A gazdasági totálkár nem egyenlő az anyagi csőddel, a biztosító végül sokkal többet fizetett, mint szeretett volna
A kárügyintézés mindenkinek csak nyűg, senki sem szeret foglalkozni vele. Olvasónknak viszont nem volt választása, kénytelen volt beleállni a vitába. Mint később kiderült, ez volt a helyes döntés.
Olvasónk tavaly ősszel egy rosszul sikerült sávváltás miatt balesetet szenvedett az autópályán, a vétkes sofőr szalagkorlátnak tolta a családi Nissant, ami rendesen összetört a nagy tempó miatt. A tíz éves elektromos autót 4 millió forintért vásárolták 2024 elején.
Mivel második autó nem volt a családban, a baleset másnapjától bérautót vettek igénybe, az gondolták, hogy az ügyintézés pár napjára elég lesz az is. A Leaf kárügyintézése a valóságban napok helyett hónapokat vett igénybe. Olvasónk nem aggódott, a bérautó költségeit megtéríti majd a károkozó biztosítása, a Nissan pedig lehet, hogy helyreállítható lesz, mi másért kotlana az ügyön ennyit a biztosító?
A biztosító azonban nem a javítás mechanikai megoldásain gondolkozott hónapokig, csak a számokat reszelgette. Úgy tűnik, hogy nem tudták eldönteni, mi legyen az autóval, inkább olvasónk vállára helyezték a döntés terhét. Felvázolták számára a teljes palettát.
- Megcsináltathatja számla nélkül, ebben az esetben 1,1 milliót fizetnek, előre.
- Elviheti egy szerződött autójavító partnerhez, vagy akár egy független szervizhez, ahol számla ellenében megcsináltathatja az autót. Ebben ez esetben 1,8 millió a javítás felső határa.
- Gazdasági totálkárosnak nyilvánítják az autót, a roncsot megtarthatja, de be kell érnie 2 millió forinttal. A biztosítói kalkuláció szerint az autó maradványértéke (roncsérték) 700 ezer forint, vagyis a teljes kárt 2,7 millióban állapította meg a biztosítótársaság.
A matek akkor borul igazán, amikor kár történik.
Ennek a "svédasztalos" választéknak olvasónk viszont egyáltalán nem örült
Nem csak azért, mert rá nehezedik a döntés felelőssége, sokkal inkább amiatt, hogy egy éve 4 millió forintot adott az összetört Nissan-ért. Az 1,3 milliós különbözet egy sokat futott, 2004-es Prius piaci értékével vetekszik.
Válaszlevelében leszögezte, miszerint a "totálkárra vétel" felé hajlik, de a Leaf piaci értéke jelentősen magasabban állt a baleset bekövetkezésekor, amelyre teljes egészében igényt tart. Vagy 4 millió, vagy semmi, így szólt olvasónk egyezségi ajánlata. Ő lepődött meg a legjobban, mikor megérkezett a biztosító válaszlevele. Hajlandónak mutatkoztak emelni a kártérítés összegét további 500 ezer forinttal, 3,2 millióra emelve a kárértéket. Ennél többet azonban tájékoztatásuk szerint nem áll módjukban fizetni, az autó hivatalos EUROTAX értéke miatt.
EUROTAX vagy piaci érték?
A használt autók piacán szép számmal akadnak olyan járművek, amelyek valós piaci értéke markánsan el tud válni az EUROTAX által kalkulálttól. Tipikus példája ennek az úgynevezett bácsiautó.
Ezek az új koruktól egy gazdás, garázsban tartott, extrém alacsony futásteljesítményű, gyárias állapotú járművek a kínálat legtetején találhatóak, az EUROTAX értéknél általában magasabb irányáron. Érdemes ilyen autót venni, a megőrzött állapotnak nincs alternatívája. A magasabb vételár pedig kompenzálódik az értékesítés során, magasabb eladási ár formájában.
A pénzügyi egyensúly akkor borul meg jelentősen, ha az autó összetörik. A biztosítók (lízingcégek, kereskedések stb.) által használt EUROTAX adatbázis ugyanis csak korlátozott mértékben tudja figyelembe venni az átlagosnál jobb műszaki és esztétikai állapotot. Emiatt pedig a használt járművek piacán egy azonos állapotú autó beszerzése többnyire nem jön ki abból, amit a biztosító az EUROTAX alapján kárösszegként kalkulál.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy miért nem ezzel az emelt összeggel nyitott a biztosító?
Azért, mert profitorientált vállalkozásként abban érdekeltek, hogy az ügyfelek számára még elfogadható, mindeközben a lehető legalacsonyabb összegű kártérítést kelljen kifizetniük. Amennyiben az autós elfogadja az első ajánlatot, nyert ügyük van. Aki pedig inkább reklamál egyezség helyett, annak meg tudják emelni a kifizetésre javasolt összeget, ahogyan olvasónk esetében is tették.
Amennyiben az emelt összeggel sem ért egyet és tovább alkudozna-vitatkozna az autós, arra is van lehetőség. Ilyenkor várható, hogy komolyabb fegyverek bevetésére lesz szükség (ügyvédi felszólítás, békéltető testület, fizetési meghagyás, bírósági per, igazságügyi szakértői szakvélemény) és a költségeket is előlegezni kell.
Utóbbi tények a legtöbb autóst elriasztják a további egyezkedéstől,
ezzel pedig a biztosítók is tisztában vannak, ennek tudatában "sáfárkodnak" a megajánlott kártérítési összegekkel. Álláspontjuk szerint az EUROTAX érték az irányadó, ahhoz pedig semmi közük, hogy az olvasó lényegesen többet fizetett az autóért a megvásárlásakor.
A legfontosabb kérdés ilyen esetekben az autó tényleges kárkori értékének tisztázása és igazolása. Ehhez az autósnak is be kell szereznie egy hivatalos EUROTAX kalkulációt és a piaci érték igazolására is fel kell készülnie. A tapasztalat azt mutatja, hogy elég nagy pufferrel dolgoznak a KGFB biztosítók a kárügyintézések során.
Károsult autósként arra is érdemes figyelni, hogy ne toljuk túl a biciklit, a fokozatosság elve mentén haladjunk. Nem szerencsés egyből hatósági beavatkozást (békéltető testület, fizetési meghagyás, bíróság) kezdeményezni, ha nem értünk egyet a biztosító által első körben ajánlott összeggel.
Érdemes először közvetlen levelezéssel indítani, majd szükség esetén ügyvédi segítséget igénybe venni a jogi tartalmú levélváltásokhoz. Ezek eredménytelensége esetén bátran fordulhatnak az autósok a hivatalos jogvitarendezési fórumokhoz, a költségek megelőlegezésének terhével azonban számolni kell már a legelején.
Figyelem, csak akkor írj, ha elfogadod, hogy a történeted feldolgozhatjuk.
