Sajtótájékoztató az iGO-fejlesztésekről

Az autóipar rohamosan fejlődik. Az autóelektronika meg még rohamosabban. Már 25-30 éve is berzenkedve gondoltak a szerelők, hobbisták az autóvillamosságra, pedig akkoriban javarészt keleti autókkal és mai szemmel kőbalta egyszerűségű nyugatiakkal volt dolguk. Ma már a belegondolás gondolatára is berzenkednek.

A beépített biztonsági felszerelések nagy részét a gyárban szerelik az autókba, én legalábbis nem találkoztam még utólagos légzsákbeépítő műhellyel vagy ABS-ESP beszerelőkkel. A kényelmi berendezések terén más a helyzet. Központi zárat, elektromos ablakot, ülésfűtést manapság is sok helyen lehet utólag beszereltetni. Az olcsóbb extrákon felül sok helyen szereltek klímát is utólag, de ez manapság már nem annyira jellemző, mert lassan új autót el sem lehet klíma nélkül adni, viszont az utólagos beépítés általában drágább, mint amennyiért a listáról megrendelhetjük a légkondit.

Hasonló a helyzet a navigációs készülékekkel is, csak a fejlődés más irányból indult. A technológia a katonai felhasználású rendszerekből fejlődött ki, de eleinte ez sem volt olcsó. Ezért természetesen inkább prémiumgyártók autóiba lehetett komoly összegekért berendelni, hogy aztán Hegyeshalomnál belépve az országba csak egy igen drága iránytű legyen belőle, hiszen Kelet-Európa-térkép nem volt a rendszerhez. De jöttek a kis, kézi navigációk és navigációs szoftverrel ellátott PDA-k, amik már a drága, de megfizethető kategóriába estek. Kicsivel később már húsz-harmincezer forintért is egész használható eszközöket lehetett kapni.

Majd jöttek az okostelefonok. Amik természetesen a webböngészésen és e-mailezésen kívül sok dologra használhatóak – például navigálásra. Egyre kevesebb navigációs készüléket adtak el, de ez nem csak az okostelefonoknak köszönhető. Az autók fedélzeti szórakoztató elektronikája olyan fejlődésnek indult az elmúlt nyolc-tíz évben, hogy az ember nem győzi kapkodni a fejét. Ahogy egyre kifinomultabbá és nagyobb tudásúvá váltak azok a rendszerek is, amiket a pórnép autóiba szereltek, úgy lett egyre kisebb az igény az utólagos navik iránt. Jól látható a trend: fejlettebb országokban a sofőrök a beépített gps-t használják, esetleg az okostelefont. Ma már csak a felfelé jövő piacokon érdemes a kereskedőknek nagyobb mennyiségű utólagos navit rendelni a raktárkészletbe.

Ez persze érzékenyen érinti a navigációs rendszerekhez tartozó programok gyártóit is, hiszen egyre kevesebb terméket lehet ezekkel a készülékekkel, illetve később hozzájuk eladni. Kisebb a forgalom, meg az árverseny miatt minden olcsóbb gyártó program nélkül adja a készüléket, mert majd a tulaj otthon úgyis szépen felhegeszti rá a feltört ájgót.

Az iGO-t sokan, sokfelé használják, ráadásul nem csak az illegális verziókat, mert sok gyári készüléken is iGO-alapú szoftver fut, még ha ezt nem is verik nagydobra. Igaz, a kisebb nevek szívesen teszik ki a képernyőre az iGO-logót, mert emeli a termék értékét. A nagyobbak inkább a saját brandjük értékére támaszkodnak. De a változások miatt másfelé is terjeszkedni kell a piaci szereplőknek. Például okostelefonra fejleszteni. Meg a beépített autós rendszerekre fejleszteni.

Az iGo magyar szoftver, talán vannak, akik nem tudják. Mivel a navigációs világpiac nagyon fontos szereplői, nem csoda, hogy komoly munkába fogtak, hogy a lehető leggyorsabban, legrugalmasabban tudjanak reagálni a változó piac változó igényeire. Ezért elköltöttek egy nagy rakás lóvét, megdolgoztattak egy kisebb rakás fejlesztőt. Durván 750 millió forintot költöttek el a projektre, és ebbe az összegbe az EU, illetve a magyar állam közel 300 millióval szállt be. A KMOP-1.1.1-09/1-2009-0021 számú fejlesztési projekt „Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása – Helyzetfüggő mobil alkalmazás platform műszakilag működő prototípusának kifejlesztése” pályázatán nem csak az NNG Kft., de a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, illetve az U1 Research Nonprofit Kft. is részt vett: másfél év alatt 882 emberhónapnyi fejlesztést sikerült elvégezniük.

Persze a fejlesztéseket nem azért végzik el a cégek, hogy aztán sajtótájékoztatókon részletesen megosszák az eredményeket a nagyközönséggel meg a konkurenciával. Ezért ilyen mondatokat láthattunk a kivetített prezentáción: A projekt sikeresen lezárult. A platform keretrendszer hatékonyan szolgálja ki a külső alkalmazásokat. Az innovatív példaalkalmazások működnek, új lehetőségeket biztosítva a további fejlesztésekhez. A partnereink rendszereivel jobban együttműködő, egységes, iGO engine alapú termékek készülhetnek a jövőben. Új megközelítésű, a navigációt és a navigációs szoftver felületét használó alkalmazásokat fejlesztetnek partnereink is.

