Szeptemberre további eurómilliók elköltésével a Porsche 35,14 százaléknyi VW-törzsrészvény birtokosává vált, ezzel átvette az irányítást Európa legnagyobb autógyártó konszernjében. A történet itt kezd igazán izgalmassá válni. Már semmilyen akadály nem állt a felvásárlási akció útjában, ráadásul a Porschénak továbbra is annyi volt a pénze, mint a pelyva. Ugyanakkor ettől a viszonylag szeparált és belterjesen európai történéstől függetlenül a világban, főleg az Egyesült Államokban, válság tombolt. Nem is kicsi.
A rossz hitelezési gyakorlatból kiinduló, eleinte "csak" pénzügyi és ingatlanpiaci válság egyre nagyobb méreteket öltött, és egy hónapja már tényleg mindenki tudott róla. Sőt, már mindenki azt találgatta, meddig tart még, és mekkora lesz a hatása. Abban az összes szakértő egyetértett, hogy gazdasági recesszió következik, drágábbak lesznek a hitelek, csökken a fogyasztás, és nő a munkanélküliség. Ilyenkor elsősorban az építőipar és persze az autógyártók kerülnek nehéz helyzetbe, hiszen a dráguló hitelek az ingatlanfejlesztések leállításához, illetve az autóvásárlások elhalasztásához vezetnek. Naná, hogy mindenki szabadulni akar a várhatóan veszteségessé váló autógyártók részvényeitől. Jó néhányan játszottak arra, hogy e papírok értéke csökken majd, és ezen az áresésen próbáltak pénzt keresni. Ők a shortoló tőzsdei spekulánsok.
A shortolás
Egy részvény ára a jövőben háromféleképpen alakulhat: nő, csökken, vagy nem változik, bár ez utóbbi többnyire csak rövid időre igaz. Aki arra játszik, hogy nő majd a részvény értéke, az most megveszi, hogy később drágábban eladhassa, és a különbözetet zsebre vághassa. Ez az úgynevezett long pozíció. Ennek ellentéte, ha esésre játszunk, azaz a shortolás.
Ilyenkor ma kölcsönkérünk valakitől egy részvényt, amit rögtön el is adunk, azzal a céllal, hogy később, miután csökkent az értéke, olcsóbban visszavásároljuk és visszaadjuk a kölcsönadónak. Az egészet pedig azért csináljuk, hogy az eladás és vétel közötti különbözetet nyereségként zsebre vágjuk. Ezt többnyire picit nehezebb megérteni, ezért nézzünk egy konkrét példát. Ma az Autógyár részvényeinek árfolyama 10 000 buznyák. Spekuláns Géza szerint ez erősen túlértékelt, és hamarosan kevesebb lesz.
Elballag hát Magán Nyugdíjpénztárhoz, akinek van rengeteg Autógyár-részvénye, mert sok tagjának részvényportfólióját kezeli. Spekuláns Géza kölcsönkér 100 Autógyár-részvényt Magán Nyugdíjpénztártól, némi kölcsönzési díj fejében. Persze ezeket a részvényeket valamikor majd vissza kell adni, de ez sem Magán Nyugdíjpénztárt, sem Spekuláns Gézát nem zavarja. Megfelelő kölcsönadási szerződés védi az érdekeiket, elsősorban a kölcsönadóét. Spekuláns Géza fogja, és eladja a 100 darab 10 000 buznyák értékű Autógyár-részvényt, aminek örömére lesz 1 000 000 buznyákja, mínusz a kölcsönzési díj. Innentől már csak arra vár, hogy Autógyár árfolyama annyira leessen, hogy mondjuk 6000 buznyákot kérjenek egy részvényért, és akkor szépen visszaveszi mind a 100 darabot, amit vissza is ad Magán Nyugdíjpénztárnak.
Keresett 400 000 buznyákot, mínusz a költségek. Magán Nyugdíjpénztár pedig keresett némi pénzt azzal a részvénnyel, ami egyébként csak a páncélszekrényében porosodott volna. A veszteséget pedig a Magán Nyugdíjpénztár valamelyik tagja könyveli el, az, akinek a portfóliójában volt az Autógyár 100 db részvénye. Elméletileg így működik a dolog, de a gyakorlatban azért egy brókercég is részt vesz a tranzakcióban, valamint a pozíció megnyitása pénzbe kerül, és nem pénzt kapunk érte. Pénzt csak akkor kapunk, ha igazunk lett, tényleg leesett a részvény ára, és nyerővel zártuk a pozíciót. Viszont abban az esetben, ha nincs igazunk, és az árfolyam emelkedik, akkor igazi szopóágra tettük magunkat. Veszteségeink végtelen nagyok lehetnek, hiszen mindenáron meg kell vennünk a részvényeket, mert vissza kell adnunk a kölcsönadónak.
