Fiat 500 C

A Fiat 500 C élvezeti értéke ennél persze jóval több. Imádják az emberek. Mindig felvidít – kabrió, mégsem egy fejnehéz CC, nem sportos, mint egy roadster, de rendesen dobol a tetőn az eső. Városba szinte tökéletes, pályára kicsit városias; az előváros az otthona. Megy, mint a barom, és elég kényelmes. Még belőlem is képes volt embert faragni, pedig az nagy szó.

És nagyon nem a műszaki részletekről szól ez az egész. Kit érdekel, hány köbcenti? Mennyivel megy? Meg mekkora a csomagtere? Hogyan oldották meg a tetőnyitást? Letojom, és a vevő is letojja. Könnyű a kormány? Az. Kis helyen fordul? Igen. Keveset eszik? Cuki? Jól áll? Jól megy? Igen. Tetszik neki, megengedheti magának, és meg is veszi az életérzést. De ez itt nem egy divatmagazin, úgyhogy bocsássanak meg, mint autót is megtekintjük.

Csak elébb a nő.

Az 1,4-es, 100 lóerős motor a Pandából ismerős, kellemes kis darab, még nem Multiair: alul nem egy erőművész, de közepes fordulaton jól használható. A Fiat szakemberei szerint pedig véletlenül se engedjem 4500 alá, úgy egész más karakter: olasz, szívó, pörgetni kell. Beindításkor kellemes dörmögő hangja van a parkolóházi betonbunkerben, simán elhinném, hogy másfélszer ekkora. Fordulaton meg rendes olaszautó-hangot ad, röfög, szürcsöl, egyszer se esik ki a szerepéből. Ugyanakkor elvan hét és fél liter benzinből vegyesben.

Csikós az első komolyabb tesztben sokat kritizálta a rugózást, hogy a csillapítás és a rugózás összhangja nem megfelelő, a rugóutak hamar elérik a végüket, és visszarúgva ütnek egy nagyot az autón és a benne ülőkön. Ettől olyan kellemetlen bukdácsolós érzés menni a csukott vagy napfénytetős 500-zal. Ennek hál' istennek vége, a kabrió sokkal kellemesebb lett. A korábban kifogásolt jelenség az elviselhetőség szintjéig csökkent.

Megnéztük a kabrió súlytöbbletét: 40 kiló, hasonló felszereltség mellett – ez 970 kiló, a csukott pedig 940. A teljes terhelésnél elolvad a különbség, itt csak 15 kiló marad, 1385 az 1370 ellenében. Megnéztük a teljes gyári dokumentációt, de semmi olyan nem változott, ami indokolná a kellemesebb karakterisztikát. Marad hát a rugó és lengéscsillapító, ezek cserélgethetők: ugyanarra a helyre millióféle is bemegy.

De még mindig nem volt számomra megnyugtató, így felhívtam Prokeet, nézzen már legyen kedves nekem lengéscsillapítót a csukotthoz meg a nyitotthoz, és beigazolódott a gyanú: ugyan csereszabatosak, de mások. Tehát valószínűleg itt van a kutya elásva, ha a zárt 500-as ráz és dobál, meg kell próbálni a kabrió csillapítást, feltehetően jobb lesz tőle. Vagy a rugókat. Vagy mindkettőt.

A kabriósítás számomra roppant szimpatikus módját választották. Akárcsak a  nagy elődnél, a sima régi 500-nál vagy a Baur BMW-nél: úgy lesz belőle kabrió, hogy nem csinálnak semmit. Két m-mel. Semmit. Marad a tetőmerevítés, hiszen az végigfut, maradnak az ajtókeretek, marad a hátsó ablak tömbje, zseniális, és rohadt jól néz ki. Decens. És sokkal jobb, mint a töketlen és aránytalan CC-k. Ráadásul nem csak álló helyzetben, a lámpánál magamutogatva lehet nyitni-csukni, hanem hatvanig, bárhol bármikor, bármilyen irányba.

Mi még az, ami érdekes? Lapozzon!