Ez a Hyundai ívet húz
Hyundai MMA–181 inverteres hegesztőgép
Igazi vasakkal dolgozik az ember, mikor ezt az akciós áron mért Hyundai-t szikráztatja. De tényleg olyan könnyű bánni vele, mint azt a katalógus állítja? Vagy csak szánalmas fröcskölés, vashoz tapadó elektróda és hegesztőmaszk mögötti káromkodás lesz az egészből?
Hirtelen nem tudnék még egy szerszámgép-márkát mondani, aminek autóneve van, és bár van nekem egy Hyundai flexem (nagyon szeretem ezt az állítható fordulatszámú gépet), mindig meglepődöm, mikor a márkanév kimondása után nem egy autóról kezdek el beszélni. Megjegyzem, ez a Hyundai flex azért egy gyönyörű fogalomzavar, hiszen a sarokcsiszoló neve hivatalosan az, hogy sarokcsiszoló, de ember nincs a földön, aki nem a flexért nyúl, amikor gyorsan le kell csapni pár centit a zártszelvényből. De a Flex ugye egy márkanév, mint a Makita, a Bosch, vagy a Hilti. Igen, a Hilti nem nagy teljesítményű ütvefúrót jelent. És a stílfűrész sem a láncfűrész szinonimája, bár gondolom, a Stihl nem htiltakozna az ilyen megállapítások ellen.
Ez a Hyundai, amiből tesztpéldányt kaptunk, egy hegesztőgép. Semmi extra, egy pálcás, trafós hegesztő, vágja rá az alkalmi zártszelvény-heftelő. Csak hát ez nem trafós hegesztőgép, hiszen egy inverter küldi az egyenáramot, meg a sok ampert a védőbevonatos hegesztőelektródára, pontosabban a bevont elektródára, amit az emberek csak úgy hívnak, a pálca. Szóval, egy pálcás hegesztő, ami úgy néz ki, mint egy trafós hegesztő, csak kisebb, könnyebb, és azt ígérik a leírásában, hogy az ügyes elektronikának hála, könnyű vele elkezdeni a hegesztést, nem fog folyton odaragadni a pálca a munkadarabhoz, nem nagy kihívás vele szép varratokat csinálni. Ja, és az MMA–181 most épp akciós, a Zákány szerszámház webshopjában 34 990 forintért mérik.
Trafó? Inverter? Hogy mi van??
Hegesztő trafót régebben sokan barkácsoltak maguknak – a rendszerváltás előtt egyrészt nem volt minden sarkon barkácsbolt, másrészt olcsóbb volt házi körülmények közt összedobni egy transzformátort, amiben egy meglehetősen nyitott vasmagos tekerccsel és egy nagy tekerőgombbal mozgatható mágneses sönttel szabályozva alakították át a hálózati áramot ívhegesztésre alkalmas alacsony feszültségű, de nagy áramerősségű árammá. A vasmagok mérete miatt egy trafó viszonylag nagy és nehéz berendezés, és meglehetősen egyszerű felépítése miatt a működése sem túl kifinomult. Ezek közt is vannak alap váltóáramú és diódás egyenáramú gépek. A sokkal modernebb inverteres berendezések félvezetős elektronika segítségével alakítják át a hálózati feszültséget 20-100 kHz-es középfrekvenciás feszültséggé, majd itt is egy, de sokkal kisebb méretű transzformátor segít beállítani a szükséges értékre az áram-feszültség viszonyt , egy diódás egyenirányító, illetve egy fojtótekercs segítségével adják az elvárt egyenfeszültséget. A vezérlőelektronika lehetővé teszi a hálózati trafónál sokkal finomabb szabályzást, ez nagyban megkönnyíti a munkát, ráadásul ezek a sokkal jobb hatásfokú, kisebb és könnyebb inverteres gépek bőven tudják ugyanazt a teljesítményt, mint amit egy régi transzformátor.
Sosem hegesztettem még pálcás géppel. Nem is vágytam rá, az én fejemben az ilyesmi összefonódott a letapadó elektróda miatt szentségelő barkácsoló látványával. CO-val (tudom, hivatalosan CO2-védőgázas, fogyóelektródás hegesztőgéppel) már sok varratot csináltam, hegesztettem már karosszériára javítófoltot, filmes díszlethez alkatrészeket, motorkerékpár tankjára füleket. Na, ezekhez igazából alkalmatlan is lett volna a pálcás hegesztőgép – karosszériások a gányolás minősített esetének tartják, ha valami amatőr trafóval taknyolja össze a lemezeket egy autón.
Nem is vékony lemezek heftelésére szokás használni ezeket a bevont elektródás gépeket. Tipikusan zártszelvényeket, csöveket, idomvasakat hegesztenek ilyennel, mondjuk kerítést, rámpát, garázsajtót, műhelyek tetőszerkezetét. Hegesztettem már kertkaput CO-val, ment is minden klasszul, igaz, a dög nehéz gázpalackot meg a méretes hegesztőgépet macerás volt kivonszolni a műhelyből. Csak aztán feléledt a szél. És a hegesztéshez létfontosságú védőgázt úgy fújta el a sercegő ív mellől, hogy csak undorító göböket tudtam rátaknyolni a vasakra. Na, ilyen helyzetekben jön jól a pálcás gép. A védőgázt nem egy szelepen keresztül juttatja az elektróda hegyéhez, hanem az elektróda bevonatából képződik a hegesztés közben, a megolvadt vas tetejére úszó, ott kicsapódó és megkeményedő salakkal együtt védi a friss varratot az oxidációtól.
