Nagy polírgép-teszt

Amit a hétköznapi ember polírozásnak nevez, igazából csak bohóckodás. Egy erősen lemattult, karcos fényezést vakszokkal, szupermarket polcáról leemelt polírozószerrel kenegetni csak ideig-óráig segít, ha egyáltalán segít. A viasz feltölti a karistokat, még némi fényt is ad a lakkrétegnek, de pár hét és mosás után ugyanott vagyunk. A fényezést igazi polírozó szerekkel lehet felújítani, amelyek a sérült lakkréteget dörzsöléssel távolítják el, és ha rendes munkát akarunk végezni (meg nem akarjuk vállig koptatni a karunkat), polírozógépet használunk.

Az elektromos polírozógép (létezik sűrített levegővel működő is, de ezekkel most nem foglalkozunk) nem bonyolult szerkezet: egy motor, fordulatszám-szabályzó és egy tengely, amire a polírozó fejeket fel lehet szerelni. Mint egy sarokcsiszoló, magyarul flex. Vannak kifinomultabb, nem csak körbe-körbe forgó fejű gépek is, ezek oszcilláló mozgással teszik még tökéletesebbé az eredményt, de az ilyen masinák már messze vannak a hobbista árkategóriától.

A flex-szerű polírgépek alkalmasak profi munkára, meg hobbizni is. De ne tévesszen meg senkit, hiába hasonlítanak ezek sarokcsiszolókra, még csak véletlenül se akarjon senki flex-szel polírozni, mert vagy a gépet, vagy a fényezést vágja tönkre. Nincs elég nyomatékuk, és a sarokcsiszolók a polírozáshoz szükségesnél jóval nagyobb fordulaton dolgoznak, így a fényezést pillanatok alatt ledörzsölhetjük a csupasz fémig. Nem túl magas fordulaton, kellőképp nagy forgatónyomatékkal dolgoznak viszont a fúrógépek, azokkal már lehet polírozni is.

Léteznek tépőzáras tárcsák, amiket a fúrógép tokmányába lehet fogni, erre aztán a megfelelő szivacsot téve tényleg lehet polírozógépet helyettesíteni. Nem kényelmes, viszont költséghatékony megoldás: a pisztolyszerű markolatot nem arra találták ki, hogy magunktól eltartva, függőlegesen próbáljunk ellentartani. De megoldható, tudom, mert amíg nem vettem magamnak egy rendes polírozógépet, én is fúróval dolgoztam. Figyelni kell, mert a nagy terheléstől könnyen túl lehet hevíteni a gépet, nem is mindegyik barkácsbolti fúró bírja a kiképzést. Viszont egy tárcsa, és a szivacsok árából megúszhatjuk a dolgot. Egyébként vannak speciális, profi polírfejek, amik kimondottan fúrógéphez készültek, ezekkel kisebb, nehezen elérető ficakokba lehet benyúlni, szóval tényleg nem istenkáromlás fúrógéppel polírozni.

Aki viszont komolyan gondolja, és maga akarja a kocsiját felpolírozni, bérelhet, vagy vehet magának egy igazi polírozógépet. Valahol tizenöt-húszezer forint tájékáról indul a móka, én a saját Einhellemet kábé huszonötért vettem sok éve, szettben, azóta lejjebb ment az ára. Volt a dobozban tépőzáras tárcsa, csiszolópapírok, bárányszőr, meg szivacs is. Aki kevésből akarja megúszni, nagyon figyeljen, mire költ, mert könnyen lehet, hogy csak kidobja a pénzt az ablakon.

Egyes gépeket simán le lehet fogni, egy kicsit nagyobb terhelésnek sem tud utána menni az elektronika. Ezek pont semmit nem érnek, gyengék, haszontalanok, és ezer apró darabra törnek, amikor az ember idegesen a földhöz baszarintja őket. Én csak azért mertem megvenni az enyémet, mert hozzáértő szakemberek mondták, hogy hobbizásra teljesen jó lesz, nem egy örök darab, de nem napi munkában évekig eldolgozgat. És így is lett, még most is működik, igaz, mostanában kicsit nyersebb volt a hangja, ezért szétszedtem és bezsíroztam a fogaskerekeit. Csendesebb is lett, meg egyébként sem árt egy kis karbantartás a gépeknek.

