Minden a klímáról, hogy sokáig jól működjön

Használd rendszeresen, télen is!

Hasonlóan az autó sok más részegységéhez, a klímarendszer is meghálálja a rendszeres használatot. Ennek oka, hogy a rendszerben a hűtőközegen, azaz a gázon kívül kenőolaj is található, ez keni a kompresszor mozgó alkatrészeit. Ha hosszú ideig nem működtetjük, a kompresszor nem kap kenést és a tömítések is kiszáradhatnak, ami a gáz szivárgásához, ezzel pedig először a hűtőképesség csökkenéséhez, majd teljes megszűnéséhez vezet. Ezért nem érdemes a rendszert például az üzemanyag-takarékosság jegyében hosszú távon pihentetni, mert a javítás-újratöltés költsége sokkal nagyobb lehet. Sőt, azt is szokták halkan javasolni, hogy ajánlatos legalább havonta egyszer jól megkergetni a klímát. Az automata klímát is állítsuk ilyenkor a legkisebb hőmérsékletre, a ventilátort a maximumra, és így járassuk egy pár percig. Az indoklás: így alaposan átjáródik a rendszer, és a kenőolaj is kellő mértékben eljut mindenhová.

A közhiedelemmel szemben a klímát télen is kimondottan érdemes bekapcsolni. Mivel a klíma szárító hatású (az utastéri hőcserélő hideg, 20 fokos külső hőmérséklet mellett például 2-4 fokos felületére kicsapódik a levegőben lévő pára), ezért hideg időben, de akár esőben is a használata elősegíti és meggyorsítja az ablakok párátlanítását. Az automata rendszerek, különösen amelyek a páratartalmat is figyelemmel kísérik, ezt maguktól elvégzik. (Persze csak akkor, ha a tulajdonos ijedtében, hogy megy az AC, ki nem kapcsolja.) Nagyon hatásos a módszer például akkor, ha az utasok vizes cipővel és ázott ruhában szállnak be az autóba. Manuális rendszereknél a klíma bekapcsolásával járó hűtő hatást a fűtés bekapcsolásával lehet (kell) ellensúlyozni, ami szintén segíti a száradást.

Használd helyesen!

A légkondicionáló rendszer megfelelő kezelésével nemcsak annyit érhetünk el, hogy hamarabb lehűl a napon felhevült utastér, vagy használata ellenére szinte egyáltalán nem nő az üzemanyag-fogyasztás, hanem a megelőzhetünk bizonyos hibákat és meghosszabbíthatjuk a rendszer élettartamát. Automata klímák működésébe általában kevésbé kell és lehet beavatkozni, mert az érzékelői által észlelt körülményekből kiindulva a programjának megfelelő legjobb megoldásra törekszik. Természetesen ebben is van azért különbség, mert az olcsóbb klímákban kevesebb, a drágább klímákban több az érzékelő (például napsütés iránya, páratartalom, több hőmérő, stb.), és a beavatkozás módja is más (nemcsak a befúvás erősségét, de az irányát is változtatja).

Automata klímánál ezért többnyire annyi a dolgunk, hogy beállítsunk a hőmérsékletet, a mi éghajlati körülményeink között például 22 fokot, és hagyjuk, hogy a rendszer tegye a dolgát. Az majd mindent elintéz a befúvási erő nagyságától kezdve a belső keringetés automatikus ki- és bekapcsolásáig. Nekünk általában egy lehetőségünk marad, a szellőzőrostélyokon a fújás irányát beállítani, illetve a rostélyt elzárni. No, az utóbbit nem ajánlják a szakemberek, mert akadályozza a csőrendszer átszellőzését, bennrekedhet a pára egy része. E helyett inkább irányítsuk el a levegőt, oldalra, vagy mivel a hideg levegő lefelé ereszkedik, felfelé. Ezt már csak azért is érdemes így beállítani, mert bár a közvetlenül a testre irányított hideg levegő kellemesen hűtő hatásúnak tűnhet, de megfázás lehet a vége.

Szintén a megfázás esélye miatt, ha nagy hőségben viszonylag sűrűn ki-be szállunk az autóból, illetve az autóba, érdemes eltérni a 22 fokos beállítástól, méghozzá felfelé. A szakemberek legfeljebb 5-6 fokos eltérést javasolnak ilyenkor, vagyis például 32 foknál 26 fok a javasolt beállítás automata klíma esetén is. Napon felhevült autó esetén pedig az a javaslat, hogy érdemesebb előbb legalább félig nyitott ablakokkal átszellőztetni az autót, mielőtt bekapcsolnánk a rendszert. Így annak nem mondjuk 50 fokos, hanem csak 40 fokos levegőt kell lehűtenie az általunk kívánt hőmérsékletre.

