Totalcar Erőmérő: Opel Astra GSI 16V – 1992.

Minden mérés érdekes és mindig nagyon várjuk az eredményt, de ezúttal ez még inkább így volt, mert néhány hete egy ritkaságnak számító Opel Astra GSI állt fel a mérőpadra, orrában a híres 20XE kódú "Red Top" motorral. A kétezer köbcentis szívómotor egyes megalapozott mérnöki vélemények szerint a valaha gyártott legjobb tizenhat szelepes, amit utcai autóba szereltek. Nem véletlenül használják még ma is kit carokban, illetve a motorsportban egyaránt.

A 20XE 1987 végén már megjelent a Kadett E modellben, és akkor az a hír járta, hogy az Opel ezzel a motorral, illetve a Kadett GSI 16V-vel szerette volna lelökni a trónról a sportos hot hatch kategóriában az európai eladási statisztikát vezető Golf II GTi-t. Ma már tudjuk, hogy ehhez a csepp-Kadett kevés volt, utódja, az F Astra pedig már a Golf III-mal mérkőzött. 

Az egyik legjobb valaha volt Opel-motor szelepeit két felülfekvő, fogazott szíjjal hajtott vezérműtengely forgatja, de mint általában, az ördög ezúttal is a részletekben rejlik. A szívó- és kipufogószelep-szög 46 fokos, ami lapos égésteret eredményez, és az égéstér a teljes formáját a kovácsolt dugattyúban kialakított mélyedésben éri el. A szelepek üregesek, nátriummal töltöttek a jobb hővezetés érdekében.

A hengerfej tervezésében a Cosworth mérnökcsapata is segített, a gyártást pedig a CosCast, a Cosworth Casting Process kezdte, majd átkerült a nem kevésbé híres Kolbenschimdt céghez. 

A blokk öntöttvas alapú, de merevségét szerkezeti merevítésekkel, és nem a falvastagság növelésével érték el, így nem csak erős, de viszonylag könnyű is maradt. A tunerek hamar felismerték, hogy a GSI 16V-k motorja hatalmas tartalékokat rejteget, gyárilag is elforog 7200-ig, de a terhelhetősége még gyári állapotban is messze ezen érték felett van. Később nem sok módosítással, másik motorvezérlő elektronikával, hegyesebb vezérműtengelyekkel könnyedén érték el a 200 lóerős határt verseny alkalmazásban, pályaautókban pedig megközelítették a 250 lóerőt is, 8500-as fordulat környékén.

A 20XE-t Red Topnak (vörös tetejűnek) szokták nevezni, az egyébként szürke szelepfedél piros, L-alakú gyertyatakarója után. Ezeket a motorokat C20XE-ként is azonosítják, de a mérésre érkezett autóé 20XE kódú volt, tehát korai, katalizátor nélküli kivitel, ugyanis 1992-ben ez még nem volt kötelező az utcai homologizációhoz, hiszen a motor így is teljesítette az akkoriban nem túl szigorú környezetvédelmi normákat.

Minden sportos utcai autó legnagyobb ellensége a tulajdonosa, így nagyon sok Astra GSI végezte roncstelepen. Amit nem törtek össze egyszer, kétszer, háromszor, általában szétrohadt vagy belehalt a lakótelepi optikai tuningba. A folyamat mára megállt, de kifejezetten kevés 20XE-blokkos Astra maradt forgalomban, mostani gazdáik pedig tisztában vannak az értékükkel.

A mérésre érkezett példány gazdája méltán büszke nagyon ritka Astrájára, hiszen a mindössze 135 ezer kilométert futott, teljesen gyári autó állapota újszerű, és még azok is megbámulják, akik a Golf-egyházhoz tartoznak. A viszonylag kis tömeg jó dinamikát biztosít a 156 lóerős GSI-nek, az erős és egészséges motor pedig a laza előírások és a katalizátormentesség miatt olyan gázreakciókra képes, mint egyetlen mai autó sem.

Ez így mind szép, de vajon mit tud a blokk a mérőpadon? Valós a Red Top nagy presztízse, vagy inkább csak legenda? Megmértük és elcsodálkoztunk. Nézzétek meg a videót az autóról, amely az én privát listámon a Top 5-ben szerepel! Ha szeretitek hetente jelentkező sorozatunkat, az Erőmérőt és további érdekes autókat szeretnétek látni, iratkozzatok fel a Totalcar Youtube-csatornájára!