Mindenesetre hibridizálás közben valahogy ráugrott egy mázsa a 3008-asra, ennek kábé a fele az akku, fele a hajtás. Ha sima összkerekes rendszer lenne, azt megúszhatták volna a feléből, csakhogy ennek az autónak amúgy sincs kardánalagútja. Ettől viszont hátul tényleg gigászi a hely és a lábakat sem zavarja semmi. Lehet terpeszteni.
A csomagtartó már nem úszta meg ilyen jól a műtétet, 377 liter a rendes térfogat, ebből 44 liter egy rejtett rekesz a padló alatt, ide pont befér összehajtva a kalaptartó. Igaz, a Peugeot megadja „víztérfogatban” is a csomagtartót, de ez a szám – amely véletlenül jóval nagyobb a szabványos VDA értéknél – nem összehasonlítható a többi autóéval. A 3008 Hybrid4 csomagtere egy jobb ötajtós kompakttal egyenértékű, amíg nem bővítjük. Ezt könnyű megtenni, lényegében a Mazda Karakuri-rendszerét vették át: kar meghúz, ülés hasal, így már 1341 litykó.
Kicsit félve ülök már be minden robotizált váltós autóba, de a 3008-as hibrid megdöbbentően jó, egyszerűen, mert a villanymotor jól aládolgozik a váltónak. Vagyis, amikor a kuplungolás miatt megszakadna a vonóerő és mindenféle megtorpanás vagy bólogatás befigyelhetne, a villanymotor simán tol tovább, ettől lényegében egy normál automata váltóéhoz hasonló finomságúak a váltások. Ha kritizálni kéne, nem annyira tetszett a váltó előválasztó karja, mert túl könnyen átlendül kézi üzemmódba, a hátramenetet viszont nehézkesen engedi váltani. Ami furcsa volt, nincs P állása, a villanyos rögzítőfék fogja meg az autót.
Elinduláskor többnyire elektromos üzemmódban megy a 3008-as, sőt, egy üzemmódváltóval állandó elektromos hajtásra is kényszeríthető, amíg van elég kraft az akksiban. Hivatalosan 4 kilométert tud így menni, de ehhez úgy kell taposni a gázt, mintha nitroglicerint szállítanánk, a gyakorlatban ez inkább 1,5-2. Meglepett, hogy mennyire nem feltűnő a dízelmotor beindulása – ez egyébként a másik nehézség a dízel hibrideknél. A hangszigetelés az előszériás autókon elképesztően jó volt. Lehet, hogy nem is az akku a nehéz, hanem az ólombélés? Még kintről is alig hallható a motor, abból is főleg a turbófütyülés hallatszik, nem a traktorhang.
Persze végig a fogyasztásmérőt vizslattuk Földes Attilával (a vezess.hu-tól), de a Peugeot kis csalódást okozott. Első nap főleg országút-falu-országút üzemmódban használtuk a 3008-ast, és végül 6,4-nél álltunk meg. Ebben nem volt autópálya, sem drasztikus fotózás, meg egy helyben klímázás. A harminctól kilencvenig skálázva a tempót, nyugis tempóban nem tűnik zseniálisnak a fogyasztás.
Igaz, a 3008 nem olyan hibrid, mint egy Prius, hogy mindent a hibridségnek rendeltek alá. Először is, a Peugeot nem könnyű (1660 kg), és gondolom, az üvegtető erre még rátesz. Másrészt, 18-as kerekekkel kaptuk meg, és ha az ember ügyesen kiszúrja az apróbetűs részeket a műszaki adatokban, ez még a norma szerint sem 3,8-at, hanem 4,1-et fogyaszt. Az alacsony érték (ami 99 g/km szén-dioxidnak felel meg) egy 16-os kerekű alapváltozatra szól, amiben kevesebb extra is lesz, ám ez csak jövő évtől kapható.
Ja, a legviccesebb próba a homokban elakadás, majd szabadulás volt. Nagyjából egy köbméter homokot tessék elképzelni, úgy öt méteren elterítve. A terv szerint belemegyek, majd elakadok, az üzemmódválasztót 4wd állásba tekerem és mosolyogva távozok a homok fogságából. Először nem akart elakadni a kocsi. Ekkor szóltak, hogy álljak meg, mert a gép rosszul tudja a fizikát. Na, utána tényleg nem volt menekvés, nem bírtam elindulni. Viszont 4wd üzemmódban igen. Nem mondom, hogy fölényesen, de kidolgozta magát. Megnéztem Attila videóját, és igazából inkább szánalmas, ahogy kotor, miközben a fékek próbálják eljátszani, hogy ők itt a diffizár. Ám sokkal cikibb büszkén elakadni, mint kissé kínlódva továbbmenni. Azt csendben teszem hozzá, hogy színtiszta aszfaltgumi volt a 3008-ason, amivel sokkal komolyabb terepjárók sem fölényeskednének.
