Rén koma és a bajor bikák

– Wie denkst du, Uli? – kérdi egyik szaki a másikat, és lassan rájönnek, hogy a hátsó multilink felfüggesztésből a Z elülső szárát lejjebb kéne hebrákolni, az ESP, bocsánat, DTC később kezdjen az ívkülső első kerék fékezgetéséhez, és az a zavaros hogyishíjják, az osztómű meg... legyen alumíniumból.

Mindezt meg is reszelik, és uramfia, másnap már sportosabban is fordul a Bimmer a Kakel-tó méteres jegén. Na, ezt történetesen bebuktam. Sehol egy fia mérnök, csak néhány BMW-instruktőr, meg a három lapp a tó jegén, rénszarvas szánnal viszik egy kört azokat, akik belefáradtak a csapatásba. Meg egy svéd csaj, aki nem látszik ki a bundás cuccokból, és kutyaszános utaztatást végez.

A lappok 30–35 ezren vannak, és a magyar himnusz depressziós felhangjait akkor érzem különösen túlzónak, ha ilyen kis népek történelméről olvasok. A lappok sose voltak államalkotó nemzet, hiszen arra bóklásztak, amerre a rének, úgy meg nem nagyon lehet nyilvántartani, adót szedni. A skandináv országok az 1800-as évek második felében lassan meghúzták egymás között a határokat, és szétszakadt az amúgy is laza felépítésű nemzettest, még az oroszoknak is jutott vagy kétezer lapp.

Mindez erőszakos térítéssel járt együtt, a fabálványok lerombolásával, az ősi dalok, a jojkák betiltásával, a varázsdobok eltüzelésével, és persze a lappok lenézésével. Az önéletrajzi ihletésű lapp novellák olyasmikről szólnak, hogy „és akkor a falusi iskolában a svéd gyerekek szülei tubákot fújtak a szemembe, és lapp ördögnek csúfoltak”. A lappoknak azóta azért jobb az életük, de a művelt lappok mindig kiborulnak, ha arra gondolnak, hogy népük nagy része folklórcsodabogárként szórakoztatja a turistákat.

A rénszarvasok gondozói tényleges lappok, érdemes lett volna lefotózni, milyen arcot vágtak, amikor megjegyeztem, hogy így hangzásra hasonlít a nyelvük a finnre. Nem örültek, így azzal próbáltam vigasztalni őket, hogy mi is finn nyelvrokonok vagyunk. Nyilván úgy vélik, hogy az meg a mi bajunk.

Viszont arra büszke vagyok, hogy minket kérdeztek meg, beülhetnek-e egy autós csapatásra, pedig a többiek nem is finnezték le őket. Miközben Benji szépeket driftelt, kifaggattam az idősebb pásztort olyan kardinális kérdésekről, hogy pl. sok-e nyaranta a szúnyog (rettenetesen), és hogy mit tesznek ellenük. Ő konkrétan felhajtja a rén komákat a hegyekbe, ott fúj a szél, ami rossz a szúnyognak, mert elviszi.

„És itt lakik, Arjeplogban?” – próbáltam elmélyíteni barátságunkat, közben Benji, aki Nyomi barátjával fiatal korában töbször is megkörzőzte a Clark Ádám teret, ezt a mutatványt a tó jegén is látványos dinamikával ismételte meg. „Nem, húsz kilométerre, Jokkmokkban.” „Benji, hallod, Jokkmokk!” Bizony, ez a helynév ismerős volt egy novellából. Arról szólt, hogy a lappok kis híján megölik a jokkmokki plébánost. Mondom is ezt új barátomnak, de vagy nem olvasta, vagy kicsit kényes téma.

A magyar nyelven hozzférhető lapp szépirodalomban épp az a jó, hogy az írók többsége első generációs írástudó. Nem cifrázzák a sztorit, csak leírják, ami velük vagy a családjukkal megesett, és ez az időnként kicsit keserű jegyzőkönyvstílus nagyon erős tud lenni. Állítólag Kosztolányi Dezső rajongott a lapp irodalomért.