Az igazi profi gép onnan ismerszik meg, hogy évekig bírja a napi 6-8 óra használatot, és ha valami kopik, vagy törik benne, a gyártó cikkszám alapján tudja szállítani a pótalkatrészt, legyen az szénkefe, csapágy, kapcsoló vagy fogaskerék. Ezek a gépek hobbista kezében gyakorlatilag örök darabok, sosem fognak elkopni, évi egy-két polírozás ezeknek inkább csak átmozgató edzés, nem munka. Ilyen profi gépekből szedtünk össze egy csokorra valót, hogy megnézzük, melyik mit tud. Saját szórakoztatásunkra egy teszkós polírgépet is kipróbáltunk, kezdjük ezzel.

Semmi jót nem vártam, így nem volt nehéz felülteljesíteni. Az adattábla szerint teljesítménye 110 Watt, 3300-as fordulaton dolgozik, miközben a 240 milliméter átmérőjű fejjel kalimpál. Nemcsak egy tengely körül forog, hanem oszcilláló mozgást is végez, ami akár jó is lehetne, de sajnos csak annyit ér el vele, hogy ha rendesen, két kézzel rászorítjuk a fényezésre, szétrázza az agyunkat. Meglepetésre nem volt könnyű lefogni, szóval, ha valakinek van ilyen otthon, nem kell kidobni, szökőévente egyszer talán át lehet vele menni az autón. Én csak egy papírlapnyi területen próbáltam ki, elzsibbasztotta a karjaimat, a tárcsa is túl nagy volt, nem lehet vele rendesen dolgozni, egy csomó helyre nem fér be, bumszli az egész. Kínszenvedés, megvételre nem ajánlom. Ennél tényleg ezerszer jobb a fúrógépes polírozás.

Rendes munkát rendes géppel lehet végezni, ez örök bölcsesség. De még így sem egyszerű, a Festool például ragaszkodott hozzá, csak úgy hozhatjuk el a gépet és a kiegészítőket, ha egy gyorstalpalón elsajátítjuk a legalapvetőbb trükköket. Tökéletesen igazuk van, egy amatőr kezében ha nem is halálos, de nagy anyagi kárt okozni képes fegyverré alakulhat egy polírozógép.

Bosch GPO 14CE

Jobb és bal kézzel is kényelmes kezelni a kengyelfogantyús gépeket, nem kell munka közben átszerelni az egyoldalas markolatot - a Bosch gépet is ilyen multifunkci-markolattal árulják. Munka közben is könnyen kezelhető tekerőgombbal lehet a fokozatokat állítani. Hat lépcsőben, 750 és 3000 fordulat/perc között lehet ugrálni. A ki-be kapcsolást és a reteszelést ugyanaz a gomb végzi, és nem csak két állása van, fokozatmentesen lehet felgyorsítani a gépet a beállított fordulatszámra. 1400 wattnyi teljesítmény nem kevés, 180 milliméter átmérőjű tárcsát még büntetlenül fel lehet rakni a gépre. A formavilága és a színei messziről felismerhetővé teszik, aki látott már Bosch szerszámgépet, azonnal tudja, melyik gyártó kínálatából származik.

Einhell BPPS 1100E

Ha akarná, se tudná letagadni a korát az Einhell, ami bár amatőr polírgép, de hobbizni tökéletes. A sárga szín egy gépnél nem feltétlenül előnyös, nagyon látszik rajta a kosz. A ki-be kacsolója egy szokványos kétállású gomb, de a fordulatszámot gumi alá rejtett mikrokapcsolóval állíthatjuk be, és az aktuális beállításról egy két karakteres LCD-kijelzőn tájékozódhatunk. Éppen ez a fordulatszám-szabályzás a gyengéje a gépnek: fokozatot csak bekapcsolt gépen lehet beállítani, igaz, százasával lehet lépkedni. A gombok kézre esnek, de néha sajnos túlságosan is: könnyű polírozás közben véletlenül megnyomni bármelyiket. Az első pár alkalommal a váratlanul megvaduló, vagy kedvét vesztő gép egészen furcsa arckifejezést tud az emberre varázsolni.  A kengyelfogantyú nemcsak olyankor praktikus, mikor polírozunk, de a szünetekben is jól jön, hogy a hátára fordított gép jó nagy felületen tud megtámaszkodni. Ha más nem, a tápkábel elárulja, hogy nem profi gépet tartunk kézben, hosszabbító nélkül még egy kispolszkit sem tudunk körbejárni. 1100 Watt a teljesítménye, ezzel ez a leggyengébb gép, de elvileg ez is elviszi a 180 millis tárcsákat.

