Jön-e újabb traffipaxözön? Lesz átlagsebesség-mérés? Rendhagyó traffipax-előrejelzés.

A gyorshajtás elleni küzdelem eggyel előrébb lépett azzal, hogy november elején Budapesten összesen 26 új traffipaxot helyeztek üzembe pár napja, a radarok összesen 47 sávot néznek. Négy nap alatt pedig tízezer autós kaptak el. 

A mostani traffipaxtelepítésekről a korábbi balesetek mellett azt követően született döntés, hogy tavaly február 19-én egy ittas olasz autós halálra gázolt egy villamosra várakozó fiatal nőt a budapesti Harminckettesek tere és a József körút találkozásánál.  Továbbá az múlt nyári Árpád hídi tragédia is indokolttá tette az újabb radarok telepítését. 

Sokkal több lehet belőlük - majd egyszer

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tavaly nyáron azt mondta, hogy „az elmúlt tíz évben csaknem 500-an haltak meg Budapest útjain. A fővárosban a közúti közlekedés veszélyesebb, mint a hasonló méretű nagyvárosokban: arányaiban ötször annyian halnak meg a közlekedésben, mint Bécsben”. A főváros vezetése pedig arra törekszik, hogy csökkentse a balesetek számát, ez a cél pedig a közlekedésbiztonsági stratégiában is szerepel. Konkrétan azt kellene elérni, hogy 2030-ig 50 százalékkal, 2050-re pedig nullára csökkenjen a közúti közlekedés halálos áldozatainak száma a fővárosban.

A célkitűzés eléréséhez a következőkre lenne szükség a főváros szerint:

• a budapesti út- és utcahálózaton mindenhol a funkcióhoz igazodó sebességhatárokat állapítsanak meg, azaz csökkenjenek a sebességhatárok a belvárosban, és duplájára nőjön a 30-as zónával vagy a lakó-pihenő övezetekkel védett lakóterületek mérete;
• megvalósuljon a gyalogátkelő-megújítási program;
• a megosztott rollerek a fővárosban csak egységes, digitális sebességkorlátozással közlekedhessenek (legfeljebb 25 kilométer per órás sebességgel);
• a jelentős holttérrel rendelkező nagy méretű járműveket, a fővárosi tulajdonban lévő buszokat és teherautókat a legmodernebb biztonsági felszerelésekkel lássák el; 
• oktatási és szemléletformáló programok induljanak felnőtteknek és gyermekeknek;

• valamint 300 eszközből álló, éjjel–nappal működő sebességmérő hálózat épüljön ki Budapest-szerte. 

A 300 radarból 200 úgynevezett edukatív radar lenne, amelyek mérnek, de nem büntetnek. A stratégia további 100 fixen telepített sebességmérő telepítését irányozta elő, emellett a radarhálózat kiépítése mellett az átlagsebesség-mérés bevezetése is szerepel a célok között.

Bár a stratégia többéves, több évtizedes célokat tűzött ki a halálos budapesti balesetek csökkentésére, megszüntetésére, a traffipaxhálózat bővítéséhez nem rendeltek konkrét dátumokat. Éppen ezért megkérdeztük a Főpolgármesteri Hivatalt, hogy a mostani 26 radar elindítása után mikor és hol lesznek újabb traffipaxok Budapesten. Valamint azt is, hogy az átlagsebesség-mérés bevezetése ügye hol tart.  

A válaszból kiderült, hogy a sebességmérő kamerák telepítése, kezelése nem önkormányzati feladat, a Fővárosi Önkormányzat legutóbb mégis magára vállalta, hogy a Fővárosi Rendészeti Igazgatóság közreműködésével 26 budapesti helyszínen kamerákat telepítsen és folyamatosan karbantartson, még úgyis, hogy a bírságok nem a főváros kasszájába, hanem a központi költségvetésbe folynak majd be.

A Főpolgármesteri Hivatal közölte továbbá: „Ahogy azt az elfogadott Közlekedésbiztonsági Stratégiában is rögzítettük, a Főváros szükségesnek tartja, hogy további sebességmérők és edukációs (tehát nem büntető) sebességmérők is kerüljenek kihelyezésre, ezért az ORFK-val és BRFK-val közösen - a folyamatos egyeztetéseken túl – fél év múlva áttekintjük az eddigi tapasztalatokat és közösen meghatározzuk, hogy a technikai feltétek megléte mellett, hol van szükség további kamerák telepítésére.”

