Az abroncs futófelületének mintaárok mélységét természetesen alapos ellenőrzésnek ajánlatos alávetni, ugyanis az abroncs számos fontos tulajdonsága függ ettől. A mintaárok mélységének meghatározásához segítséget nyújthat az ún. kopásjelző (TWI=tread wear indicator); ez a mintaárokba vulkanizált kis "kitüremkedésekből" áll, amelyek a mintázat kopásával egyre inkább láthatóvá válnak. A kopásjelzők elhelyezkedését az abroncsok vállrészén látható TWI felirat jelzi. Mivel az aquaplaning (vízen futás) veszélye fokozottan nő, valamint a fékezési tulajdonságok is jelentősen romlanak az előrehaladott kopással, az abroncsokat már a minimális mintaárokmélység elérése előtt ajánlott lecserélni. A gumidoki a következő értékeknél javasolja a cserét: * nyári abroncsok: 2 mm-es mintamélységnél * nagy teljesítményű, szélesebb futófelületű nyári abroncsok: 3 mm-es mintamélységnél * téli abroncsok: 4 mm-es mintamélységnél Az abroncsokat akkor kell cserélni, amikor a minimális mintamélységig kopott a futófelület, vagy ha helyrehozhatatlan károsodás érte a gumit. Ezen kívül az öregedés is indokolttá teheti a cserét, azonban átlagos futásteljesítmény esetén a kopás miatt általában az elöregedés előtt szükségessé válik a csere. Kivételt jelentenek a lakóautók, utánfutók, a veteránautók és a pótkerekek, amelyeknél a szezonális, vagy ideiglenes használat miatt a futásteljesítmény az átlagos alatt marad.
Egy adott gépkocsi gyártója részéről, illetve a hatóságok által történő műszaki homologizáció (jóváhagyás) feltétele az, hogy az első szerelésű gyári gumiabroncskészlet a gépkocsi műszaki jellemzőinek megfelelő terhelhetőségre és a legnagyobb sebességre vonatkozó előírásainak eleget tegyen.
Az abroncs méreteit, a terhelhetőségi (LI) és sebesség (SI) jelöléseket a gépkocsi gyártója a gumiabroncs gyártójával együttműködve határozza meg annak érdekében, hogy maximális biztonságot és vezetési élményt nyújtson a gépkocsi. A sebességindexet nem csak a megengedett maximális sebességhatárral kapcsolatban kell értelmezni, mivel az a teljesítőképességet is mutatja, hanem ezen kívül a legjobb kompromisszumot jelenti a teljesítmény-menettulajdonságok-biztonság tekintetében. Nagyobb sebesség- és terhelési indexű abroncsot mindig fel lehet szerelni (a nagyobb sebességindexű abroncs kisebb sebességnél is jobb teljesítményt nyújt).
A részecskeszűrő rendszer a dízelmotorokhoz kapcsolódik. Feladata a káros részecskék felfogása és égetéssel történő megsemmisítése. A kedvezőbb fogyasztás és a jobb porlasztás mellett, a HDi motorhoz kapcsolódó FAP a mérhető küszöbig csökkenti a károsanyag-kibocsátást. A részecskeszűrő szerkezete porózus. A gázok áramlása ebben a struktúrában lehetővé teszi a motorok által kibocsátott fekete füstöt alkotó részecskék felfogását. A szűrő elkormolódása előtt - amit a motorirányító számítógép érzékel - a FAP regenerálja magát a kipufogógázok hőmérsékletének emelésével (utólagos befecskendezés). Egy cerine alapú adalékanyag teszi lehetővé a regenerációt, amely minden üzemagyag tankoláskor automatikusan adagolódik. Így a szűrő minden 800-1200 km megtétele után égetéssel regenerálódik, amiből a vezető semmit sem vesz észre.
Nehéz eldönteni viszont, hová tartozik a Haldex-kuplung. Ennél szintén olajfürdős tengelykapcsoló osztja a nyomatékot előre és hátra. Vezérlése viszont alapvetően hidraulikus, és nincs kitüntetett hajtott tengely - tehát a kocsi mindig éppen azokkal a kerekeivel hajt, amelyeknél a legjobb a tapadás. Persze ezt is lehet, sőt, szokás is hangolni elektronikus beavatkozással, ezért az ilyen 4x4-rendszerrel szerelt járművek többsége alapvetően hátsókerékhajtás-orientált.
