Többet tud, mint amennyit mutat

Totalcar Erőmérő: Hyundai Coupe 2.0 16V – 2007.

2018.11.09. 16:01

Az Autókorbelnél ahol az olvasók autóinak a teljesítmény mérése folyik, ezúttal egy alulbecsült kupé állt a mérőpadra. A Hyundai Coupe sok érdekességet rejt a motortető alatt, ráadásul formája is kívánatos. Vajon elég erős?

A Hyundai Coupe soha nem akart sportkocsi lenni, a korabeli hirdetések is inkább a praktikumról és a szép formáról szóltak. Utóbbin lehet vitatkozni, a praktikum viszont tényleg adott: a hátsó fejtér kicsi, de a nagy csomagtérfedél nagy csomagteret rejt, ha az üléseket előredöntjük. A praktikumot kupé mértékkel kell nézni - nem családi kombi a Hyundai, viszont a 2+2 ülésrend mellett is még elfogadható a használhatósága.

Inkább valamiféle GT, a vonalvezetése és az arányai egészen jók. Viszont minket inkább a motorja érdekel, amelynek már a története is elég érdekes. A Hyundai korábban a Mitsubishi által tervezett, de Koreában gyártott blokkokat használt, 1995-től viszont a Beta-motorcsaládot, melynek tagjait helyben tervezték, továbbra is a Mitsubishi 4G motorcsalád alapjaira.

Változást hozott a Hyundai életében a 2002-ben alapított Global Engine Manufacturing Alliance, amely a DaimlerChrysler, Mitsubishi és a Hyundai közös vállalkozása volt. Célja a motorblokkok közös tervezése, a költségek optimalizálása volt. A Hyundai első GEMA-tervezésű motorja nem a Beta volt, hanem a Theta, tehát a következő generáció, azonban a Beta legutolsó változatának a hengerfeje is már a közös leányvállalattól származik.

Klasszikus felépítésű, dupla, felülfekvő vezérműtengelyes (DOHC), kétliteres szívómotor, melyen a kipufogóoldali vezérműtengelyt fogazott szíj hajtja, az áthajtást a két tengely között pedig rövid, egysoros lánccal oldották meg. Ezen a tengelyen található az állítómű is, amely a két tengely egymáshoz viszonyított helyzetét módosítja a motor terhelésének és fordulatának függvényében. Nincs tehát változó szelepemelés, csak időben változó vezérlési idők. Viszont a szabályozás nem állásos, tehát nem átkapcsol egy bizonyos üzemállapotban, hanem az egyenletes karakterisztika érdekében folyamatos.

A hengertömb nagyon hasonló a Mitsubishi 4G blokkhoz. Ez is öntöttvas, a hengerfej pedig alumíniumból készült. A főtengely öt helyen csapágyazott, kovácsolt. Ezt a kétliterest Amerikában is forgalmazták annak idején, a tuningosok nagyon kedvelik, mert a hengertömb masszív, jó anyagokból épül fel a blokk, mechanikailag nagyon strapabíró. Turbósítva a 200 lóerő feletti teljesítményt is tartósan bírja, szériaállapotban pedig a félmillió kilométer sem gond neki. Aki nem turbósítja, a gyáritól eltérő vezérműtengelyekkel 8000 fordulat fölötti fordulatszámot is elérhet vele, így is közel 200 lóerő a végeredmény, ennek ellenére változatlanul nagyon tartós marad a motor az erős főtengelynek és a jó kiegyensúlyozásnak köszönhetően.

Mi ezúttal is arra vagyunk kíváncsiak, hogy a Hyundai Coupe 162 ezer kilométerrel a háta mögött mit tud a teljesítménymérő-padon, és milyen görbét rajzol a mérés végén. Tudjuk, az 1400 kilós kupé nem lesz versenyautó ezzel a motorral, és a 9 másodperces 100-as sprinttel, de a görbékből sok tulajdonsága kiderül majd.

A mérés ezúttal könnyedén lefutott, a Hyundai szépen elforgott a leszabályozásig, a görbék pedig példásak lettek. Nézzétek meg a videót, a végén elemezzük kicsit az eredményeket, illetve megfejtjük, mire gondolt a költő a motor tervezése közben.

Ha pedig érdekesnek találjátok a hetente jelentkező sorozatunkat, az Erőmérőt, iratkozzatok fel a Totalcar Youtube csatornájára, mert még sok érdekes autó következik!

Korábbi epizódok:

A Volvo amit csak imádni lehet
Szinte fullextrás, agyonvághatatlan szívó benzinmotort hord az orrában és még mindig nagyon jó a kiállása. Mit tud a mérőpadon és miért kellett szerelnünk?
A magyarok kedvenc Daciája a próbapadon
A Duster első generációját lomhának találtuk tesztjeinkben, ezért nagyon kíváncsiak voltunk, hogy mit produkál egy profi teljesítménymérés során.