Egy olcsó utolsó menetre még jó lesz

Így múlik el a világ dicsősége. Amikor új volt a 306-os, nem kisautónak számított, de az embert a méretek érdeklik inkább, nem a beskatulyázás. A 306-os akkoriban családi járműnek számított, pláne a szedán változata, amiért mi magyarok köztudottan odáig vagyunk. És mivel csórók is vagyunk, még 1,4-es motorral is megvettük. De volt belőle kombi is, sőt, kabrió, bár ennek úgy csavarodott a karosszériája, hogy még az asztallap is göröngyös volt neki. Viszont tény, hogy gyönyörű.

Szerintem a ferdehátú 306-os formája is tökéletes, akkor is tetszett, amikor új volt, meg most is. Az Autocityben fellelt példány orra már két faceliften esett át, egyszer a gyárban, egyszer meg amikor picit lekoccolták. A régebbi 306-osok orra onnan ismerszik meg, hogy a hűtőmaszk eleinte rácsosabbnak tűnt, aztán átalakult egyetlen szimpla levegőbeeresztő hasadékká, a lámpák pedig sima burát kaptak. Ez 1997-ben történt, a kombi bemutatásával egy időben.

Ugyan 1993-ban jött ki, azért nem volt túlzottan forradalmi jármű. Kellett valami ilyesmi, ez volt a házi feladat, megcsinálták. Éppenséggel jobb volt, mint a 309-es, de sem a technika, sem a méretei nem voltak kiugróan jók. Így ha egy hozzám hasonló átlagos magasságú ember be akar ülni hátra, azzal szembesül, hogy a térdei picit belenyomódnak a támla műbőr hátuljába, miközben a teste elsüllyed az XR kivitel plüssel borított, puha szivacstestében. Az ennél alapabb 306-osok kárpitozása nem volt ennyire fényűző, sőt, érdemes arra is figyelni, hogy egyáltalán szervós legyen, mert a benzineseknél még az sem volt a fekete kilincses-tükrös kivitelekben, ahogy a fordulatszámmérő helyére egy hatalmas vekkert építettek be, á la Golf. Viszont hiába szűkebb a hátsó sor, arra figyeltek, hogy a csomagtartó elég használható legyen, ez 340 literes. Akinek ez kevés, annak találták ki a kombit.

A 306-osok mára kerültek abba tartományba, amikor már a második-harmadik gazdájuk adja el őket, de még használhatók. Igaz, a maguk idejében sem számítottak hibátlannak, de túl nyűgösnek sem. Egy tíz-tizenhat éves autót már a japánok közül is kell időnként javítani, minimum a kopó alkatrészeket, ebben is. Azonban a 306-ost rendes tulajtól kell venni.

Szerencsére az értékvesztési görbe legmeredekebb szakaszán már rég túl van a típus Az ára úgy 250 ezer forint környékén indul, 300 ezerért már van szívódízel is, sőt, az 1999-től árult HDI-kből a leggyanúsabb példányokat alig 700 ezerért kínálják. Nyilván ezek a minimálárak, nem feltétlenül ezek a legjobb vételek, de 5-700 ezer között már megtalálni azt, amivel el lehet járkálni pár évet olcsón. A maximum úgy 1,3 millió, ennyiért akár automata kabriót is kapni, ennél többet csak az S16-osokért mernek kérni, nem véletlenül. Kora egyik legjobb GTI-je volt 163 lóerős, kétliteres benzinessel és szenzációs futóművel. Ugyanezt szokták mondani a Xsara VTS-ről is, elvégre a két típus egy platformra épül. Ám a Peugeot jobb volt annyiban, hogy a hátsó futóműve sokkal határozottabban tapadt, nem túlozták el annyira a passzív hátsókerék-kormányzását, és ez az egyszerűbb 306-osok kontra Xsara összehasonlításban is igaz. Ettől függetlenül a 306-os rugózása sem túl feszes, pont annyira rugózik, amennyire kell.

Mire figyeljünk? Lapozzon!