Az XWD egy új összkerék-hajtás neve, ez a trollhättani titkos fegyver. Az ilyennel szerelt autókban a motor továbbra is elöl, keresztben figyel, de a hátsó kerekekhez is vezet kardántengely. Ott, a hátsó tengelynél pedig egy Haldex-kuplung dönti el, mennyi nyomatékot engedjen a második tengelyre, mennyit az elsőre.
Függetlenül attól, csúsznak-e az első kerekek, vagy sem, a Haldex-kuplung az XWD-ben kicsit mindig zárva van. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy síkon, egyenes vonalú haladásnál a nyomaték 90-95 százalékát az első kerekek kapják, mert így a legkisebb a fogyasztás. De a sebesség, a gázpedál-állás, kormányszög és még egy rakás egyéb paraméter függvényében az XWD egy rakás newtonmétert hátraküldhet. Gyorsításnál, nagyon síkos úton ez az érték a 80 százalékot is elérheti. Kanyarban is szépen jut hátra a vonóerőből, hiszen úgy stabilabb az autó.
Micsoda? 80 százalék? Hogyan lehetséges ez? Hiszen teljesen nyitott Haldexnél elöl van a teljes hajtás (100-0 százalék), ha összezár, a fele nyomaték az első, a másik fele a hátsó kerekekre jut (50-50 százalék). Ahhoz, hogy hátra 80 százalék menjen, elméletben le kellene választani az első hajtást. Ehhez viszont elöl még egy kuplungnak kellene lennie a váltóházban, az első diffi és a váltókihajtás között, úgy, hogy a váltótengelyről még azért meg lehessen tekertetni a kardánt. Baromi drága lenne, és ilyen a Saabban persze nincs is.
Hosszas telefonálás után kiderült, hogy nem elméleti, hanem gyakorlati nyomatékeloszlásról volt szó a sajtóanyagban, tehát jeges úton, erős gyorsításnál, amikor az első kerekek a kapálózáson kívül másra szinte nem is képesek, és a Haldex teljesen összezár, a hátsókra ömlik nagyjából az összes newtonméter. Azért nem 100 százalék, csak 80, mert az első kerekek mindig tapadnak valamennyire, no meg a belső súrlódások sem engedik, hogy minden hátra jusson.
A Saab-féle XWD második, már jóval komplikáltabb (és feláras, opciós) fogása: a hátsó diffit egy további, keresztben betett, elektronikusan vezérelt kuplung össze is tudja zárni. Az ilyen Saab tehát kanyarban nemcsak hátraküldi a nyomatékot, de a külső íven futó kerékre is többet juttat belőle. Nocsak, nocsak, milyen tisztességes meló.
A nyári gumik magasabb hőmérsékleten érik el a megfelelő tapadást, így nyáron a forró aszfalton rövidebb a fékút és kisebb a fogyasztás.
A téli abroncsok jóval intenzívebben kopnak +10 fok felett, mint a nyáriak, valamint a nyári hőségben szabályosan megéghet a futófelületük, ami felkeményedéshez, végső soron pedig tapadásvesztéshez vezet.
Az abroncsok európai méretjelzése a következő, pl. 185/65 R15TL 88H, ahol:
- 185 az abroncs milliméterben mért teljes szélessége
- /65 az oldalfal és a szélesség arányát jelző százalékos érték, az ún. széria
- R a radiál abroncskivitelre utal
- 15 az abroncs colban megadott peremátmérője
- TL a tömlő nélküli (tubeless) kivitelre utal
- 88 a terhelési index (LI), esetünkben 560 kg/kerék a maximális terhelhetősége - H a sebességindex (SI), esetünkben maximum 210km/h
Sebességindex
SI | km/h |
K | 110 |
L | 120 |
M | 130 |
N | 140 |
P | 150 |
Q | 160 |
R | 170 |
S | 180 |
T | 190 |
U | 200 |
H | 210 |
V | 240 |
W | 270 |
Y | 300 |
ZR | 240 felett |
Ha a felnit meg akarjuk tartani, de szélesebb gumira vágyunk, akkor a 185/60 R15 helyett 215/45R15-öt kell választanunk. Ha egyáltalán elfér a kerékjáratban. Egy ilyen csere a kanyarodási és ívmeneti tulajdonságok javulását hozza, viszont csökken az átmeneti zóna (nő a kitörési hajlam), minden zökkenőt érezni fogunk, illetve hangosabban is fog gördülni a gumi.
