Elektromos hűtőtáska a jégakkuk ellen

Az első hűtőtáska-emlékeim nagyjából 25 évesek, ekkor még nem voltam sokkal magasabb annál az egyébként nem túl magas ládánál, amibe már dobálhattam a jellemzően matt kék színű jégakkukat: az a hűtőtáska akkor már bőven nem volt új, de azóta is szolgálja a családot, persze ha nem törik el, akkor nem nagyon van minek tönkremennie benne, de most már biztos, hogy kiállta az idők próbáját.

Azóta persze már itt vannak az elektromos változatok. A Lidl 22 ezer forintos terméke 3 év garanciával érkezik, de ebben a szegmensben ez már soknak számít, 1 év a sztenderd, és ellenben a passzív hűtőtáskákkal, itt már van bőven elromlásra hajlamos alkatrész is, a hőcserét szolgáló Peltier-elem és a ventilátor egyaránt meghalhat, így én biztosan a több jótállást nyújtó terméket választanám, egyébként a használati utasítás le is írja, hogy nem folyamatos használatra, az otthoni hűtő helyettesítésére való ez az eszköz, csak alkalmi igénybevételre van hitelesítve.

Egyébként hangos is. Körülbelül mint az öreg PC-d vagy laptopod, amikor elkezd melege lenni a processzornak, és az évek alatt megszáradt paszta fölött idegesen dolgozik a hűtés, elég magas fordulatszámon pörög. Otthoni felhasználásnál kifejezetten zavaró tud lenni, egy nem luxuskategóriás autóban viszont a normál menetzaj már a városon kívül elnyomja, főleg akkor, ha a csomagtartóban utazik. A 41 centis hosszúság és az 53 centis szélesség már egy normál rakterű autóban sem jelent akadályt, viszont a 48 centis magasság a lépcsőshátú kocsik többségében fektetett helyzetet kényszerít ki, az én Avant A4-es Audim esetén sem lehetett behúzni a rolót, erőltetni pedig nem érdemes, mivel a fent található hűtőegység fölött érdemes némi szabad levegőt hagyni a hatékony hőcsere miatt.

A Peltier-elemmel működő hűtőtáskák melegben hűteni, hidegben pedig fűteni tudnak. A termoelektromos elven működő egység az elektromos áram hatására az egyik oldalát melegíti, a másikat pedig hűti. Legegyszerűbb egy szendvicsként elképzelni a dolgot, aminek van egy meleg és egy hideg oldala, középen pedig különböző tulajdonságú fémek találkozásánál kialakuló kontaktpotenciál termel hőenergiát, amit aztán a polaritás megfordításával lehet mindig a saját előnyünkre, a láda belseje felé fordítani, a hatékonyságot pedig egy beépített ventilátor fokozza.

A 29 literes belső térfogat egy darab téglatestként értelmezendő, nem adnak hozzá elválasztó rácsot. 36 darab 0,33 literes üdítő vagy 6 darab 1,5 literes palack rakható bele, ez utóbbi esetben néhány szendvicset is rá lehet dobni a pakk tetejére, de teljesen kitölteni nem érdemes, mert annál kevésbé lesz hatékony a hűtés, ha szobahőmérsékletű italokat dobunk be, akkor érezhető, hogy az alulra pakoltak jóval kevésbé hűlnek le.

Papp Tibi korábbi tesztje alapján biztos voltam benne, hogy a hűtőláda el tudja érni, hogy bekapcsolt állapotban, 30-35 Celsius fok körüli külső hőmérséklet mellett megtartsa a 10 fokos italok hőmérsékletét, így elsősorban arra voltam kíváncsi, mennyire engedhetjük el a jégakku intézményét csupán azért, mert egy jól szigetelt, és bekapcsolható hűtéssel szerelt ládánk van. Más szóval: mi történik akkor, ha a melegben hagyjuk magára a ládát, kikapcsolt állapotban. Referenciaként elővettem az ezeréves hűtőládánkat, amibe négy darab jégakkut raktam, és azt szimuláltam, hogy a Lidl-féle aktív hűtőláda két órányi utazás alatt tovább hűti az azonos hőfokról indult italokat, utána viszont együtt árválkodnak a melegben. Egy darab 9 Celsius fokos, 0,5 literes sört és egy darab 13 Celsius fokos, 1,5 literes ásványvizet tettem mindkét táskába, a külső hőmérsékletet lézeres hőmérővel, a víz konkrét hőmérsékletét pedig egy grillhőmérővel ellenőriztem.