Valódi javulás csak városban várható ettől az autótól, ahol tényleg elképesztően sokat tudja használni a villanymotort, és pont a dízel legrosszabb hatásfokú részeit hagyhatja ki, továbbá megspórolhat valamit a fékenergiából. Volt egy ilyen city próbautunk is, külön erre szánt autókkal. Tudja a fene, mi volt a trükk, mindenesetre nekem gyanús volt a lengéscsillapítás, ez ugyanis szigorúbban közvetítette az útfelület apró hibáit, pedig csak 17-es kerekek voltak rajta. Mivel kicsit paranoiás vagyok az ilyen teszteken, biztos ami biztos, megmértük a keréknyomásokat, és stimmeltek, elöl 2,4 és hátul 2,5 bar volt a gumikban, vagyis az előírt értékek.
Eleinte sikerült is 3,8-on tartani az átlagot, de utána megálltunk kétszer a tengert bámulni, és a parkolgatás, vagy nem tudom mi, rögtön felnyomta 4,7-re a fogyasztást. Ez egyébként csak a hivatásos gyári rekorder 3,5 literéhez képest gyenge érték, amúgy ezt egy sima dízel 3008-as nem tudta volna. Ami a forgalmat illeti, ne a nagypénteki Budapestet tessék elképzelni, inkább Siófok üdülőterületein jár ennyi autó novemberben. De szerintem az öt liter alatti átlag sem rossz.
Amúgy a kis programváltó tekerentyűn még van sportprogram is, de ez idegesítően magasan tartja a dízelmotor fordulatát egyenletes tempónál, viszont annyira megtáltosodik vele a Peugeot, mintha leakasztottak volna róla egy kisebb utánfutót. Gondolom a generátorozgatás helyett inkább a menésre koncentrál a hibrid hajtáslánc, és megtörténik a csoda. Az 1,7 tonnás környezettudatos öszvérjármű 8,5 másodperc alatt van ugyanis százon. Persze, ha a 200 lóerős összteljesítményt nézzük, akkor ez nem akkora csoda. Az pedig kifejezetten szimpatikus, hogy nincs meg benne a szokásos hibridterror, hogy beindul egy elektronikus jajgatókórus, mint egy Hondában.
Annyit még elárulnék a bemutatóról, hogy Bécsből repültünk Dinard-ba, ahová egy 5008-assal mentünk. Véletlenül pont kétliteres HDI volt, kézi váltóval. Ez az autó lényegében egy hosszított 3008, hét üléssel. Gonoszságból visszafelé kinulláztam a számítógépét, hogy lássam, mit fogyaszt. Eláruljam, mi lett a vége? 6,8 l/100 km. Tartok tőle, hogy a hibrid sem fogyasztott volna kevesebbet autópályán, mivel ott már szinte csak a légellenállás számít, ami nagyságrendileg ugyanakkora. Visszatáplálgatás, elektromos menés pedig nemigen van – márpedig a 3008 ezzel tudna spórolni.
Akkor talán csalódtam? Igazából nem. Az van, amit eddig is tudtunk: a hibrid valójában városban takarít meg sokat. Ezt tudja is a 3008, várom, hogy megérkezzen hozzánk és egy jó kis rakpartozással meglássam, mit alakít ithon. Hogy felesleges-e? Ezt sem mondanám. Ugyanis a 3008 a Peugeot egyik legjobb típusa, a hibrid pedig a legjobb 3008-as.
Csakhogy nem azért, mert hibrid. A Peugeot nem is akarhatta, hogy a 3008 a világ legjobb hibridje legyen. Ehhez túl nagy a homlokfelülete, nehéz, a körbeüveg utastér óriási klímateljesítményt igényel – erre a szerepre alkalmatlan. Csupán az lehetett a céljuk, hogy a legnagyobb tudású 3008-ast készítsék el, ha már ez lesz a legdrágább. Ez sikerült is, mert egy jó automata összkerekes autó – és a hasonló tudású, télen nem elakadó gépekhez képest már tényleg kicsi a fogyasztása.
Amúgy sem ez a kocsi fogja megváltani a világot, ha tudjuk, hogy a 163 lóerős dízelhez képest négyezer euróval drágább, nagyjából 35 ezer öróért (ajró franciául) adják, ami bő tíz milla. A franciáknál Állam Bácsi visszaad belőle kétezer örót, mert a környezettudatos öszvéreket ennyivel támogatják. Nálunk jövő év elejétől fogják árulni, a csoda sem tudja, mennyiért, változik itt a regadótól a forintárfolyamig minden, ki tudja mi lesz 2012-ben. Mondom, amúgy sem a 3008 H4 lesz a hibrid megváltó, a kis regadón kívül talán annyi kedvezményt kap a tulaja, hogy számára a gázolaj ára kicsit később emelkedik, mint a többieknek.