Ha nem tetszik az eredeti felni, válasszunk másikat. Az acélfelni a 6Jx14 ET43 jelzés-formátumot viseli. Ebből a 6 a pánt szélessége collban, a J a pánt típusa, a 14 a gumi felfekvő felületének átmérője collban. Az ET-szám a felni süllyesztésére utal, vagyis a keréktárcsa középsíkjának és a felfekvő síknak a távolsága mm-ben.
Ha a szám pozitív, a középsík beljebb van a felfekvő felületnél. Ennek a méretnek a kormányzott kerekek futómű-geometriájában van fontos szerepe, tehát nem tetszőlegesen változtatható. Vagy ugyanilyen ET-számút kell választani, vagy megfelelő nyomtávszélesítő pogácsákkal és futómű-állítással kell korrigálni a változtatást.
A könnyűfém felni nagy előnye a kisebb tömeg. A rugózatlan tömegek (amelyek az útfelület változásait teljesen lekövetik) csökkenése javítja a menetkényelmet, az útfogást és a fékezhetőséget is. A kf.-felni belsejében a helyet szabadabban lehet kialakítani, így nagyobb féktárcsa kerülhet bele, ami állóképesebb fékeket jelent. Az alufelni formailag is szabadabban alakítható, azaz lehetőség van az extra dizájn megvalósítására, illetve tudatosan befolyásolható vele a fékszerkezet hűtése is. (Nagyobb nyílások, illetve ventillátorként funkcionáló forma.)
A keresztmetszet szélessége és magassága 1:1, vagyis minél szélesebb gumit akarunk, annál ballonosabb lesz az abroncs. Emiatt az oldalvezető képessége (iránytartása) is viszonylag gyenge. Jellemző előfordulási helye a szocialista autóipar minden járgánya, (szgk., tgk., mkp) illetve a kerékpárok. A méretjelölés az 5,20x13 -formátumot követi, ahol az első szám a gumi legnagyobb szélessége, a második pedig a hozzá használható kerékpánt átmérője, mindkettő hüvelykben (1 coll, inch = 25,4mm) megadva.
A radiál gumi méretjelzése a 195/65 R 14 -formátumú. Az ilyen gumi legnagyobb szélessége 195mm (nem a futófelületé!), ennek 65%-a az abroncs oldalfal-magassága. Ha nincs per-jelzés, akkor alapesetről, azaz /80-nak megfelelő gumival állunk szemben. Az R a radiál jelölése, a 14 pedig az alkalmazható felni mérete collban kifejezve.
A belsővel szerelt gumik képesek durrdefektet szenvedni, ami komoly feladat elé állítja a tapasztalt vezetőt is. Ha viszont a gumi belső felülete elég puha, tömítheti úgy a felnit, hogy ne kelljen külön belső. Az ilyen - belső nélküli - használatra való alkalmasságot a Tubeless felirat jelöli a gumin. Megadják még a maximális álló helyzeti terhelhetőséget, ezt a max. load felirat utáni szám jelöli kilóban, esetleg fontban. Szintén jelölik a nyomás felső határát, ezt a max. pressure (esetleg "inflate to") felirat utáni szám adja meg, p.s.i. vagy bar mértékegység szerint.
Ezek a gumik kötött futásirányúak, amit általában nyíl is jelöl rajtuk. Ha nem eldönthető, akkor úgy kell feltenni, hogy először a V csúcsa érjen aszfaltot, csak aztán a szárai. Így biztosított, hogy a víz mielőbb kiszoruljon a gumi alól oldalra. Fordított felszerelésnél a vizet behordja saját maga alá, a létrejövő felúszás (aquaplanning) pedig irányíthatatlanná teszi autónkat.
A méretválasztás elsődleges szempontja a gyári ajánlás. Ha más méretet választunk, ügyelni kell a kerület állandóságára. A 185/60 R15-ös gumi kerülete jóval kisebb, mint a 215/60 R15-é. Ha a kicsiről váltunk a nagyra, a kocsink összes áttétele hosszabb lesz, azaz nem gyorsul olyan dinamikusan, viszont a végsebesség valamennyit nő. A km-óra ezt nem fogja mutatni, sőt a tényleges sebességnél kevesebbet jelez.