A MOM Park előtt ezüstszürke Lancia Thesis áll, az autó mellett jókora tábla szegezi a járókelőknek a kérdést: megéri-e ez a szép és drága autó az árát? Új műfaj született Magyarországon: a luxusautós tüntetés.
Minden nap kétszer vágok át a BAH csomóponton, hiszen az M1-M7 felől érkezem reggelente a Váci út mellett fekvő szerkesztőségbe, majd este ugyanitt gurulok át hazafelé. Az Alkotás utca végén (vagy elején, nézőpont kérdése) mostantól a MOM Park előtt minden nap kétszer átintegetek majd Csiki Péternek, esetleg valamelyik családtagjának. Csiki úr a Fiat Magyarország központjának is helyt adó épület előtt tüntet igazáért.
Lelkes családtagok és barátok segítségével jókora tábla is került az autó mellé. A törvény nem rendelkezik a demonstrációs eszköz méreteiről, Csiki úrék családi kupaktanácsa két négyzetméteres, kétoldalas felületről határozott. A vasanyag és a tábla festésének költsége harmincezer forintra rúgott, a család mintegy nyolcezer forint értékben száz ív öntapadós letraszettet, betűkészletet vásárolt. A profi vasipari műhelyben készült szerkezet a kézzel ragasztgatott felületű transzparenssel impozáns darab.
A táblakészítés végső fázisa izgalmas családi programmá alakult, az egész család ragasztgatta a betűket. Csiki úr családjában anyai ágon genetikai adottság a dekoratőri véna, az önérzetes autótulajdonos exfelesége divatcikk-kereskedést üzemeltet, 17 éves lánya divattervezőnek tanul. Az összeszerelés fizikai részében jól jött Csiki úr húszesztendős fiának segítsége is.
A büszke állampolgár ezek után
trélert hívatott, a mozgásképtelen autót és a táblát nyolcadikán
reggel a MOM Park elé szállíttatta. Hétfő reggel két szomorú rendőr
is kiszállt a helyszínre, hogy vigyázzon a magányos tüntetőre. Csiki úr
persze nem akart nekik rosszat, így lemondott a rendőri védelemről, a
járőrök konzultáltak felettesükkel, majd hálálkodva távoztak.
Különben a rendőrség és Csiki úr viszonya felhőtlen, időnként arra gurul egy-egy járőrautó és a rendőrök megkérdik, minden rendben van-e. A járókelők drukkolnak neki, eddig csak egy hölgy reklamált nála, hogy miért fogja a parkolóhelyet, most hova álljon ő az autójával, amíg bemegy fitneszedzésre. Amíg beszélgettünk, többen is odajöttek és sok sikert kívántak. Ilyen közönség mellett öröm a tüntetés!
Az ügy nem egyszerű, ami vicces benne, hogy jórészt maga a Fiat tette bonyolulttá. Idén áprilisban Csiki Péter, gyakorló családapa és vállalkozó a mobilén kinézte magának legújabb szerelmét, egy ezüstszürke Lancia Thesis 2,4 JTD 20V-t, az olasz autógyártás és a Fiat konszern egyik büszkeségét.
A használt Thesis még regadóval is jóval olcsóbb Németországban, mint itthon, Csiki úr egy tréler kíséretében kiutazott hát Ambergbe és 20 000 euróért megvette a szervizkönyves, garanciális, ötvenezret sem futott, oldalán enyhén sérült autót. Még a pecsétes papír sem volt neki elég, hanem kintről felhívta a Fiat Magyarországot, aki az alvázszám alapján elmondta, hogy az autó 2003. 07. 16-tól érvényes garanciával rendelkezik. (Ez a garancia a szervizfüzet alapján két év, bár elvileg minden Lanciára három év garancia jár Európa-szerte, de ez most mellékes.)
2005. május negyedikén az autó levizsgázott és rendszerbe állt Magyarországon. Mivel a navigáció, illetve a teljes hifi-telefon-navi egység rendetlenkedett, Csiki úr már másnap elgurult az SPQR márkaszervizébe. Ott közölték, hogy a hibát csak akkor javítják garanciában, ha a 40000 kilométeres, a szervizkönyv szerint elmaradt karbantartást is elvégeztetik. Az autóban ekkor 55000 km volt. A hibát kijavították (díja több mint 700 000 forint lett volna, de hát garanciában ment), a szervizt számlával igazoltan, pár tízezer forintért elvégezték, megtörténtét a szervizfüzetben rögzítették.
A tüntető és a Lancia
Csiki úr számos, több tíz Lanciát használt már élete során, jelenleg is tulajdonosa egy Kappának és egy sajnos totálkárosra tört másik Thesisnek, fia egy Themával jár. Szerelme az olasz autó, különösen a nagy, kényelmes és gyors olasz autó. Azt mondja, számtalan márkát kipróbált már. A bálnamerciről "ne is beszéljünk", az azt megelőző S, a 126-os "szép, nagy, kényelmes, de belül egy nulla", a Toyota pedig "a világ legjobb autója, a legmegbízhatóbb, de ültem egy nyolcmilliós Avensisben és belül az is nulla". A Renault 5 GT Turbót szerette, de hát az más világ.Idézet a Népítéletből, Csiki úr sorstársától: "Kb. 6 ezer kilométernél a gk. turbója bemondja az "unalmast". Ez autópályán történő előzésnél előnyös, mármint a TB alapok számára, mert részemre már nem kell nyugdíjat fizetni ... Szervíz: eseti a hiba (ezt jelzi a számítógép), hibajelzést kiüti, korlátozást feloldja. Este a gk. újra kezdi, ő másként látja a hiba jellegét. Misztikus... Az különösen, hogy a hiba javítása hosszadalmas, több alkatrész cserélgetése-próbája, ui. a hiba nem az, mint amit a számítógép beazonosít. A javítás idejére a szervíz kölcsön Thesis-t biztosított, sőt, a telefon nem garanciális hibáját is megoldotta, garancia keretén belül. (Igen pozitív a hozzáállásuk, csak a gyártóét tudnám feledni...)"
Hiába, Csiki úrat lebilincselte az olasz autó stílusa, a Lancia belsejének hangulata. Áradozva beszélt bordó, fehér bőrüléses Kappájáról, megmutatta a lámpaoszlopra tekeredett néhai Thesis fotóit és azt is elmondta, hogy az életét köszönheti neki. Csiki úr - tekintet nélkül a mostani ügyre - a továbbiakban is lanciázni fog. Igazi álomügyfél egy autógyártónak, meg kell becsülni az ilyet. Meg kéne.