 

Még 2018-ban a Groupama Tanpályán készítettünk a "Részegen vezettünk, hogy neked ne kelljen" című videót. Papírformának megfelelő végeredmény született a bátorságról és a rendkívüli mértékben leromló reakcióidőről. Érdemes megnézni a teljes videót az elejétől a végéig. 

Az Egyesült Államokban, ahol mindent kikutatnak és letesztelnek, is végeztek egy kísérletet, igaz, nem tanpályán és teljesen más forgatókönyvvel, de az eredmény itt is érdekesen alakult. 

Egy profi kosárlabdás volt a főszereplő, aki osztotta a játékosok körében elterjedt „alapszabályt”, miszerint némi alkoholfogyasztás a meccs előtt javítja a kosarasok teljesítményét. Az illető józanon 20-ból 20 büntetőt dobott be. A legminimálisabb szeszes ital elfogyasztása után már egyet-kettőt kihagyott. A folytatásban egyre rosszabb lett a helyzet, míg végül azt kérte, hogy még véletlenül se jelenjen meg a neve a kísérletről szóló videóban, mert borzasztó ciki lenne. Ahogy azt az orvosok milliószor elmondták, az autóvezetésre ugyanez a szabály vonatkozik azzal a különbséggel, hogy a hibázás nem kihagyott büntetők formájában jelentkezik. 

Ugrik a casco is

Az ittas vezetésnek a nyilvánvaló baleseti kockázata mellett van egy másik aspektusa. Ha nem történik személysérüléses baleset, hanem kisebb koccanás, akkor jelentős kiadással számolhat az érintett sofőr. Hiába van ugyanis kötelező és/vagy casco az adott autón, a biztosítók jó eséllyel nem fogják kifizetni a kárt. 

Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének szóvivője a Közlekedésbiztonság szakpolrtálnak az év elején azt mondta: 

Az ittasan balesetet okozóknak nem fizet. Sem a kötelező felelősségbiztosítás, sem a casco. Ez a kitétel általában szerepel is a biztosítási feltételek között. Ahogy lopáskár esetén akkor sem fizet a casco, ha kiderül, hogy a sofőr az autóban hagyta a kulcsot, nyitva hagyta az autóját és így tovább.

Mit szeretnének a magyarok? 

Kérdés persze az is, hogy milyen véleményen vannak a magyarok, legyen szó gyalogosról, autósról és másokról.

A Totalcar megbízásából a Pulzus Kutató a múlt év végén készített egy reprezentatív felmérést, amelyben az volt a kérdés, mennyire szeretné a lakosság, hogy a döntéshozók enyhítsék a zéró toleranciás szabályozást. 

A fentiek alapján nem túl meglepő a válasz: