A legkisebb Lexus a megszólalásig hasonlít a Mazda3-ra, ami végül is nem baj, a Toyota luxusautóit elsősorban úgysem a szédületes dizájn miatt kedveljük.
Ez a történet a Toyota Priusszal kezdődött, ha tényleg vissza akarunk menni a gyökerekhez, a branden belül azonban nem kell ilyen messzire visszanyúlnunk az időben. 2009 őszén, Frankfurtban mutatkozott be a Lexus LF-Ch tanulmány. A dögös kompakt ötajtósról akkor csak annyit árultak el, hogy hibrid hajtással, Hybrid Synergie Drive-val szerelik fel. Többet nem is kellett mondani, azt mindenki láthatta, hogy az autó kicsike, kisebb, mint az IS, vagyis – ha sorozatgyártásba kerül – az 1-es BMW meg az A3-as Audi ellenfele lesz.
És milyen jól nézett ki az LF-Ch! Keskeny szemek, éles tekintet, rendhagyó hűtőrács és már-már pályaautósan sportos kötény, hátul zseniális formájú lámpák és az elsővel harmonizáló, versenyautós lökhárító! Kár, hogy a tanulmány lendületéből szinte semmi nem maradt. A CT 200h igazi tizenkettő-egy-tucat autó lett, kellemes semmilyenségében talán az előző Mazda3-ra hasonlít leginkább.
Nem arról van szó, hogy a kocsi csúnya lenne, ellenkezőleg, a CT egészen kellemes látvány, de a koncepcióval ellentétben sajnos tökéletesen híján van az extravaganciának. Elvették tőle a kihívó tekintetet, a sportos kötényeket egyszerű, hétköznapi viselet váltotta fel, és a hátsó lámpák is megszelídültek. Persze, ahogy a japánokat ismerjük, nyilván nyomós okuk volt minderre, a célközönségük vélhetően jobban értékeli a konzervatív formatervet, nem mindenki szereti, ha kilométerekről ordít róla, milyen gazdag.
És ha már a pénznél tartunk: a CT 200h nem lesz olcsó. A forgalmazását tavasszal kezdik, pontos árat egyelőre nem tudunk, de mivel kompakt méretű prémiumautóról beszélünk 1,8 literes benzinmotorral, az ára a riválisok árfekvéséhez idomul majd, vagyis forint árfolyamtól meg még ki tudja, mi mindentől függően legalább kilencmillióba kerül majd a legkisebb lekszi.