Minden, amit a vonóhorogról tudni akartál

Figyelem, Achtung, Warning!!! Az alábbiak a maximum 3,5 tonna össztömegű személygépkocsi (M1 kategória), illetve a kisteherautó (N1 kategória) esetén érvényesek a cikk megjelenésekor érvényes hazai jogszabályok alapján! 

Mit mivel húzhatunk?

Talán ez az a kérdés, ami a legtöbbször merül fel a Kempingesek-Lakókocsisok Facebook-csoportban. És az életben. Korábban teszteltem a Mercedes G osztályát, amivel egy Eriba lakókocsit vontattam. Mivel az adott verzió 3,2 tonna össztömegű volt, így hamar elérjük a B kategória határát – hacsak nem könnyű (a vontatmány maximum 750 kg össztömegű) utánfutót, lakókocsit húzunk. A rendelet ugyanis úgy szól, hogy amit B-s jogsival vezethetünk, azzal könnyű utánfutót is húzhatunk bármikor. Ekkor maximum 4250 kg lehet a járműszerelvény össztömege (3500 kg + 750 kg).

Viszont ha 750 kg össztömeg felett van a vontatmány (kb. a mai lakókocsik mindegyike, a sátras utánfutókat kivéve), a járműszerelvény nem lépheti át 3,5 tonna össztömeget a B kategóriánál. És mindegy, hogy egy- vagy kéttengelyes, ez csak annyiból számít, hogy a kéttengelyes futók rendszerint elérik az 1,5 tonnát, így ott jó az esély a B jogsi súlyhatárának az elérésére. Ha túllépjük, akkor vagy B+E kategóriás jogsit kell szerezni, vagy létezik egy B96 jelzésű kategória, amivel nehéz pótkocsival is el lehet menni 4250 kg össztömegig. Ez azoknak praktikusabb, akik csak lakókocsit szoktak vontatni.

Vagyis a példánknál maradva az 1,2 tonna össztömegű Eribát a G osztállyal csak B+E kategóriával lehet vontatni. Ilyen esetben csak a forgalmikba bejegyzett össztömegek számítanak, a rendőrt csak a számok érdeklik, hiába üres a lakókocsi vagy az utánfutó (pl: ha az autó forgalmijában max 1500 kg a vontathatóság és 1800 kg ösztömegű futóval állít meg a hatóság).

Bónusz nehezítés: sima B kategória esetén a személygépkocsiknál a vontatmány össztömege nem haladhatja meg a vontató jármű saját(!) tömegét!

Ha az értékek helyesek, viszont túl van rakva a vontatmány (vagy kicsit több sört tároltunk le a lakóban ;), akkor itthon a megállítós "NKH"-s mérlegeléstől kell félni. Itthon ilyen kis járműveket ritkán zaklatnak, de például Ausztriában rendszeresek az ellenőrzések, és simán kipakoltatják a lakót, ha plusz súly van, sőt a többlet horogterhelésre is ugranak.

Ha friss a vezetői engedélyed, két évig semmit nem vontathatsz!

A sebességhatárok is változnak vontatáskor:

• lakott területen mindenhol 50 km/h
• lakott területen kívül mindenhol 70 km/h, kivéve
• autópályán, ahol 80 km/h a maximális sebesség.

Hazai fizetős úton személygépkocsi (D1 kategória) esetében nem kell külön autópálya matrica. A D2 kategóriába eső járművek (kisteherautó, kisbusz, stb) esetében kiegészítő U matricát kell venni.

Fontos információ: 2019 elejétől a D2 vagy B2 díjkategóriába tartozó járműre is meg lehet vásárolni a pótkocsikra (U díjkategória) érvényes jogosultságot (a D2-es vagy B2-es jogosultság mellett). A rendelkezés könnyebbséget jelent az autósoknak, akik így a vontatóra megváltott U díjkategóriájú e‑matrica segítségével bármilyen vontatmánnyal közlekedhetnek (forrás: NUSZ). 

Mennyit húzhatok?

Ezt a jogosítványuk kategóriáján (vagyis van-e E vagy B96 kiegészítő kategóriánk) kívül a forgalmi adatai adják meg a választ. Itt az O kategóriánál találjuk az értékeket, amit keresünk. Az O1 a vontatmány fékezett, az O2 a vontatmány fékezetlen össztömegére vonatkozik. 

Ha ez eltér (kevesebb) az autó gyári paramétereihez képest, akkor, akkor ennek több oka lehet. pl.:

• A horog műszaki paraméterei miatt. Vagyis kisebb a horog terhelhetősége, mint az autóé. Megoldás: új, megfelelő paraméterű horog, ekkor sajnos egy új műszaki vizsga is bejátszik, annak minden költségével.
• Elírták. Megoldás: be kell menni a helyileg illetékes közlekedési hatósághoz, ahol a megfelelő (a gyártótól, importőrtől származó) magyar nyelvű igazolás alapján kiállítják a műszaki adatlapot, amit aztán az okmányirodában elvileg ingyen kell, hogy módosítsanak. Ez a megoldás akkor is, ha elírták a lakókocsi vagy lakóautó adatait.