Első hallásra igazi ködösítés hangulata van. De be kell lássuk, nem csak azért nehéz konkrétumokat leírni, mert akkor ingyen odaadják másoknak a sok pénzt érő ötleteket. Ezek a rendszerek, eszközök annyira sok mindent tudnak, hogy gyakorlatilag nem nagy túlzás azt állítani, hogy végtelen számú fejlesztési lehetőség rejlik bennük. A zsebünkben hurcibált okostelefonok igazából számítógépek, komoly számítási és tárolási kapacitással. Ugyanez igaz az autók fedélzeti rendszereire is, amik ráadásul egy utazóládányi szenzortól érkező jeleket is feldolgoznak. Tehát egy konkrét fejlesztésre pénzt költeni lehet, de érdemes inkább olyan általános rendszert, programot kitalálni, amivel az okostelefonokat össze lehet kapcsolni a fedélzeti rendszerekkel, a beérkező jeleket az okostelefonok is értékelni tudják, a rendszereket pedig vezérelni is képesek. Ezt csinálták most meg. Nem csak a prezentációt, de a jövőt is előrevetítették.

Azért néhány példát hallhattunk az alkalmazásokra, de csak szőrmentén. Több autóban is van olyan gyári rendszer, ami egy kamera képének segítségével érzékeli az út menti táblákat. Ezt a jövőben akár az okostelefonunk is megteheti. De fontosabb, hogy a táblák helyét azonnal elmentheti a térkép adatbázisában, ezért legközelebb már tudni fogjuk, hogy ötven méter múlva ne forduljunk balra, mert nemrég behajtani tilos táblát tettek ki az utca elejére, csak a rendszer még nem frissült. Vagy, hogy nemsokára jön egy telepített csapda, az országúton kint felejtett 30-as tábla.

Vagy mondjuk az autó szenzoraitól kapott jelekből (lassulásérzékelők, légzsákvezérlők jelei stb.) kikövetkezteti, hogy jó eséllyel balesetet szenvedtünk. Ilyenkor udvariasan megkérdezheti, hogy tényleg összetörtük-e magunkat, és van-e kifogásunk a rendőr-mentő-tűzoltók értesítése ellen. Ha nincs, mert esetleg véres fejjel a kormányra borultunk, automatikusan tárcsázza a helyi vészhívó számot.

De természetesen az autó saját rendszereit is vezérelhetjük az új iGO platformmal. Akár a telefonról állítgathatjuk a klíma paramétereit, esetleg a futóművet, az ablakokat, a memóriás ülést, a… bármit. Csak akarni kell. És az egész felület pontosan úgy nézhet ki a telefonon, mint a kocsi képernyőjén. Pont ezért nehéz konkrétumokat mondani, mert minden gyártónak más elvárásai lehetnek, másfajta programot szeretne a saját rendszerébe integrálni, és természetesen a telefonok tudása is más és más. Ugyanazzal a problémával kénytelenek szembesülni az iGO fejlesztői is, mint mondjuk az iPhone-irányítású kisautó fejlesztésekor a Dension: ha iPhone-ra fejleszt az ember, az viszonylag egyszerű, de általánosságban Androidra fejleszteni nagyon nem egyszerű, mert sokféle androidos rendszerrel működő készülék van, ezek száma és tudása folyamatosan változik, így szinte értelmetlen dolgozni. Ha egy gyártó adott modelljére kezdenek csinálni valamit, annak több haszna van.

Tehát az NNG Kft,. amely ugye az iGO, fejlesztett egy ügyes rendszert, aminek segítségével a jövőben el tudja adni saját fejlesztéseit, termékeit más autóipari, illetve mobilgyártó cégeknek. A prezentációs rész után hosszasan beszélgettem Fülöp Miklóssal, aki az NNG műszaki igazgatója. Minél többet kérdeztem, annál inkább éreztem, egyszerűen nem vagyok képes belátni, mi mindenre lehet a jövőben használni ezeket az integrált rendszereket.

Azért jó, hogy ezeket most megtudhattuk, mert különben jó eséllyel soha az életben nem szereznénk tudomást arról, hogy az új autónkban magyar fejlesztésű, iGO-alapú alrendszer dolgozik. Mert nem lesz kiírva, a menürendszere, a grafikája nem árulja el. Most is van pár gyártó, amely iGO-alapú rendszert épít be a gyárban a kocsiba. Mondanom sem kell, nem árulhatták el a fejlesztők, hogy melyik márka melyik típusában találkozhatnánk vele. Iparági pletykák szerint az egyik francia autógyár mindenképpen benne van a listában, és azt is tudni vélik, hogy a márka nevében van „r” betű. Egész elöl.

Mindenesetre azt leszögezhetjük, hihetetlen változások, fejlődés áll előttünk, olyan dolgokra fogjuk az autóinkat és telefonjainkat használni, amire sose gondoltunk. Egészen hajmeresztő ötletek jöhetnek, sok olyan funkcióval segíthetnek rajtunk ezek a rendszerek, amik nagyban könnyítik a dolgunkat. Táblafelismerő, kanyarfigyelő, előttünk haladót figyelő rendszerek, meg a fene tudja.

Nekem mondjuk van egy jó ötletem, amivel a kamionsofőrök válláról vehetnénk le komoly súlyt. Jócsajérzékelő-app. Letölti az ember a telóra, csatlakoztatja a fedélzeti rendszerhez, aminek a kameráját használva figyeli az előttünk elhaladó gyalogosokat. Előre megadott paraméterek alapján figyeli, mondjuk a tűsarkúban, miniszoknyában billegő vörös/barna/szőke titkárnőket. Amint érzékel egyet, kiadja az utasítást a légkürtnek, hogy három rövidet pendítsen. Ekkor már csak inteni kell egyet a szájból kirántott fogpiszkálóval. Elmarad a fárasztó stírölés, a felesleges szemmeregetés, csak a lényegre kell figyelni. Ez forgalombiztonsági szempontból komoly vívmány lenne.

Kapcsolódó blogposztunkban hozzászólhat!