Ha sokan shortolnak, a részvényen olyan erős az eladói nyomás, hogy "indokolatlanul", "ésszerűtlenül" alacsonnyá válhat az ára. Ez történt az elmúlt hetekben, amikor az OTP értéke 2500 forint közelébe süllyedt. Hiába stabil a magyar bank helyzete, egy külföldi spekuláns vagy befektetésialap-kezelő számára ez is csak egy bank. A bankok pedig mostanában többnyire nagy kakiban vannak, gyakran csődbe is mennek. Megshortolja hát. Ugyanígy történhetett, hogy a General Motors részvényeit a földbe püfölték a befektetők, volt olyan pillanat, amikor a mi Richter Gedeon gyógyszergyárunk többet ért az autóipari óriásnál. Persze csak a pillanatnyi tőzsdeárfolyamnak köszönhetően. Ezeknél az akcióknál a shortosok – pont a pincébe zuhanó árfolyamok miatt – a pozíció zárásakor gazdagon kaszáltak.
Ugyan szeptemberben, amikor a Porsche 35,14%-ra növelte tulajdonosi csomagját a VW-ban, azt is bejelentették, hogy a céljuk ezt egy éven belül 75 százalékra bővíteni. De ezt valahogy senki se vette komolyan, hiszen nagyon sok pénz kell hozzá, ami ilyen vérzivataros időkben még egy kitűnően prosperáló Porschénak sem áll korlátlanul rendelkezésére. Ráadásul más iparági befektetők számára a VW elértéktelenedik, ha a Porsche veszi át felette az uralmat. Egyébként is, egyre több nyugtalanító hír látott napvilágot, folyamatosan csökkent a kereslet az autók iránt, ezért október 16. környékén lejtmenetre váltott a VW árfolyama. A befektetési brókerek pedig rácsaptak, mint gyöngytyúk a takonyra.
Egyes vélemények szerint néhány nap alatt közel 15%-nyi shortpozíciót nyitottak a VW-ben, elsősorban amerikai befektetési alapok kissé tájékozatlan kezelői. És ekkor, egész pontosan október 24-én, vasárnap szó szerint bankot robbantott a Porsche. A stuttgartiak finoman tudatták a piaccal, hogy időközben részesedésüket 42,6 százalékra növelték, és vételi opciójuk van további 31,5 százaléknyi részvényre. Ami azt jelenti, hogy az ő ellenőrzésük alatt áll összesen 74,1 százaléknyi VW-részvény, továbbra is állami kézben 20,25 százalék, így könnyen kiszámolható, hogy a piacon csupán alig 5 százalék maradt elérhető. Szopás. Hirtelen rémesen sok lett az éhes eszkimó, és nagyon kevés a fóka.
Október 25-én, hétfőn azzal nyitott a frankfurti tőzsde, hogy élesen megfordult a VW-részvények lejtmenete, sőt, rakéta üzemmódra váltott a papír. Minden shortoló azonnal zárni akarta a pozícióját, ráadásul bármi áron. Erre mondják a rutinos tőzsdei rókák, hogy a shortos a legjobb vevő. Ezzel párhuzamosan, ahogy a VW egyre értékesebb lett, egyre nőtt a súlya a német részvényeket tömörítő DAX tőzsdei indexben. Néhány befektetési alap pedig egyszerűen indexkövető, azaz olyan a befektetési filozófiája, hogy a DAX-ban meghatározott részvénycsomagot tartja. Ha nő a DAX-ban a VW részaránya, neki is vennie kell. Újabb vevők léptek az egyébként is iszonyúan széttépett VW-részvények piacára.
Ez a spirál hajtotta szerdára 1000 euró fölé a VW árfolyamát, amikor is Wiedekingék "megkönyörültek" a brókereken, és piacra dobtak ötszázaléknyi VW-törzsrészvényt. A német tőzsdei felügyelet is közbelépett, és a VW irreálisan magasra, 27 százalékosra szökő DAX-beli részarányát 10%-ra csökkentette. Ezzel lecsillapodtak a kedélyek, a VW-részvények ára visszaesett a korábban megszokott 300 euró körüli szintre.
Viszont ezen a kis akción a Porsche elképesztően sok pénzt kaszált, alig egy hét alatt, miközben a válság miatt egyébként is megtépázott befektetésialap-kezelők ugyanennyit elbuktak. Ilyen esetben gyakran felmerül a bennfentes (és szigorúan tiltott) kereskedelem gyanúja. Ez annyit tesz, hogy én, mint a cég menedzsere vagy tulajdonosa, tudom előre, hogy a vállalatom milyen bejelentést fog tenni, és annak várhatóan milyen hatása lesz a részvényeire, ezért előre felveszem az ennek megfelelő pozíciót. Ezért van mind a vállalatok vezetőinek, mind pedig az 5%-nál nagyobb tulajdonosoknak bejelentési kötelezettségük, ha részvényt vesznek vagy eladnak. Ezt cselezte ki a Porsche azzal, hogy 31 százaléknyi VW-részvényre csak opciót vett – azaz jogot a vásárlásra – amit viszont nem kell bejelenteni.
Hát így esett, hogy egy kis sváb sportkocsigyártó átvette az irányítást Európa legnagyobb autókonszernje fölött. Ráadásul, még ha áttételesen és csak részben igaz, de visszakerült a Porsche családhoz az a vállalat, amely kezdeti sikereit elsősorban a Ferdinand Porsche tervezte VW Bogárnak köszönheti. Ja, és néhány amerikai bróker saját butaságának és kapzsiságának köszönhetően csúnya nagy bukót zsákolt a buliban. Ön mit gondol erről?
A Tőzsdeklub előadásán elhangzottak alapján.
