Emberkísérlet: kipróbáltam a hosszú távú villanyrollerezést, és rossz volt

A hosszú távú rollerezés nem nekem jutott eszembe, ősszel találkoztam egy rolleressel Kóka és Zsámbok között. Akkor ez egészen meglepett, de végülis a 7 kilométeres távot bringával sem tennék meg gyorsabban, a többi közlekedő meg ugyan olyan veszélyes a rolleresekre, mint a biciklisekre. Ha nincs autó és épp nem jár a busz, akkor ez is lehet egy megoldás - bár én biztosan nem választanám.

Aztán feltűnt ez a közlekedési forma a Rákoscsaba–Nagytarcsa, és az Ecser–Maglód vonalon is. Ekkor már a csomagtartómban volt egy Xiaomi Mi 1S roller, várva a megfelelő alkalomra. Elővárosból belvárosba rendszeresen rollerezőről még nem hallottam, itt inkább a roller-vonat-roller-munkahely kombó játszik, de ha már a Xiaomi elvileg tudta a 25 km-t, én pedig annyira lakom a cégtől, akkor amiért is ne próbáljam meg.

Az elektromos rolleres maratonom egyik első tanulsága volt, hogy egy hűvösebb őszi napon kifejezetten hideg van rajta. Nem vicc, tényleg fel kell normálisan öltözni! Ezen kívül rendkívül unalmas. Állsz, nyomod a gombot, és mész egyenesen. Ennyi. Nem sportolsz, nem küzdesz az életedért, nem kerülgetsz nagyon semmit. Néha megállsz valami miatt, és az újraindulásnál nagy móka, ahogy meglendül a roller, de ez pont egy pillanat. Aztán mész csendben egyenesen. Zenehallgatás nuku, mert az elektromos rollerezés anélkül is elég veszélyes produkció.

Az irányváltást semmilyen módon nem tudod jelezni a Xiaomi esetén, márpedig 25 km/h elég gyors ahhoz, hogy gyorsan változtasd azt az irányt. A kormányt fogni kell keményen, hiszen nincs lengéscsillapítás, a bukkanóknál kapaszkodsz és tartod magad egyfolytában. Én kétszer engedtem el, hogy próbálgassam , mi lenne, ha kézzel jelezném, merre megyek, de majdnem pofára estem mindkétszer, és nem is láttam azt a lehetőséget, hogy majd egyszer, a távoli jövőben a kezemmel kalimpálok kanyarodás előtt. Márpedig amikor 20-25-tel kanyarodsz, vagy kikerülsz, azt nem rossz jelezni annak, aki a hátad mögött jön. Szerintem megérné egy indexet szerelni rájuk, persze némelyiken van is.

A kanyarodással a másik probléma, hogy nem jó hátranézni, hogy jön-e valaki. Gyakorlott motorosként és autósként már megszoktam, hogy a fejemmel a kezem ne mozduljon, de a rollernél ez valahogy nem ment. Plusz, mivel az út egy részét járdán mentem, ahol bármikor kiléphet elém egy gyalogos, nem is volt jó érzés elfordulni a menetiránytól. Így viszont se jelezni nem tudok, ha kanyarodok, se megnézni, hogy kanyarodhatok-e. Még egy fontos dolog: a rollerrel nem fogsz lassan menni. Vagy lenyomod a kart, és mész 20-25-tel, vagy nem mész, egyszerűen nem olyan finom a kapcsoló, hogy úgy tudd szabályozni, mint egy motor, vagy akár egy bringa sebességét. És mivel nem fáradsz el rajta, ezért húzod is neki.

A roller egyébként egy Xiaomi Mi 1S volt, ez egy 275Wh-s akkumulátor kapacitású, 30 kilométeres hatótávval, és három sebességfokozattal. A legkisebb 5 km/h, ez gondolom arra lenne jó, ha emberek közé tévedsz, de szerintem akkor inkább szállj le róla. A második fokozatban 20 km/h, a harmadikban pedig 25 km/h érhető el. Nyilván a sebességgel csökken a megtehető távolság. El is határoztam, hogy kettesben megyek vele, de az elővárosi szakaszon mégis telivel csapattam mindig. Van elöl egy lámpa, rajta egy nagy gombbal, ezzel kapcsolható a menü. Elméletileg appal is működik, de azt mondták, azzal ne bajlódjak inkább. Van rajta tempomat, ha 5 másodpercig lenyomva tartod a gázkart, akkor bekapcsol, ha fékezel, vagy hozzányúlsz, akkor kiold. Ez is jól működött.

A fékek haraptak, kicsit jobban is, mint kellett volna. Ebben a példányban ugyanis nem volt ABS a mechanikus tárcsafékhez, és amikor a 13 kiló elindul kifelé egy nagyobb fékezésnél, akkor észnél kell lenni, hogy összekapard. Egyszerűen összecsukható, ahogy kinyitni is könnyű. Viszont arra ne számoljunk, hogy – ahogy a reklámban is van – összecsukod, és hip-hopp, felszállsz vele a buszra, sétálsz a lépcsőn, vagy bármi ilyen. Ez egy 13 kilós, 1 méteres fémdarab. Van ennél nehezebb is, de ez csak ilyen: vakok között félszemű a császár öröm. Lépcsőn felcipelni sem egyszerű, és a buszon, ha térden vágsz vele valakit, akkor járhatsz a bíróságra.

