Mit tegyünk kötelezővé az autókban?

Nem vonom kétségbe, hogy egy átlagosan jóindulatú EP-képviselőt könnyű megetetni egy ilyen indítvánnyal. Mert a mák és az akác betiltása (utóbbiról épp most jelent meg egy jó cikk az Indexen) közötti időt is ki kell tölteni valamivel, ami nemes célokat szolgál. És utána lehet villogni a választók előtt, hogy lám-lám, nem csupán herevere megy a Strasbourg-i hétköznapokban. Sőt, ha őszinte akarok lenni, ez hasonló dolog, mint itthon a rezsicsökkentés: kvázi politikai öngyilkosság nem megszavazni, még a másik oldalon is.

Íme a hír, amit az MTI kiadott:

Az autóba telepített segélyhívó rendszer a 112-es segélyhívó szám technikai hátterét használva értesíti a mentőket súlyos közúti balesetek alkalmával.

A tagállami kormányokat megjelenítő Tanács – amelynek szintén jóvá kell hagynia a tervezetet ahhoz, hogy az hatályba léphessen – még nem foglalt állást a kérdésben.

Kósa Ádám fideszes EP-képviselő a szavazást követően elmondta: az "e-segélyhívó" normál üzemmódban inaktív, de baleset vagy ütközés esetén automatikusan működésbe lép, és értesíti a legközelebbi 112-es segélyhívó központot a baleset pontos helyszínéről, valamint lehetővé teszi, hogy a segélyhívó központ közvetlen kapcsolatot létesítsen a balesetet szenvedő vezetővel, utasokkal.

Ez a berendezés eddig csupán a járműpark kevesebb mint 1 százalékában volt megtalálható.

Az európai utakon évente 1,5 millióan szenvednek balesetet, és mintegy 28 ezer ember veszíti életét.

Figyeljék meg, hogy az ilyen típusú híreknél a végére mindig oda kell biggyeszteni egy látszólag odavágó statisztikai adatot, ami egy átlagosan felszínes embernek talán azt sugallja, hogy ezzel 28 ezer élet megmenthető.

Pedig egy frászt.

Azt a számot ugyanis senki sem tudja, hányan véreztek el pusztán mert olyan Isten háta mögötti területen zúgott bele az autójuk a szakadékba, és

– senki sem vette észre;

– későn jött a segítség.

Meggyőződésem, hogy ez a szám nagy-nagyon sokkal kisebb ennél a 28 ezernél, egyszerűen azért, mert az EU útjain iszonyatos a forgalomsűrűség. Vagyis nagy valószínűséggel jár arra valaki, aki hívja a mentőket.

Mit is csinál egy automatikus vészhívó? Semmi mást, mint felhívja a központi, egységes segélyhívó számot (112) és eljuttatja oda az autó koordinátáit, ha eldurrantak a légzsákok. A segélyhíváshoz kell egy telefonmodul is, ami a beépített GPS adatait továbbítja, viszont nem kell SIM-kártya és érvényes előfizetés, ahogy egy sima mobiltelefon esetében sem a 112 hívásához.

Ugye, milyen egyszerű? Egy álomvilágban biztosan. Gyorsan megjegyezném, hogy abban az EU-ban tervezik az egységes és kötelező segélyhívó rendszer kiépíttetését szűk egy éven belül, ahol vagy másfél évtizedbe tellett, hogy az összes tagállamban 112 legyen az egységes segélyhívó szám.

De ez még édeskevés, hogy egy ilyen e-vészhívó rendszer működjön. Mi kell még hozzá?

Mindenképp fontos, hogy az Isten háta mögötti helyen, ahol épp balesetezett az autó, legyen mobiltelefon-lefedettség, legalább egy szolgáltatótól. Ám higgyék el, Európa nem olyan, mint Magyarország, közel sem olyan jó a lefedettség. Pont az olyan helyeken, ahol fontos lenne, például a hegyekben, rohadtul nincs térerő, mert oda minek tennének drága tornyokat, ahol senki sem jár? Spanyolországban rendszeresen vezetünk a sajtóbemutatókon ilyen területeken, hogy csak egy példát említsek.