Használd helyesen a belső keringtetést!

Manuális klímánál ma már az jár el helyesen, aki lemodellezi az automata klímák működését. Napon hagyott autóba beülve szintén érdemes szellőztetéssel kezdeni, és csak azután bekapcsolni a klímát. Ezután azonban minden állítási lehetőség a mi kezünkben összpontosul. Az automata klíma működésének mintájára hasznos például belső keringtetésre kapcsolni. Így az előzőleg már valamennyire lehűtött levegőt szívja vissza a rendszer, vagyis gyorsabb lehet a lehűtési folyamat. A ventilátorfokozatot akár a legnagyobbra is kapcsolhatjuk, a rostélyokat azonban itt sem ajánlatos elzárni (ugyanazon okból, mint az automatánál), jobb ötlet a befújást tőlünk el, azaz oldalra és felfelé irányítani.

A lehűtés elején beválhat, ha minden levegőt a szélvédőre irányítunk, főként, ha onnan süt a nap. A hideg levegő ezúttal is felülről lefelé ereszkedve lehűti az utasteret. Később igény szerint a befújási irány megváltoztatható, és a ventilátorfokozat is csökkenthető és nyithatjuk a belső keringtetést is. Abban az esetben, ha erős befúvást, de kevésbé hideg levegőt szeretnénk, a fűtés kismértékű bekapcsolásával (a fűtéscsap kinyitásával) állíthatjuk be a kívánt hőmérsékletet manuális klímánál.

Ne aggódj a fogyasztás miatt!

A klímarendszer működtetése, ezen belül a klímakompresszor hajtása energiát igényel, ami korábban jelentősen növelte a fogyasztást. Hozzá kell tenni az is növeli, ha klíma híján lehúzott ablakokkal autózunk nagyobb sebességekkel. A modern rendszerek azonban jobb hatásfokkal működnek, mint a régiek, nemcsak ki-be kapcsolják a kompresszort, hanem képesek teljesítményének igény szerinti pontos szabályzására is, így sokkal kevésbé növelik a fogyasztást. Sportosabbra vett, vagy kevésbé odafigyelő vezetési stílussal nagyobb mértékben nő a fogyasztás, mint a klímától, miközben a klíma a biztonságra is pozitívan hat. Hiszen azáltal, hogy normális hőmérsékletűre hűti az utasteret, hozzájárul a koncentrációs képesség megtartásához.

Akadályozd meg az autó felmelegedését!

Ha már mindenáron spórolni szeretnénk, hatásos mód erre, ha megpróbáljuk megakadályozni, hogy az autó egyáltalán felmelegedjen. Így a visszahűtés kevesebb energiát igényel, de már csak azért is érdemes így tenni, mert nem kimondottan kellemes egy túlfűtött utastérben helyet foglalni. A legegyszerűbb, de sajnos nem mindig megvalósítható megoldást valószínűleg mindenki ismeri: árnyékba kell parkolni. Amennyiben erre nincs mód, érdemes a szélvédőt mindenképpen, de lehetőség szerint az ablakokat is árnyékolókkal eltakarni. Bár mélyebben kell érte a zsebbe nyúlni, de szintén jó megoldás az ablakok sötétítő fóliázása (persze legfeljebb a megengedett mértékben), ami sokkal hatékonyabb megoldás, mint sokan gondolnák. Ennek gyári változata a hővédő üvegezés, amit azonban nem minden autóban találunk meg.

Rendszeresen cserél(tes)d a pollenszűrőt!

Elsőre a pollenszűrő nem tűnik létfontosságúnak, hiszen korábban nem is volt az autókban. Sokan nem is figyelnek rá, holott maga az alkatrész nem drága. Az más kérdés, hogy egyes típusokban a cseréje eléggé munkaigényes, ennek megfelelően szakműhelyben elvégeztetve nem olcsó. Mégis érdemes foglalkozni vele, mert a légkondicionáló berendezéssel felszerelt autókban fontos szerep hárul rá. Elsőrendű feladata, vagyis a pollenek, korom és egyéb részecskék kiszűrése mellett ugyanis szerepet vállal a klímarendszer tisztán tartásában és megbüdösödésének megakadályozásában is.