Az ilyen kicsi, ridikül méretű inverteres gépek nagyon kényelmesen használhatóak, az MMA–181 is simán dolgozik a normál, otthoni 230 voltos hálózatról, a 16 Amperes kismegszakítót nem fogja lecsapkodni. Persze, azért annyira nem kicsi, mert az adatlapja szerint 7,7 kVA teljesítményt kell tudnia annak az aggregátornak, amiről hálózati áram híján működtethető – az ilyen paraméterű gépek félmillió környékén vannak. Az is igaz, még nem sokszor fordult elő, hogy áramfejlesztőről kellett volna hegesztenem, általában van hálózati áram ott, ahol az emberre rájön a sürgős hegeszthetnék.
Ha már a teljesítményről beszélünk, érdemes megemlíteni, hogy a gépen a 10-től 180 amperig állítható, egészen finom lépcsőkkel. Az alsó tartomány akkor érdekes, ha valaki megveszi hozzá a TIG/AWI-hegesztéshez szükséges kiegészítőket, 180 amperig meg akkor érdemes tekerni, ha valami nagyon masszív dolgot akar ez ember hegeszteni, vagy mennydörgős ménkűset játszana.
Mivel még sosem dolgoztam ilyen bevont pálcás géppel, ideális alany voltam a tesztre: a gép már a leírásában is fókuszál a kezdőkre, a paraméterei miatt alkalmas is arra, hogy sikerélménye legyen a first time pálcázónak. Nagyon kíváncsi voltam, mennyit fogok szerencsétlenkedni, mire normális varratott tudok készíteni. Megkértem Kakuszi Zoli barátomat, engedjen be a műhelyébe, mert ő szokott ilyen géppel dolgozni, tud segíteni, ha bénáznék, ráadásul lejmolhatok tőle pár elektródát a teszthez. 20×20-as zárt szelvényeken igyekeztem értékelhetőt produkálni.
Nem mondom, hogy nem lehet azzal az egyszerű hegesztőpajzzsal, amit a géphez adnak, szépen dolgozni. De azt tudom, hogy amikor először hegesztettem úgy, hogy automata fejpajzs mögött figyeltem a folyamatot, leesett az állam, mennyivel szebben tudtam dolgozni. Úgyhogy most is ilyet használtam, és mindenkinek, aki akár csak néha, hobbiból hegesztene, szívből ajánlom, hogy szerezzen be egy automata fejpajzsot. Óriási könnyebbség, ha nem kell folyton a nagyon sötét üvegű, hagyományos kézi pajzzsal bohóckodni, mert amikor épp nincs nagy fény a hegesztés miatt, semmit sem lát az ember a munkadarabból, vagy hogy hová teszi az elektródát.
Ráadásul a pajzsot fogó kéz sokkal fontosabb dolgokkal is foglalkozhat: szerszám, munkadarab, stb. Láttam már olyat, aki pont azért, hogy jobban lássa a munkafelületet, napszemüvegben hegesztett. Én értem, hogy állítása szerint az úgy tök jó volt, és nem gyulladt be a szeme, de ilyesmit csak az csináljon, aki szívesen tájékozódna a jövőben tapogatózás és hallgatózás alapján. Én ragaszkodnék a látás képességéhez, maradok a pajzsnál.
Bár azt ígéri a gép adatlapja, hogy a Hot ARC start rendszer miatt könnyű az ív felvétele, a hegesztés indítása, vadonatúj elektródával minden esetben bénáztam egy kicsit. Pár letapadás után viszont már szépen húztam az ívet, ilyenkor a gép automatikusan szabályozza az áramot (ARC force), így a túl közel vagy távol tartott elektródával sem rontja el azonnal az ember a hegesztést. Az is igaz, néhányszor túl hosszúra sikerült az az ív – ilyenkor átégettem a zártszelvény falát. Viszont már az első pár centin sikerült olyan varratot csinálnom, amilyet védőgázassal csak sok gyakorlás után tudtam. Néhány pálca elfogyasztása után hobbi célra teljesen vállalható varratokat lehet gyártani vele. Nagy nyomású tartályt ennyi gyakorlással még nem érdemes vállalni, de egy kapunak, ajtónak, egyszerű zártszelvény szerkezetnek nyugodtan neki lehet állni.
Aki még sosem hegesztett, pláne nem bevont elektródával, de szeretne/kell neki, annak az ilyen jellegű gépek közt kell keresgélnie. Egy ház körül sokféle kisebb hegesztési munka adódhat, amikhez egy ilyen kompakt, inverteres hegesztőgép tökéletes.
Ez az írás támogatott tartalom, elkészítését a Zákány szerszámház támogatta. A Kedvezménydoktor a termékeket azért próbálja ki, mert épp akciós áron kínálják, így az olvasók azt is megtudhatják, milyen az adott termék.