Festool RAP 150 FF

Visszafogottan dizájnolt a Festool gép, de azért látszik, hogy egy ipari formatervező sokáig matatott a monitorján, mire ezt a formát és ezeket a színeket választotta. 1200 watt a motor teljesítménye, legfeljebb 150 mm átmérőjű tárcsával szabad terhelni. Egy reteszelhető nyomógombbal lehet ki- és bekapcsolni, fordulatszáma 600 és 2100/perc között, hat fokozatban szabályozható. A fordulatszám-szabályzó tárcsa kézre esik, jobbra-balra lehet tekerni, akár hüvelykujjal is. Természetesen adnak hozzá markolatot, amit jobb- és baloldalra is fel lehet csavarni, de a gép orrát eleve úgy képezték ki, hogy akár azt is kényelmesen marokra lehessen fogni – van, aki arra esküszik, hogy így lehet a legkényelmesebben dolgozni. Vagy kétméternyi, élénk színű, speciális szigetelőanyaggal bevont kábellel szerelik a gépet, ami elvileg nem karistolja össze olyan könnyen a fényezést, ha esetleg hozzáérne.

Makita 9227 CB

A Makita kengyelfogantyúja nem szimmetrikus, bal oldalon le van kerekítve, így szűkebb helyeken könnyebb beforgatni, de balkezeseknek úgy nézem, kevésbé kényelmes. Gyorsan azonosítható, melyik gyártóhoz tartozik: a színe és formája Makita-tipikus. A sárga gombbal, fokozatmentesen lehet bekapcsolni, egy másik gomb benyomásával reteszelni is lehet. 600 és 3000 fordulat/perc között, 6 állásban szabályozható a kézre eső tekerővel, akár munka közben is. Az 1200 watt teljesítményű gépre maximum 180 mm átmérőjű tárcsát szabad felszerelni. Ezen a gépen is könnyen hozzáférhetők a szénkefék, ez egyszerűbbé teszi a karbantartást. Nem a Makitához adják a leghosszabb kábelt, de a kényelmes munkavégzéshez már ez is elég. Igazából mindegyik gépet érdemes hosszabbítóval használni, de nem mindegy, milyen messze van a géptől a bumszli csatlakozó.

Metabo PE 12-175

A Metabo gép házának orrán is kiképeztek egy jó fogású részt, így akár a fogantyú felszerelése nélkül is lehet dolgozni. A géphez adnak egy masszív kézvédő lemezt, amit a fotó kedvéért felszereltem ugyan, de autónak a közelébe sem mertem menni vele. Polírozás közben nem kell nagyon bénának lenni, hogy pillanatok alatt újrafényezendőre karistoljunk vele akár több elemet is.  Csiszolási munkáknál hasznos lehet ez a védőlemez, de polírozáskor semmiképp se tegyék fel. A gépet egy egyszerű, kétállású kapcsolóval lehet ki-be kapcsolni, a fordulatszámszabályzó tekerőgombos. Hat fokozatban, 600-tól 2200 fordulat/percig állítható az 1200 wattos gép, legfeljebb 175 milliméteres tárcsát tehetünk rá. Érdekes, hogy a fokozatválasztót a gép végére tették, ez kevésbé esik kézre munka közben, ugyanakkor nehezebb is véletlenül elállítani. A Metabo sem a kábellel akarja kordában tartani a költségeket, elég hosszú tyúkbelet adnak a géphez.