Az eltömődött szűrő miatt ugyanis leromlik az áramlás, a párás levegő nem képes megfelelően mozogni, ami melegágya a kellemetlen szagot okozó gombásodás kialakulásának. Ez ellen már a rendszeresen (egyes ajánlások szerint nagyvárosi használat esetén évente kétszer) cserélt papírszűrő is védelmet nyújt, de különösen beváltak az aktív szenes kiegészítő szűrővel és antibakteriális hatással kiegészített szűrők. Ha évente egyszer cserélünk, azt tavasszal tegyük, mert így megszabadulhatunk a benne a téli párás-nedves levegőben könnyebben elszaporodó mikroorganizmusoktól is.

Előzd meg a büdösödést!

A hűtésképtelenséget leszámítva a klímák talán legkellemetlenebb rendellenessége, amikor átizzadt edzőzoknik szagát kezdik magukból árasztani. Ezt természetesen mindenki szeretné elkerülni, de nem könnyű, mert az előidéző ok összefügg a rendszer működésével. A felettébb kellemetlen szagot ugyanis gombák és mikrobák elszaporodása idézi elő, amelyeknek létalapja a nedves párás környezet. A klíma beltéri hőcserélőjének (elpárologtatójának) környezetében pedig ez elég gyakori, sőt, valójában kötelező gyakorlat. Ugyanis ez a hőcserélő hűti a rendszeren átáramló levegőt, ennek megfelelően a felszíne hideg, általában csupán pár fokos (külső 20 foknál 2-4 fok). Erre érkezik a jóval melegebb, párás levegő, aminek az eredménye, hogy a pára kicsapódik a hőcserélő felületén, mint télen a lehelet a hideg ablaküvegen.

A páracseppek a hőcserélő alatti gyűjtőtálcába hullanak, majd egy kivezető csövön keresztül távoznak az autóból. Az első hibalehetőség éppen itt adódik. Ha a cső eldugul, a kondenzvíz nem képes távozni, a pára mindenképpen bent reked. Ez azonban nem túl gyakori jelenség, ezért elsősorban arról kell gondoskodni, hogy a nedves felületeknek módjuk legyen mihamarabb megszáradni. Ezért nem jó ötlet például az utastéri szellőzőrostélyokat lezárni, mert az akadályozza a rendszer átszellőzését. A hőcserélő és környezetének gyorsabb száradása érdekében azt is szokás tanácsolni, hogy pár perccel a megérkezés előtt kapcsoljuk ki a klímát, de a ventilátort hagyjuk rajta, sőt, nagyobb fokozatba is kapcsolhatjuk. Ezzel nagymértékben elősegíthetjük a belső részek száradását és ezzel megakadályozhatjuk a rossz szagért felelős kártevők elszaporodását.

Ha viszont már megtörtént a baj, akkor enyhébb esetekben segíthetnek a rendszer kártevő-mentesítésében a különböző házilag is bevethető klímatisztító szerek, amelyeket korábban Sipos Zoli mutatott be cikkében. Súlyosabb esetben érdemes lehet szakemberhez fordulni, akiknek megvannak a módszereik és eszközeik arra, hogy a hőcserélőt és annak környezetét közvetlenül is megtisztítsák. Ezt megelőzendő azonban érdemes lehet évente-kétévente az egyébként jól működő klímát is házi kezelésnek alávetni.

Tart(a)sd karban!

A klíma az autó azon részegységei közé tartozik, amelynek javítását mindenképpen szakemberre érdemes bízni. Tulajdonosa legfeljebb annyit tehet érte, hogy odafigyel a használatára, észreveszi, ha nem úgy működik, ahogy kellene neki (zajosan működik, nem fúj elég hideget, büdös levegőt fúj), illetve a motortérben megnézheti, hogy a rendszer elemeinél, a csőcsatlakozásoknál olajpára formájában nem látja-e a szivárgás jeleit. Utóbbi esetben természetesen a klíma teljesítménye is csökken, így mindjárt két ok is adódik a szakszerviz felkeresésére. Az elektromos és konnektorról tölthető hibrid autók tulajdonosainak viszont mindenképpen azonnal javasolt szakszervizbe vinni az autót, amikor a klíma meghibásodik. A rendszer ugyanis nem csupán az utasteret, hanem a hajtó akkumulátort is hűti, illetve temperálja, ezért kiesése további súlyos következményekkel járhat. A jelenlegi nyári hőmérsékleti viszonyok mellett azonban talán a legjobb megelőzni a bajt. Érdemes a klímát a rendszer korától függően rendszeresen, de legalább ötévente átnézetni akkor is, ha bajnak semmilyen látható jele nincs.