És még egy fontos apróság: a 112-es telefonszámnak tudnia kell értelmezni az ilyen hívásokat. Tudniillik most minden ország úgy oldotta meg a dolgot, ahogy akarta, a központok rendszere közel sem egységes az EU-ban.

A PSA Peugeot Citroën évek óta kínál opcióként segélyhívót, amely például Franciaországban gond nélkül működik. Ám ha egy ilyen autó próbál segélyhívni Magyarországon, a 112-es szám alkalmatlan arra, hogy a digitálisan továbbított GPS-koordinátákat fogadja. Mivel nálunk hús-vér ember veszi fel a telefont, sok esetben egy-két perc várakoztatás után. Egyszerűen hiányzik a műszaki háttér.

Talán pont ezért, a Ford teljesen más megoldást választott. A rendszer a GPS koordináták alapján dönti el, milyen nyelven mondja be kétszer is a baleset pontos koordinátáit. Zseniális, nem? Itt is egy kis bibi, a Ford ugyanis nem beépített telefonmodult használ, hanem a Bluetooth-on csatlakoztatott, külső mobiltelefonon keresztül bonyolódik a hívás, viszont a GPS-jelet az autó navigációja szolgáltatja. És nincs garancia, hogy a mobil mindig megússza épségben az ütközést, nem esik le az akksija, nem törik ripityára, satöbbi. Arra sincs garancia, hogy a tulaj mindig párosítja Bluetooth-on a telefonját az autó multimédia rendszerével.

De ez legalább kompatibilis a keleti blokkal, és a 112-es központ rendszerétől függetlenül működik. Ha az operátor nem értette meg, milyen koordinátákat mondott a robothang, visszahallgatják a rögzített hangfelvételt, és már küldhetik is a mentőt. Azonban a Ford rendszere sem működik mindenhol, Ukrajnán, Fehéroroszországon kívül például Hollandiában sem, amely viszonylag EU-tagállamnak tekinthető.

Tudom, sok jót köszönhetünk ez EU-nak. Például kötelezővé tették a blokkolásgátlót, igaz, az olyan balkánibb tagországoknak, mint Magyarország, adtak pár év haladékot. Aztán előírták, hogy legalább két légzsák is legyen az autókban, megint kis haladékkal a keleti blokk országainak (ez tette lehetővé, hogy a Logant Romániában egylégzsákos verzióban is árulhassák). És utána az elektronikus menetstabilizáló rendszer (ESP) kötelezővé tétele történt meg, aminek a hasznossága szintén megkérdőjelezhetetlen, ráadásul a blokkolásgátlóhoz képest már nem jelent extrém kiadást. És ezek a rendszerek tényleg kimutathatóan csökkentik a balesetek bekövetkezésének a valószínűségét, illetve a sérülések súlyosságát. Ezt még akkor is a javukra kell írnunk, ha tudjuk: igazából az autóvásárlók fizetik meg az árát. Ám mivel kötelező szerelvény, őrült sok ESP-re van szükség, ami lenyomja az árakat, így lehetséges, hogy még a legprosztóbb Dacia-változatban is ott figyel a stabilizáló elektronika, és a Dacia ennek ellenére is olcsó tudott maradni.

Azonban mintha kezdenének átesni a képviselők a ló túlsó oldalára. Már a kötelező alkoholszondánál felkaptam a fejem, hiszen mindenki tudja, ha épp ittasan vezet, csak reménykedik, hogy nem kapják el. De ez legalább nem drága. Nem mintha nem lenne nemes a cél, de ilyen témáknál azt is mérlegelni kéne, milyen eredmény várható, és mekkora a ráfordítás. Minden új autó felszerelése GPS-szel és telefonmodullal eszméletlen költség, amit szintén a vásárló fizet meg. Ugyanakkor ennél sokkal-sokkal fontosabb dolgok is lennének.

Az Európai Parlament olyasmiken is törhetné a fejét, hogy mi a francért nem kötelező tartozék az Isofix-csatlakozó minden autó összes hátsó ülésén? Hogyan lehetséges, hogy a legbiztonságosabbnak tartott gyermekülés-rögzítő megoldásból mindössze kettőt találunk némelyik hétüléses, családi egyterűben? Ez is megesett, nem is túl rég, amikor még az olyan tömegmodellekben is csak Isofix-előkészítés volt, mint a Ford Focus, a Volvo S40/V50(!). Majd a dealer beszereli a négy kis pöcköt, ha kéri az ügyfél. Pedig ebben tényleg az lenne a poén, ha bármilyen autóban ott lennének.