30 fokos melegbe, de árnyékba raktam ki a két darab hűtőtáskát, az első két órában még maximális hűtéssel járt a Lidl-láda, a sima hűtőtáskában pedig csak olvadtak a hivatalosan 10 órára szóló jégakkuk. A víz a két óra alatt további két fokot tudott hűlni, nagyjából 11 fokos hőmérséklettel pedig abszolút teljesítette azt, hogy a kinti hőmérséklethez képest húsz fokkal hűvösebbet csinál, persze nem nulláról kellett indulnia. A jégakkus hűtőtáskában is tudott még hűlni a víz, de csak egy fokot, szóval 12 fokot mért a grillhőmérő. A Lidl-hűtőtáskáját két óra után kihúztam, ekkor ki is sütött a nap, és megindult a felmelegedés. A Lidl-láda nagyjából két fokot engedett el az első órában, majd a következőben még kettőt (itt összeért a teljesítménye a simáéval), a harmadikban pedig még kettőt, így a három óra pihenés után 17 fokot lehetett mérni a vízben, miközben a jégakkus hűtőtáska nagyjából megőrizte a hűvöset, a harmadik óra végére is 13 fok volt benne a víz.

Később, a kíváncsiság kedvéért a sima hűtőtáskából is kivettem a jégakkut, ami megmutatta, hogy az új hűtőtáska jobban szigetelt az öregnél, nagy meglepetés itt sincs, ha órákig kinn hagyjuk jégakku nélkül a táskákat, óránként 2-4 fokkal melegedve nagyon hamar eljutunk a kellemetlen ital-élményig. Egy korábbi forgatásunk alkalmával egy teljes, kánikulai hőségben töltött napon is le tudtuk tesztelni a Lidl ládáját, itt már egyértelmű volt a probléma, délután az autóba ülve senki nem akart inni a benne lévő 1,5 literes vizekből, és egy Hódmezővásárhely-Budapest autóút végére sem jutottak el oda az induláskor nagyjából 35 fokos vizek, hogy igazán jó legyen belőlük inni. Ilyenkor persze opcióként megvan, hogy valahol hűtött üdítőt vesz az ember, amit utána a láda a meleg oldalfalait leszámítva majdnem ugyanolyan jól tud temperálni, és ami nagyon szimpatikus benne, hogy tulajdonképpen benne is lehet hagyni az autóban, és ott is kényelmesen bele lehet pakolni az előre hűtött üdítőket, nem kell az 5 kilós ládát vagy a jégakkukat mindig cipelni.

Nagy meglepetés minden bizonnyal nem ért senkit, kikapcsolt állapotban kizárólag a hűtőláda szigetelésében bízhatunk, ami egyszerűen nem tud kategóriákkal jobb lenni, mint egy sima hűtőládáé, ami épp jégakkuval is ki van segítve, így aztán két megoldás nyílik a gyakorlati használatra: vagy bízunk az autó akkumulátorában, esetleg külső megoldást használva tápláljuk a 41-45 wattos áramfelvételt, vagy ugyanúgy dobáljuk az aktív hűtőládába is a jégakkukat, mintha nem lenne holnap. A 230 V-os energiaellátás megmentheti a helyzetet, ha épp olyan helyen állunk meg, ahol jut nekünk egy sima konnektor, ilyenkor egyébként az elérhető teljesítmény is magasabb, hűtéshez 55 W, fűtéshez pedig 50 W.

Még csak pár hete használom ezt a hűtőládát, viszont már most látom, hogy jóval többet van használatban, mint a méltatlanul elfeledett, sima láda. Kétórás utakhoz már simán bedobom a kocsiba. Lehet, hogy csak a hirtelen fellángolás okozza, ezt egyelőre nem tudom, és azt is elképzelhetőnek tartom, hogy egy nagy, hűtött kesztyűtartóval vagy könyöklővel már nem is értékelnék annyira egy ilyen, fél csomagtartót elfoglaló, nagy dobozt, viszont télen, egy fűtés-teszttel egybekötve tervezem megírni a hosszabb távú tapasztalataimat is.

Ilyen és ehhez hasonló tartalmakért kövesd a Totalcar TeChno Facebook-oldalát is!