Megvizsgáltam továbbá a fiatalabbik lapp srác kését, mert a lapp kések legendásak, de a szögletes, finnugoros díszítésű rénbőr-agancs tokon kívül nem tűntek túl extrának. Bár a csávó övéről három is lógott. Az egyik a nem sajnálom, hulladék penge, a másik az enyhén rongált hegyű, de bizonyos műveletekre még alkalmas, a harmadik a beretva. Nyilván azzal vágja be a hüvelykujját, ha a lapp ősvallás szellemében fabálványt farag fenyőből, és vérrel szenteli meg.

Hát, nagyjából ennyit tudtam meg a lapp életmódról, azon kívül, hogy a kanadai szakíróra száz euró körüli összegért sóztak egy nem túl új állapotú rénszarvasbőrt (amiből az avidsjauri reptéren nagyon szépeket is lehetett kapni). Lapp rokonaink pedig megtudták, hogy a magyarok sík hülyék, fél óráig képesek vakargatni a rénszarvas lapockáját, valamint Benji közveszélyes drifter.

A gyári autótesztelés, finomhangolás konkrét bemutatása tehát elmaradt, bár a BMW errefelé már vagy harminc éve tesztelget. És most már természetesen a Minik és a Rollsok is itt kapják meg a hideg égövi kiképzést. Túl az örömön, hogy órákig csúszkálhatunk erős, összkerekes autókkal jégen, sajnos sok szakmait nem tudok mondani.

Az xDrive képes arra, hogy a két jobb vagy bal oldali kerékkel tükörjégen, 20 százalékos emelkedőn is elinduljon. Az elektronika HDC üzemmódban hasonlóan meredek tükörjégen hozza le az autót úgy, hogy csak kormányozni kell, kézi váltóst üresben.

Elég jól elrajtolhatunk akkor is, ha a két első vagy a két hátsó kerekünk jégen áll, és mert a DTC és az xDrive komplett rendszerként ICM-et alkot, amiben blablabla blablabla; magyarul marha jókat csapathatunk a jégen, de fogalmunk sincs, mit tud egy összkerekes BMW egy Mercedes 4Matikhoz, Subaruhoz, Mitsubishihez képest.

Önmagában mindenesetre nem rossz. Egy összkerekes BMW-vel elvileg jobban, sportosabban lehet csapatni, mint egy Audi Quattróval, mert az osztómű alapban többet küld a hátsó kerekekre, 40:60, ez az állapot Audiban csak szélsőségesebb körülmények között áll elő. Ugyanakkor lehet, hogy versenypályán az unalmas a gyorsabb, ráadásul unatkoztam én már Audi RS4-ben , ami alapjában rengette meg Subaru-monoteizmusonat.

Összehozhatnánk persze egyszer valami nagy összehasonlító tesztet, de persze képtelenség, hogy azonos teljesítményű, tömegű és váltójú tesztautókat szerezzünk. Úgyhogy tán sose fogjuk megtudni, ki a fasza gyerek a prémium 4x4 piacon. Egyébként meg hiába küld az xDrive alapban 60 százalék nyomatékot hátra, az általunk tesztelt X3-as, 5-ös és 3-as egyaránt képes volt nyomasztóan alulkormányozottnak tűnni: hiába tapostuk ki a belét, orral sodródott kifelé a lapp kávésátor irányába.

Persze az is lehet, hogy messze ez a legsportosabb és legbiztonságosabb, de akkor kéne mellé valami Merci meg Audi összehasonlítási alapnak. Így csak azt mondhatom, hogy remekül éreztük magunkat, jó volt a kaja, a lappföldi klíma csoda, a lappok a föld sója, nagyot állatkodtunk a jégen, és fogalmam sincs, jobb-e az xDrive, mint bármi más.