De tovább mennék. Miért nem tiltják be az Isofix-csatlakozó nélküli biztonsági gyermekülések forgalmazását? Vagy ha mégsem, miért nem kötelezik a gyártókat, hogy amúgy tök egyforma gyermeküléseket ne áruljanak 30-40 ezer forintos felárral (íme: Isofixszel 90 ezer és anélkül 60 ezer), pusztán mert van rajtuk két Isofix-csat, ami valójában semmivel sem bonyolultabb szerkezet, mint egy biztonsági öv csatja? Ez az évszázad átkúrása, nem más. A gyermekek élete nem olyan fontos?

De ha már épp kötelezővé tevős napot tart az EP, ajánlom figyelmükbe a biztonsági öv magasságállítását. Bár sokan nem tartják fontosnak, az öv felső ága komoly nyaksérüléseket okozhat egy ütközéskor, ha rossz helyen (vagyis nem a váll közepén) vezetik el. Ez főleg az alacsonyabb embereknél kritikus. És képzeljék el, egyre több autóból spórolják ki. Talán nem fér bele egy 1-es BMW árába? Vagy épp most ültem az új Seat Leon kombiban, abban sem volt.

A baj az, hogy a törésteszteket végző Euro NCAP, amely szintén az EU saját szervezete, szépen szórja az ötcsillagos minősítéseket az ilyen autóknak is. Hiszen a teszten jól szerepel, mert a méréshez használt Hibrid III. (50%-os) dummy egy 175 centis átlagembernek felel meg. Az öv felső pontjának magassága tökéletesen passzol az átlagemberhez, hiszen az autógyárak sem hülyék, az Euro NCAP pedig még véletlenül sem von le pontot az állíthatatlan övért. Nem kötelező - lényeg, hogy a kocsi mindenért pittyegjen, meg legyen benne sebességkorlátozó, és dőlnek a pontok. Az alapokról meg simán elfeledkezünk.

Ha még tippeket kell adnom, nem mehetünk el amellett sem szó nélkül, hogy az EU tagállamai milyen biztonsági felszereléseket írnak elő a motorosoknak a bukón kívül. Gyakorlatilag semmilyet. Van ugyan néhány ország, Franciaország, Belgium, Olaszország, ahol már kezdik pedzegetni a témát. A franciák csak fényvisszaverő felületeket írnak elő, de például a belgáknál kell kesztyűt, hosszú ujjú nadrágot és kabátot felvenni. A legtöbb országban semmi kifogást nem emelnek az ellen, hogy valaki donorszerkóban döngessen, ha történetesen ennyire hülye. Mert a hülyeség uniós alapjog.

Ha már szóba kerültek a motorosok: ha valahol, akkor pont náluk tenném kötelezővé az automatikus segélyhívót. Egyszerűen azért, mert ők képesek önerőből nagyot taknyolni félreeső helyeken, és egy autóhoz képest sokkal nehezebb észrevenni őket az árokban, hiába megy el percenként ötven jármű mellettük.

Érdekes, ez sem zavarja az EU-t. Van egy tippem, hogy miért. Az előbb felsorolt cuccokat sok-sok apró cég gyártja, és még véletlenül sem Bosch vagy Continental-kaliberű óriások, akik önmagukban is olyan lobbierőt képviselnek, hogy képesek átverni szinte bármit az európai törvényhozáson. Persze azért nem olyan forrón esszük a kását, a mákot sem tiltották be, és szerintem az akácot sem fogják.

Remélem, a kötelező S.O.S-rendszer tervét is elkaszálja az Európa Tanács, mert talán van annyi eszük, hogy jócskán hátrasorolják, a távlati tervek közé, közvetlenül a „Ha el tudod olvasni, túl közel jöttél” matrica elé. Mert ennél csak fontosabb dolgok vannak.

Kapcsolódó blogposztunkban hozzászólhat!