Viszont a csomagtartóba tényleg elfér így, de ez azért mégsem az a könnyed szabadság, amit gondoltam róla. Egyébként az egész roller egy nagy fémtömbnek tűnik, ami be van vonva műanyaggal. Nem csörög, nem zörög, nem nyiszog, szóval elég jó a minősége, pedig használták már bőven.

Az út felénél jártam, és beértem a házak közé, amikor a talpam iszonyatosan kezdett fájni. Eddigre már túl voltam 15 kilométeren, és megértettem a testtartás fontosságát. Rollerest ugyanis kétféleképpen látsz állni a rolleren. Vagy daliásan kihúzza magát, vagy minél jobban rogyaszt. Lengéscsillapító hiányában ( elméletileg az 1S 8,5 hüvelykes tömlős gumi csillapít valamit) rogyasztasz.

De egy óra rollerezés közben már elkezd fájni a vádlid és a combod, ahogy tartod magad. Ilyenkor kihúzod magad. Ekkor viszont nem csillapít semmi, és a 13 kilós fémdarab üti a talpad az út minőségének megfelelően. Szóval az út felénél már rendszeresen váltogattam, hogy melyik lábam van elől, hogy kihúzom magam, vagy rogyasztok, de még azt is, hogy mennyire rogyasztok, és melyik lábra terhelek. Az akksi ekkor már a felénél járt, de itt már inkább a kettes fokozatba kapcsoltam, hiszen rendszeres volt a gyalogos, bringás, gördeszkás is. Meg az elektromos gördeszkás,amibe aztán tényleg kódolva van egy Darwin díj.

Motoros rollerek egyébként már régóta léteznek, az első szabadalmát 1916-ban adták meg, és Autopednek hívták. A motorja léghűtéses, 4 ütemű, 155 köbcentis volt az első kerék felett. Bár a New York Post Office szerződést kötött a céggel, hogy gyorsabbak legyenek, és a rendőrség is használta őket járőrözésre, az Autoped széles körben nem terjed el. A nagy gazdasági világválság után azonban a motoros robogó újra divatba jött, de a siker ismét nem maradt tartós. Aztán 1991-ben feltalálták az eddigi leghatékonyabb és legkörnyezetbarátabb lítium-ion akkumulátorokat, így csak idő kérdése volt, mikor kerül elő ismét a roller. Végül a Go-Ped 2001-ben kiadta a világ első elektronikusan meghajtott rollerét. A rollerkölcsönzők megjelenésével pedig végleg mindenki látóterébe került az elektromos roller.

Rolleren egyébként nehéz nem gyökér rolleresként viselkedni. Sokkal nehezebb, mint bringásként normálisan közlekedni, hiszen kódolva van benne, hogy csak gyorsan tudsz menni, nem nézel soha semerre, és teljesen kiszámíthatatlanul mész a legrövidebb úton. Egy idő után mindenképpen így mész, ami elővárosban nem akkora probléma, de az elektromos roller igazi terepén, a házak közötti járdákon, esetleg bicikliutak azért felvet kérdéseket. Például hangja nincs, tehát a gyalogos a legnagyobb nyugalommal lép eléd - teljesen jogosan. Szóval sokat kell az úton figyelni, és legfőképpen magadra. Viszont az az előnye tényleg megvan, hogy sokkal gyorsabb, mint gyalog menni, és a tömegközlekedéssel nem annyira behálózott, a belvárostól nem olyan távol levő részekről megváltás lehet a bejárás a munkahelyre, vagy belvárosba. Kikerüljük a dugót, nem kell parkolást fizetni, a motorral ellentétben felvihetjük a lakásba vagy a munkahelyre, és nem izzadunk le annyira, mint egy bringán.

Közben az út háromnegyedéhez értem, itt már fogytán volt az aksim, szóval már csak azért imádkoztam, hogy az Árpád hídra felérjek. Végül fel is értem, majd a híd lábánál megállt a roller. Vagyis nagyrészt dombról lefelé, de két nagyobb emelkedővel (Árpád híd + Kacsóh Pongrác felüljáró) 23 kilométert tudott, ebből 15-öt nagyobb gázon 6-7 et óvatosabban, a maradék egy kettőben pedig reménykedtem. Szerencsére gond nem tudott lenni, hiszen innentől rollereztem. A csuklóm és a combom már mindenhogy fájt, vagyis tök mindegy volt már a terhelés.

Végül 2 óra alatt meg is tettem ezt a 25 kilométert. A szerkesztőségben felraktam tölteni, és olyan 5 óra múlva már indulhattam is volna haza. De a testem már nem akarta ezt az egészet. Szóval a komolyabb rollermaratont nem ajánlom, de 5-8 km simán megtehető vele véráldozat nélkül.

Ilyen és ehhez hasonló tartalmakért kövesd a Totalcar TeChno Facebook-oldalát is!