A Roomster dobozautó. Olyan, mint mondjuk a
Berlingo, csak
valamivel kisebb. Tisztán érződik rajta, hogy haszongépjármű-tuning,
vagyis teherautóból kialakított családi autó, ami, ha valaki elsősorban
a minőségre utazik, nem a legjobb ajánlólevél. Ha viszont az ár-érték
arány a legfontosabb szempont, annál izgalmasabb a helyzet.
Sokféle ellenfele akad a Roomsternek. Az
Opel Merivától a
Renault Moduson át a
Corolla Versóig
egy csomó autóval össze lehet vetni, de szigorúan véve mégiscsak a
Berlingo, a
Doblo Panorama vagy
a Renault Kangoo rokona. A Roomster az új, a nagyközönség számára
egyelőre még nem létező Fabia meghosszabbított padlólemezére épül,
méretét tekintve valahol a Yaris Verso és a Corolla Verso között
helyezkedik el.
Bár kívülről egyáltalán nem látszik, a Roomster teherautó. Meglepően
kedves orra, nagy, bamba szemei, már-már művészi kivitelezésű, hatalmas
hátsó lámpája és játékos oldalnézete nagyon barátságossá teszik. Kár,
hogy ebben a kategóriában a külső dizájn nem annyira fontos, a Roomster
ugyanis
magasan veri a többi teherautó-egyterűt, de még az eleve
személyautónak készült változatok többségénél is sokkal szebb. A
képeken sem rossz, élőben még sokkal jobb, legalábbis nekem szerelem
volt első látásra.
Bent már nem ilyen rózsás a helyzet. A kormány mind a négy irányba
állítható, és a műszerfalat egy széles sávon (ahová elérünk) puha
műanyag fedi, ami dicséretes, a többi azonban puritán, sőt igénytelen.
Kiábrándítóan csúnya a műszeregység, és rengeteg a kopogós műanyag. Az
egész belső téren érződik,
azért lett olyan, amilyen, hogy a kedves vevőnek ne kelljen mélyen a
zsebébe nyúlnia. Példának okáért a hátsó oldalsó biztonsági övek
tokja egy az oldalsó műanyagborításba vájt lyuk, semmi több. Igénytelen
megoldás, ha kivesszük az övet, nyomasztóan fest a sorjásan tátongó
lik, igaz, a célnak tökéletesen megfelel. A Roomsterben mégis vidám az
élet, és ez az ülések csinos, mintás, üde kék kárpitjának
köszönhető.
Ha egy kicsit az eszünkkel is körülnézünk, feltűnik, hogy megannyi
tárolórekesz van elöl, hátul és a csomagtartóban egyaránt, hogy sok a
hely - hátul szinte hihetetlen, milyen bőséges a láb és a fejtér -,
és hogy úgy általában mennyire praktikus kis szerkezet a
Roomster. A hátsó sor üléseit külön-külön tologathatjuk,
dönthetjük, sőt ha a középsőt kikapjuk, a két szélsőt beljebb is
tolhatjuk, hogy a hosszú út a két hátul ülő utasnak még kényelmesebb
legyen (hasonlóan az Opel Merivához és a Ford C-Maxhoz). A csomagtér
már alaphelyzetben is 450 literes, és akár 1780 literig bővíthető.
Egyedül széltében érezhető, hogy a Roomster valójában kicsi autó,
minden más irányban kényelmesen terpeszkedhetünk.
A tesztautót az alap, háromhengeres (in memoriam Barkas B1000), 69
lóerős mini benzinmotor hajtotta, nem sok örömünk volt benne.
Ennek a motornak sajnos egyetlen jó tulajdonsága sincs. Vagyis egy
azért van: az alap Roomster hárommillió alatt elvihető. Doszt. A
motortér szigetelése gyenge, a motor hangos, és csúnya a hangszíne.
Ereje sem alul, sem felül nincs, minden fordulatszám-tartományban
kiegyensúlyozottan lagymatag, és mivel nagyon küszködik a közel 1,2
tonnával, még a fogyasztása sem kedvezőbb, mint az erősebb
testvéreknek.
A Roomster megrendelhető 1,4-es, 1,6-os benzinmotorral, valamint
1,4-es és 1,9-es turbódízellel. Ha a vásárlónak egy fikarcnyit is
számít a motorerő, vagy sokat jár városon kívül, és nem akarja az
életének egy-egy hosszabb periódusát nyerges vontatók mögött tölteni,
mindenképpen megéri több pénzt költenie erősebb motorra. 1,4-es
Roomstert már 3,2, 1,6-ost 3,6, dízelt 3,8 millióért adnak.
A motorhoz kapcsolódó váltó se nem jó, se nem rossz. Hosszú utakon
jár, és nem is a legprecízebb, de használható; az 1,2-es Roomsterrel
úgysem fog senki száguldozni, úgyhogy a célnak tökéletesen megfelel.
Ugyanígy
a célnak a futómű is tökéletesen megfelel, de ez nem jelenti azt,
hogy jó. Természetesen nem tartja feszesen az autót, ami nem is
várható el ebben a kategóriában, viszont nem is csillapít túl jól. A
Roomster utasai közepes kényelemben zötykölődnek.
Miután kipróbáltuk a tesztautót, Csikós kollégával nagy
egyetértésben megállapítottuk, hogy
a Skoda Roomster a szegény ember Corolla Versója. Sokkal
olcsóbb, mint amennyivel kisebb; sokkal nyersebb, sprődebb és bénább,
de a célnak még így is kiválóan megfelel. Remek igavonó és családi autó
lehet egy személyben, vidám formája miatt még megkedvelni sem
lehetetlen, de az 1,2-es motort senkinek sem ajánljuk.