Ha még nincs vonóhorgunk, pár dolgot figyelembe kell venni a vásárláskor.

Mire használnánk a vonóhorgot?

Ha csak bringaszállításra, akkor elegendő valami alapváltozat, hiszen itt elsősorban a függőleges terhelhetőség számít. Sőt ilyen célra még olyan járműre is lehet vonóhorgot szerelni, ami amúgy nem képes vontatásra (elektromos, PHEV, hibrid modellek egy része). A horgok függőleges terhelhetősége típustól függően 50-150 kg között változik, a példában a bringák számától és típusától függően jó eséllyel elegendő a legáltalánosabb, 75 kg-os változat.

A korábbi információkkal ellentétben az ITM azt közölte (2021.05.13.), hogy a kerékpárszállításra használt vonóhorgot is időszakos vizsgára kell vinni!

A hatályos rendelkezések* szerint időszakos vizsgálaton kell bemutatni azokat a járműveket, amelyekre szabványos vagy járműtípushoz rendszeresített vonószerkezetet szereltek fel. Ennek megfelelően a vonóhorog felszerelése után soron kívül időszakos műszaki vizsgálatot kell végeztetni a járművön. Ennek hiányában sem a gépkocsi, sem vonóberendezése nem használható jogszerűen. (ITM, 2021.05.13.)

Érdemes olyan horgot venni, ami az autó paramétereinek is megfelelő, típusspecifikus modell. Ezeknél rendszerint megvannak a megfelelő csatlakozók és kábelkorbácsok, így viszonylag egyszerű műtét a kocsiba beépíteni.

Hogyan lehet vonóhorog a kocsimon?

A folyamat a következő:

• Vonóhorog kiválasztása és megvétele
• Beszerelés. Bár nem egy nagy történet felszerelni, mégse ajánljuk a háztáji szerelést, mert a vizsgán kérik a szerviz, szerelő igazolását a beépítésről.
• A felszerelt horoggal meg kell jelenni egy műszaki vizsgán. Mivel ez pont olyan, mint egy normál vizsga, érdemes a horog felszerelését a következő műszakiztatás idejére időzíteni. 

A vizsga szempontjából ezekkel a horgokkal nem lesz gond: 

A gyári megoldás. Ez új autó vásárlásakor fordul elő, rendszerint eleve a gyárban építik be, de néha megesik, hogy a kereskedő rakja fel utólag a horgot. Ez valamelyik nagyobb beszállító horga az autóra specifikálva, a vásárlónak nem nagyon lesz vele gondja, hisz eleve így helyezik elsőnek forgalomba a járművet.

Az utólagos beszerelés esetén a jóváhagyási jelzéstől függ, milyen papírok kellenek hozzá. A jóváhagyási jelzés egy bekarikázott betű (és szám) a horog tábláján és a papírjain:

"H" jelzéses: "egyedi" (kisipari) gyártású horog. Ekkor egy külön, sorszámos műbizonylatot kell kapnunk a horog mellé. Ez csak itthon játszik, szóval kizárólag magyar rendszámos autót tudunk vele levizsgáztatni, és csakis itthon. Viszont utána már lehet vele külföldre is menni.

"E" jelzéses: Európai jóváhagyási jelzés. Ide tartozik szinte minden nagyobb márka. Itt nincs külön műbizonylat, az E jelzés a szerelési útmutatóban van (és persze az adattáblán), amit nem árt jól elrakni.

Jó tanács, hogy lehetőleg új horgot szereljünk fel, mivel a használtnál nem tudjuk merre járt, mennyit húztak vele és bizony bármilyen igénytelen vasdarabnak látszik, azért ez is öregszik, kopik. Ráadásul a használt horognak gyakran hiányosak a vizsgához szükséges papírjai és a szervizek többsége se nagyon vállalja, hogy egy használt horoghoz adja a nevét.

Milyen vonóhorgok léteznek?

A leggyakoribb a klasszikus, fixen az autóhoz rögzített verzió. Szinte minden autóra fel lehet szerelni, kivéve, ha a horog feje takarja a rendszámtáblát.

Ebben az esetben csak levehető megoldásban gondolkodhatunk. Ebből létezik számtalan megoldás a nehezen szerelhető, csavaros megoldástól a könnyedén oldható, beakadó pöcökkel működőig. A szerelés nehézsége azért is lényeges, mivel amikor nem vontatunk, le kell venni a horgot. 

Külföldön sok helyen büntetnek érte, nálunk még nem, csak akkor ugranak rá, ha nagyon belóg a rendszámtáblába.

A másik ok, amiért érdemes leszerelni használaton kívül, hogy egy esetleges ütközéskor elég kicsi a határ, amikor még tényleg megvédi a kocsit, de megeshet, hogy már olyan sérülést okoz, ami amúgy nem következett volna be a fent hagyott horog nélkül (hogy a másik autóban a horoggal okozott kárról ne is beszéljünk). Ez utóbbira a biztosítók is ugranak. Ráadásul a levehető horgot nem csak mi tudjuk levenni, így rosszabb esetben úgy járhatunk, mint a 3. kerületi priusosok a katalizátorral.