Milwaukee AP14-2 200 E

Nekem mostanáig a Milwaukee név csak a Harley-Davidsonokhoz kötődött, de mint kiderült, az Egyesült Államokban már vagy nyolcvan éve léteznek ilyen márkanéven szerszámok. A Milwaukee gépe talán a legdizájnosabb darab, vagány piros műanyag házba csomagolták a technikát, és a fontos helyekre fekete gumírozást tettek. Lehet markolattal vagy anélkül használni, mindkét oldalra be lehet tekerni a hagyományos fogantyút, és az épp nem használt furatba egy műanyag csavart tekerve megakadályozni, hogy a menet  telemenjen dzsuvával. A fordulatszám-szabályzó itt is egy tárcsa, de nem számokkal, hanem betűkkel jelzi a fokozatokat. A gépre nyomtatott segédlettel a betűket pontos fordulatszámértékre fordíthatjuk. Az 1450 wattos teljesítménnyel ez a gép a legerősebb a mezőnyben, és erre lehet a legnagyobb átmérőjű tárcsát szerelni, akár 200 milliméter átmérőjűvel is elbír. A kis fedeleket eltávolítva kívülről is hozzá lehet férni a szénkefékhez, így egyszerűbb a karbantartás. Meg lehet venni a gépet önmagában is, mi készletben kaptuk, benne polírszerrel, viasszal, mikroszálas kendővel, meg egy dupla tépőzáras tárcsával, amire kisebb és nagyobb szivacsokat is fel lehet erősíteni. A Milwaukeehoz is jó hosszú, puha bevonatú kábel jár.

Súlykérdés

A gépek súlyában nincs nagy eltérés, 2,1 és 3 kg között mozog az érték, de nem egyértelmű, a könnyebb jobb-e, vagy fordítva. Vízszintes felületen akár jól is jöhet, ha nehezebb a gép, sárvédőknél, ajtóknál viszont kikészítheti az ember csuklóját, ha feleslegesen kell birkózni a kilókkal. Makk Gabi barátom, aki polírozással keresi a kenyerét, a saját gépén mutatta meg, mennyire egyénfüggő, kinek melyik gép jön be, ha napi szinten használja. Már a márkajelzés is lekopott az öreg Maxolen gépről, állítása szerint tizenöt éve használja, komolyabb javítás nélkül. Nagy, robusztus szerkezet, majd öt kilót nyom, már a formája alapján is egyértelmű, hogy nem manapság dizájnolták. De a rajta lévő kék 3M szivaccsal kipróbálva stabil, „van benne anyag” érzést adott, magam sem akartam elhinni, mekkora a különbség az öreg gép és az újak között. Ami adódhatott a gépből, de akár a már betört, sokat használt szivacsból is. Más kérdés, hogy Gabi kollégája semmi pénzért nem cserélné le a Makitáját erre a drabális gépre, igaz, ő sem adná ki a kezéből. Már-már vallási kérdés, ki mivel szeret dolgozni.

Zajok

Egy rendes tesztbe kellenek mérési eredmények is. Ha nem is labor-körülmények közt, de megmértük a gépek hangerejét. A zajmérőt egy méterre tartva tőlük néztük meg, melyik milyen hangos. Egyik gépen sem volt közben tárcsa vagy polírozófej. Mivel a fokozatokhoz tartozó fordulatszámban volt szórás, illetve volt olyan gép, amin százasával, volt, amelyiket csak 4-500 fordulatonként felfelé lépkedve lehetett szabályozni, megmértük a legalacsonyabb és a legmagasabb fokozaton a hangerejüket. Ez persze nem feltétlenül egyezik azzal, hogy melyik gép tűnik fülünknek leghangosabbnak, erősen egyénfüggő, hogy valakit a magasabb vagy az alacsonyabb frekvenciájú hangok zavarnak jobban.

Gép neve, típusa	Legalacsonyabb fokozaton	Legmagasabb fokozaton
Bosch GPO 14CE	70 dB	90 dB
Einhell BPPS 1100E	70 dB	85 dB
Festool RAP 150 FF	74 dB	91 dB
Makita 9227 CB	61 dB	81 dB
Metabo PE 12-175	64 dB	85 dB
Milwaukee AP14-2 200 E	72 dB	83 dB

Nem mindegy az sem, hogy a gépeket terhelve, vagy terheletlenül mérjük, a meghajtás elemei egészen más hangot adnak, mikor le kell küzdeni a lemattult festék, a felvitt polírozószer és a különböző keménységű tárcsák ellenállását is. Hogy ne lehessen különbség a különböző szivacsok és políranyagok használatából fakadóan, minden gépre ugyanazt a Farécla szivacsot tettem, és ugyanazon a felületen pörgettem meg.

