Ez a vég: kéne egy Polo!

A VW Polo egy mini-Golf, ami a legújabb generációjára sokkal inkább igaz, mint bármelyik elődjére. Különösen, hogy az V-ös Polo utastere nagyjából akkora, mint a kettővel ezelőtti, Piëch-féle, kék műszerfal-világításos, IV-es Golfé. Ez aztán a rohamléptű fejlődés, nem a darwini evolúció.

Kívülről is sokkal nagyobb lett az új Polo, hossza majd’ négy méter, ami 54 milliméteres többlet az elődhöz képest. Szélesebb is, 32 milliméterrel, így már közel jár az 1,7 méterhez. A magassága viszont csökkent, no nem sokkal, de azért a 14 milliméteres mínusz is megteszi a magáét: az új Polo kevésbé buszszerű, jobbak az arányai, mint a bénácska, gülüszemű előző generációé.

A Volkswagen nem veri olyan nagydobra, mint a Mazda, de a nagyobb alapterületű, merevebb karosszériájú és gazdagabb felszereltségű új Polo kasztnija 7,5%-kal könnyebb, mint elődje volt. A saját tömeg összesített fogyása 2,5%-os, az alapmodell körülbelül az egytonnás osztásig lendíti a mérleg nyelvét.

A Polo megújulása valódi generációváltásnak tűnik a Golf legutóbbi modellváltásához képest, ami inkább egy erős facelift: az aktuális Golf inkább 5.5-ös, mint VI-os. Az új platform nagyrészt megegyezik az aktuális Skoda Fabia és Seat Ibiza alapjaival, de szerintem mindkettőnél sokkal jobban néz ki. Walter de Silva ismét nagyot alakított.

A VW letisztult, egyszerű formavilágában alkotott látványos, arányos kisautót, ami ezerszer izgalmasabb, mint a Fabia, de nem olyan kusza és erőltetett, mint az Ibiza. Nekem még a Golfnál is jobban tetszik, menők a lecsapott sarkokba helyezett ékszerszerű első fényszórók, a méhsejtbetétes, diszkrét légterelős első lökhárítók. Az oldalvonal szép élei, pont jól eltalált sárvédőív-szélesítései és egészségesen emelkedő övvonala harmonikus, lendületes sziluettet rajzol ki. A hátulnézet a legkevésbé látványos, főleg a kockaforma lámpa unalmas, de innen is masszív, stabil kocsi benyomását kelti.

Az utastérben kicsit alábbhagyott a lelkesedésem, de ahhoz képest, hogy német és hogy kisautó, egész kellemes hely. Színben a fekete, anyagok tekintetében a plasztik dominál, persze, de ezek elég jó minőségűek, főleg a műszerfal tetején: matt, rücsis és puha a borítás. Térdmagasságban már keményebbek, fényesebbek a műanyagok, de ez összességében mindig magasan a kategória átlaga feletti. Ami viszont kellemetlen, az a Comfortline ülések műszálas huzata − ez a Budapestre betört szaharai kánikulában kellemetlen viselet. Kifejezetten elegáns viszont a kapcsolók, műszerek diszkrét krómkerete, ez a kisautók mezőnyében ritka, mint a Bundesligában a divatos sérójú német középcsatár.