Ha nem akarunk a levehető horoggal vacakolni, de nem lehet fix, akkor a modernebb autókra létezik mechanikusan vagy elektronikusan behúzható horog is.

A vonóhorog és a kapcsolófej helyes csatlakoztatása

Ráfutófék esetén húzzuk be a féket, és az orrkerékkel, vagy könnyű utánfutónál a támasztólábbal, esetleg kézzel emeljük megfelelő magasságba a kapcsolófejet, és tolassunk alá. Itt nem baj, ha van valaki, aki segít, pláne, ha nincs kitámasztó kerék, mert akkor valakinek tartania kell az utánfutót. Igaz, egy üres Lady utánfutót még akár izomból rá is lehet húzni a horogra.

A kapcsolófejen a rögzítő kart felemelve, a fejet addig kell ráengedni/rányomni a gömbre, amíg a kart teljesen le nem tudjuk nyomni. Ezt a kapcsolófejek többsége vissza is jelzi. Ha stabilizátoros a fejünk, ezután kell rá- vagy lenyomni a stabilizátor karját.

Ekkor csatlakoztassuk az elektromos csatlakozót. Itt érhet meglepetés, ugyanis a vontatón és a vontatmányon is 7 illetve 13 pólusú csatlakozók lehetnek, így ezt nem árt előre tisztázni. Nagy gond azért nincs, léteznek erre átalakítók bármelyikből bármelyik irányba.

Az elektromos csatlakozás után, a gyújtást ráadva, ellenőrizzük a fényeket, hogy működnek-e. A féklámpánál persze kicsit trükkös, ha egyedül van az ember, de mondjuk egy tükörből látható visszaverő felületet helyezve a futó mögé (vagy eleve a falnál állva) megoldható.

Apropó tükör. Ha a vontatmány szélesebb, mint a vontató, kiegészítő tükröket kell felszerelni, lehetőleg nem a legolcsóbból, mert az jó eséllyel remegni fog a menetszéltől, és pont semmit nem fogunk látni. 

És ami igen fontos, és nem szabad elfelejteni! Minden futón van valamilyen másodlagos biztosítás. A könnyű futókon ez egy sima lánc szokott lenni, amit ráfűzünk a horogra, míg a ráfutófékes modelleknél úgynevezett szakadókötelet kell alkalmazni.

Levehető horognál vigyázni kell, hogy ne a horogra, hanem a horog tartóján kiképzett rögzítési pontra kössük a kötelet. A kötél funkciója, hogy ha esetleg leszakadna valami miatt a futó, ez elszakad (így kevésbé rántja magával távozó futó a vontatót) és közben megfeszülve berántja a féket az utánfutón. És ebből következik, hogy bár adná magát, azért ne a horgon fűzzük át, mert ha valamilyen okból a a horog távozik, akkor nem tud működésbe lépni a fékező mechanizmus.

Indulás után ráfutófék esetén fékpróbázzunk, ez egy erős fékezést jelent, amikor, ha jól működik, a vontatmány nem tolhatja meg a vontatót.

Hogy ne érjen menet közben meglepetés, az utánfutón vagy a lakókocsin fontos beállítani a megfelelő keréknyomást! 

Ennek értékét vagy a futó adataiból tudhatjuk, de ha nincs meg, akkor rengeteg kalkulátor segít már kitalálni.

És még egy kis apróság, ami nem csak vontatáskor fontos: ha nemcsak a futót terheljük, hanem a vontatót is vagy csak sokan utazunk, sok autón állítani kell(ene) a keréknyomáson, aminek értékei rendszerint a vontató autó valamelyik B oszlopának ajtó felőli oldalára, a tank ajtó hátulján vagy a kesztyűtartóban lévő matricán vannak feltüntetve.

Kell-e zsírozni, és mit?

Ez a használt vontatmánytól is függ. Ha könnyű utánfutót (max. 750 kg össztömeg) rángatunk, akkor figyelni kell, hogy a gömb mindenkor rendesen be legyen zsírozva.

Ha nehezebb, ráfutófékes vontatmányunk van, akkor más a leányzó fekvése. 

Ugyanis ha stabilizátoros kapcsolófejünk van, akkor vontatás előtt mindenképp szárazra kell pucolni a vonógömböt! Ez a fajta fej a vontatmány csapkodását hivatott megakadályozni, amit rendszerint két kis fékpofa vonógömbre szorításával érnek el. Emiatt a zsíros gömbön nem működik hatékonyan a stabilizálás. A fejlettebb modellek ezen felül még ESP-vel is segítik a stabilitást.

A ráfutófék mechanikáját illik kb. 5 ezer km-ként megzsírozni a hosszú, problémamentes használat érdekében. Ehhez a kapcsolófej mögött találunk rendszerint két zsírzószemet, amibe zsírzóprés segítségével juttathatjuk be az anyagot. A kapcsolófejet megmozgatva oldalra nem kotyoghat.