Természetesen itt már lehet egy kis eltérés a különböző mérések között, nem mindig tudja az ember ugyanazzal azt erővel a felülethez szorítani a gépet, nincs mindig ugyanannyi és ugyanolyan nedvességtartalmú paszta a szivacson, de igyekeztem nagyon hasonló körülményeket teremteni. Ezzel együtt is csak és szigorúan tájékoztatónak tekinthetők a lenti adatok (és ugyanez a kitétel érvényes az üresen mért adatokra is, mint mondtam, nem laborban, egy süketszobában mértem a gépeket).

Gép neve, típusa	kb. 1500-as fordulaton (fokozat)
Bosch GPO 14CE	80 dB (3-as fokozat)
Einhell BPPS 1100E	75 dB (15-ös fokozat)
Festool RAP 150 FF	83 dB (4-es fokozat)
Makita 9227 CB	75 dB (3-as fokozat)
Metabo PE 12-175	77 dB (3-as fokozat)

Melyiket?

Hogy melyik gépet érdemes megvenni? Pénztárcától és felhasználási módtól függ. Hobbira tökéletesen elég egy alsóbb árkategóriás gép is, ami a fent már vázolt kritériumoknak megfelel. Aki viszont napi munkához akarja használni, mindenképpen válasszon a komoly szerszámgépgyártók kínálatából, nem véletlen a sokszoros árkülönbség: nem mindegy, milyen csapágyakkal rakják össze a gépet, milyen anyagminőségű a szöghajtás fogaskereke, hogy milyen az adott gép szervizháttere, mennyire könnyen kapni évek múlva pótalkatrészt. Fontos szempont még, hogy lehetőség szerint M14-es menet legyen a tengelyen, mert ehhez a legkönnyebb tárcsát vagy komplett polírfejet kapni. Egy biztos: olcsón nem lehet megúszni a polírgép vásárlást, öt-tízezer forintért ne sokat várjon az ember. Akkor már inkább egy jó fúrógép, egy befogható tárcsa és profi polírkorongok, és ami a legfontosabb: profi anyagok.

Gép neve, típusa	Névleges teljesítmény	Fogyasztói ára
Bosch GPO 14CE	1400W	65.900,- Ft+áfa
Einhell BPPS 1100E	1100W	14.000,-Ft+áfa
Festool RAP 150 FF	1200W	131.700,-Ft+áfa
Makita 9227 CB	1200W	70.900,-Ft+áfa
Metabo PE 12-175	1200W	59.000,-Ft+áfa
Milwaukee AP14-2 200 E	1450W	90.000,-Ft+áfa (szetben 120.000,-Ft+Áfa)

A teszt során megerősítést nyert, hogy igazából nem a polírgépen, hanem a használt tárcsákon és polírszereken múlik, milyen lesz a végeredmény. Okkultizmusnak tűnhet, de nagyon nem mindegy, milyen keménységű, nyitott vagy zárt cellás habanyagból készült tárcsával esetleg bárányszőrrel dolgozunk. Ugyanaz a tárcsa egy másik polírszerrel teljesen másképp viselkedik. Rendszerben kell gondolkodni, illetve mások tapasztalataira hallgatva összeválogatni a segédanyagokat. Nem mindegy, hogy vizes bázisú polírszert vagy oldószerest használunk. Van, aki az egyikre, van, aki a másikra esküszik.

Egy biztos: ha úgy dönt, megpróbálkozik a saját kezű polírozással, merüljön el a témában, olvasson utána, és mindenképpen kerítsen egy bontott, kukaérett elemet és azon gyakoroljon. Egy kis figyelmetlenség már elég, és az élekről nagyon gyorsan le lehet radírozni a festéket, ne az autónkon tapasztaljuk ki az anyagot és a gépet. Azt mondják, akik régóta vannak a bizniszben, hogy jól polírozni gyakorlatilag művészet, ráadásul folyamatosan tanul az ember.

Ha kellőképpen felkeltettük az érdeklődését, kattintsa végig a teljes galériát, minden gépről részletes fotókat és további információkat találhat, sőt, a hozzájuk kapható polírkorongokat, és viaszokat is bemutatjuk, mi több, gyakorlati tanácsokkal is ellátjuk.