Bár az átlagsebesség-mérés kiépítésére nem minden útszakaszon van mód, pláne nem városi utakon. Ezzel együtt az erre vonatkozó kérdésünkben felvetettük, hogy például az Árpád hídon megoldható-e. 

Erre reagálva a hivatal közölte: Városi környezetben az átlagsebességmérés csak korlátosan kivitelezhető, mivel jelentősebb távolságra a közúti hálózat szerkezete miatt nem alkalmazható, továbbá ismereteink szerint a VÉDA továbbfejlesztése nélkül az átlagsebesség-mérés jelenleg technológiai okokból sem vezethető be. Ettől függetlenül a Fővárosi Önkormányzat annak bevezetése mellett változatlanul elkötelezett, azonban arra csak középtávon tud sor kerülni.

"

Ez tehát a budapesti helyzet nagy vonalakban. Összességében a mostani traffipaxözönnel egyelőre elfogyott a lendület, majd a tapasztalatok alapján döntenek a továbbiakról, amihez persze pénz is kell. 

Arról, hogy lesznek-e az ország más részein traffipaxok és bárhol felmerül-e az átlagsebesség-mérés bevezetése, megkérdeztük a rendőrséget felügyelő Belügyminisztériumot. Emellett a Építési és Közlekedési Minisztériumot is, hogy az új KRESZ kidolgozásának keretében az átlagsebesség-méréssel is foglalkoznak-e. 

A belügyi tárca közölte: 

A rendőrség új sebességmérő eszközök beszerzését és telepítését nem tervezi. 

Az átlagsebesség-mérés esetleges élesítéséről a közlekedési tárcához irányított minket a Belügyminisztérium. Az ÉKM pedig azt mondta, hogy a szakfeladatokat ellátó KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Kft. (KTI) széleskörű szakmai, tudományos és társadalmi egyeztetés keretében dolgozik az új KRESZ megalkotásán. A munka során az egyik legfontosabb szempont, hogy az új KRESZ biztonságos feltételeket teremtsen valamennyi közlekedő számára, és fokozza a közlekedők szabálykövetését. A sebességhatárok ellenőrzése azonban kívül esik a KRESZ szabályrendszerén.

Mi lesz? Mi nem lesz? 

Leegyszerűsítve tehát a következőt lehet látni per pillanat. A közeljövőben, pár hónapos időtávon nem lesz újabb traffipaxcunami sem Budapesten, sem az ország többi részén.

Az átlagsebesség-mérés (section control) pedig szintén nincs napirenden, hiába vannak nemzetközi példák arra, hogy az arra alkalmas utakon jelentősen javítja a baleseti statisztikát. Ez ugyanis megoldást jelentene arra, ha valaki tartósan túllépi a sebességet. Most ugyanis a fix traffipaxokat sokan ismerik, az útvonaltervezők - például a Waze - is figyelmeztet azokra. Az autósok amikor odaérnek lefékeznek, tehát az adott ponton tudják csak visszafogni a gyorshajtókat. Persze emellett mozgó autókból is mérnek rendszeresen, de az átlagsebesség-mérés lényegében nonstop lehetőséget jelenthetne.  Ráadásul végtelenül egyszerű elven alapul:  kettő vagy több, egymástól ismert távolságra elhelyezkedő ellenőrzési keresztmetszetben rögzíti a jármű elhaladásának idejét, és az egyes érzékelések között eltelt idő alapján számolja ki a távolság ismeretében az átlagsebességet. 

Több nemzetközi - ausztriai, hollandiai - példa is bizonyítja az átlagsebesség-mérés balesetek visszaszorításában játszott kedvező szerepét. Dr. Sándor Zsolt okleveles közlekedésmérnök a Közlekedéstudományi Szemlében 2020-ban azt írta:

"Nemzetközi eredmények alapján kijelenthető, hogy az átlagsebesség-mérést megvalósító sebesség-ellenőrző rendszerek segítségével jelentősen csökkenthető a gyorshajtók aránya. [...] "A nemzetközi gyakorlatok azt mutatják, hogy az ellenőrzési rendszer bevezetését követően a teljes forgalom kevesebb, mint 1 százaléka lépi át a maximális sebességet. A közvetlen bírságbevételek alakulása függ a tűréshatártól és az egyes gyorshajtási tartományokhoz tartozó díjtételektől. Lényeges, hogy az ilyen ellenőrző rendszereknek az elsődleges céljuk nem a bírságbevételek növelése, hanem a közlekedésbiztonság javítása."

Ami még fontos

A Totalcar megbízásából a Pulzus Kutató által készített felmérés eredményét pedig csak így idetesszük. Kommentálni lényegében felesleges.