Az örökkévalóságnak építve

Totalcar Erőmérő: Toyota Land Cruiser HJ60 – 1988.

2018.09.07. 15:21

Egy youngtimer korban lévő legendás Toyota terepjáró állt be a hitelesített és professzionális teljesítménymérő padra az Autokorbelnél. Korábban már elmondtuk, hogy miről szól hetente jelentkező sorozatunk, az Erőmérő és a több mint egy éve zajló mérésekhez az időben benevezett olvasói autók közül válogatunk. Ezúttal csodás Toyota Land Cruiser kerül sorra.

Biztos vagyok benne, hogy ez a mérés sok vitát fog generálni a terepjárósok körében. A Toyota Land Cruiser modelljét mindig egy lapon szokták emlegetni a Land Rover különböző változataival, késhegyig menő a viták zajlanak arról, hogy melyik jobb terepjáró. A Land Cruiserből is készült puritánabb célszerszám, illetve jobban felszerelt luxusbatár, a hatalmas Toyota meghatározó szereplője a filmeknek, állandó hőse a sivatagnak és az őserdőknek, hiszen nagyon sokat gyártottak belőle az 1951-es civil modell születése óta.

Nyilvánvaló, hogy az ősmodell közönséges Jeep-másolat volt, azonban az évek alatt saját életre kelt a japánok konstrukciója, saját fejlesztések jelentek meg benne és az 1960-ban bemutatott 40-es széria már jellegzetes, össze nem keverhető Toyota Land Cruiser volt.

A Land Cruiser nevet egyébként 1955-ben vezették be, és azóta is használják, az elmúlt hatvan évben olyan széles lett a modellpaletta, hogy nagyon nehéz rajta kiigazodni, hiszen sok régi verziót egyszerűen tovább gyártottak, miután bemutatták az utódját. A pontos azonosítást tovább nehezíti, hogy távoli országokban olyan Land Cruiserek is készülnek, amelyek Európában már áldozatul estek az emissziós szabályok szigorításának, ezért aztán a gyártási időszak mindig csak egy-egy kontinensre, vagy országra vonatkozik.

A mérésre érkezett autó is egy 1988-as HJ60-as, viszont műszerfala és a hűtőmaszk, illetve a lámpák már az ezt követő, HJ61-es modellről származnak. Mindez nem utólagos átalakítás, ez a Toyota így jött ki a gyárból. Az Erőmérő mai epizódjában szereplő autót nem csak ezt teszi különlegessé, hanem az állapota.

Mindössze 175 ezer kilométer van benne, így nem meglepő, hogy mechanikailag, tehát a hajtásláncot és a motort tekintve teljesen eredeti, nem kellett hozzányúlni, külsejét pedig visszaállították gyári állapotúra. Nem szeretem a restaurált szót használni, mert ez mindenkinek mást jelent. Van, akinek polírozott oldaldeklis és fékdobos Pannóniát, másnak pedig egy minőségi festést. Így az egyetlen csalhatatlan meghatározás a gyári állapot visszaállítása, mely egészen objektív és közérthető.

A Toyota esetében ez azt jelenti, hogy ami gyárilag színre volt festve, az most is a gyárival megegyező színt viseli, ami felületkezelt fém volt, az pedig ma is felületkezelt. Ami viszont eredetileg horganyzott sárga volt, a harminc évvel Land Cruiser életének kezdete után is horganyzott sárga. Sőt, ahol a japánok kihagyták a gyári festést, mint például a kerékdobok belső felén, ott most sem fedi ilyesmi a lemezeket.

A motortérben nagyon hasonló a helyzet. A két fekete tetejű Panasonic akkumulátor azonos azzal a típussal, amivel 1988-ban kijött az autó, a kábelkorbácson megtaláljuk a gyári cetlit valamilyen gyári kódszámmal, a hűtő körül pedig ott a szivacs, amely a levegőt tereli és a rezgést csökkenti. A lámpákon mindenhol Made in Japan felirat olvasható, a műanyag patentok szintén mind a helyükön vannak. Aki már újított fel régi autót, pontosan tudja, hogy a felsoroltak némelyikét csak nagyon nagy kitartással és nem kevés pénzből lehet megvalósítani.

A Land Cruiser karosszériájának fényezése, illetve a gyári matricázás pontosan a gyárit utánozza, nincs húsosabbra fújva, vagy jobban megpolírozva. Az ajtó alján a karosszériaüzem matricája pontosan ott található, ahogy a nulladik napon, az átadás előtt volt.

Ismerve a Toyota nagy terepjáróiról szóló legendákat, azt gondolom, hogy a 175 ezer kilométert futott motor éppen csak be van járatva. Ez a hathengeres, örvénykamrás dízel nyomórudas vezérlésű, szinte semmi elektronika nincs rajta, csupán a leállító mágnesszelep. Azt mondják, hogy ezek a motorok megbontás nélkül, nehéz körülmények közt is simán elmennek félmillió kilométert, de ha kicsit odafigyelnek rájuk, akkor az egymillió sem utópisztikus álom. Tény, hogy ennek a múzeumba illő autónak is gyönyörű a hangja, puhán jár az orrában a hathengeres, és nagyon illik az autó hangulatához.

Ezúttal a szokottnál is izgatottabbak voltunk, mert műkincs-minőségű autó gördült az Autokorbel teljesítménymérő padjára. Mivel az első hajtást le lehet kapcsolni, sima hátsókerekesként mértük harmincéves kamaszt, és nagyon meglepődtünk az eredményen.

Nézzétek meg a videót, a végén elemezzük a látottakat és levonjuk a tanulságokat. Ha hétről-hétre további érdekes autókat szeretnétek látni a mérőpadon, iratkozzatok fel a Totalcar Youtube-csatornájára!

Korábbi epizódok:

A Volvo amit csak imádni lehet
Szinte fullextrás, agyonvághatatlan szívó benzinmotort hord az orrában és még mindig nagyon jó a kiállása. Mit tud a mérőpadon és miért kellett szerelnünk?
A magyarok kedvenc Daciája a próbapadon
A Duster első generációját lomhának találtuk tesztjeinkben, ezért nagyon kíváncsiak voltunk, hogy mit produkál egy profi teljesítménymérés során.